SAMUELO,a szerény eletet élő regényíró,csendes,kedves,de belül izzó lelek volt.Nappal komoly,bekes,bajos kis teremtésnek tűnt a külvilág szamara,a közelben lakó emberek jóindulatú segítő tanácsadónak ereztek.Váratlanul egy éjszaka,erkélyen át besütött a arany-ezüst fényben izzó TELIHOLD.SAMUELO,kinézett az erkélyen,rég nem látott három kis cimboráját látta az erkélye alatt,azok ráfüttyentettek,új KAWASAKI és YAMAHA robogójukat,felbőgették,a nesztelen éjszakában,integetve hívták éjszakai kalandozásra,imádott cimborájukat.SAMUELO nem bírt ellen állni a kísértésnek régi elkopott rövidszáru farmerjében,fehér csillogó pólójában és egykori padtársától kapott bőrmellényben WESCO-csizmajaban egy üveg Coca-Cola és négy nagy adag sajtos-kolbászos hamburgerrel szaladt hozzájuk.Ötös-t dobtak egymásnak,haverkodó kézfogásokkal,felpattant ELLIOTT kedvence robogójára,átkarolta derekat és nekivágtak a messzeségnek. A nyári éjszakában egy sarki automatából forró csokit és gesztenyepürét szavuraltak,majd leszáguldtak a tengerparti sétáló utcához.A hullámok egyre nagyobb habokat szórtak a puha parti homokra.Mind a négyen nem tudtak ellenállni a TENGER csodalatos vonzásának,ledobtak minden cuccot és anyaszült meztelen,akárcsak négy kiskamasz pucéran rohantak be a hatalmas tenger ölelésében.A TELIHOLD ragyogó sugárzása erősítette lelküket,visszapillantottak és hirtelen négy delfin fióka ugrott fel a magasba a hullámok fölé.Távolról úgy tűnt mintha megköszönték volna barátságuk szeretet erejét.Nevetve,játszadozva szaladtak vissza a partra ruhájukért,ám sehol nem találtak.A robogójukhoz szaladtak,ahol két kreol bőrű Andalúziai játékosan ,kacerosan ,táncoló lány rejtette maguk mögé szerkojaikat.SARITA,a SALSA és SAMBA rajongó,smart phone-jan forró deli ritmusaikat tett fel a csodás éjszakában.EMANUEL és ESMERALDA ,SAMUEL és ELLIOTT,SARITA és STEFANO,valamint a hullámlovas JUAN,örömtáncot és l'amour partit jártak a forró éjszakában.Szinte izzott a levegő,meg a szunyókáló sirályok is felröppentek örömükben éjszakai friss halacskákat keresgetve a tenger szélében.SAMUELO és ELLIOTT a parti halászházhoz osontak mezítláb,egymást csikizve,kacagtatva,viccelődve,hogy melyiküknek nagyobb a lábnyoma a TELIHOLD fenyeben visszacsillanó homok nyomokban.Az öreg FRANCESCO a vízi motor kölcsönző kissé elzullott tulajdonosa,a JET-SKI raktár mellett szunyókált.ELLIOTT és SAMUELO megcsikiztek lelógó orrát az hirtelen megijedve felförmedve;-"JESSZUSOM,TOLVAJOK,RAGADOZOK,VADÁLLATOK!"-rikkantott,aztán ahogy valamennyire magához tért,elnevette magát,majd így szolt;"JA,csak ti vagytok,tűnjetek válasszatok amelyiket kívánjátok,de megsúgom a halványzöld KAWASAKI JET SKI a legszuperebb!"Átöleltek a vén kissé elzüllött FRANCESCOt,a megmaradt forró csokit neki adtak és néhány hamburgert, falatozásra..Az öreg,mint aki soha jobbat nem kóstolt volna kettőből felfalta mindazt és újra rázendített a horkolásra.ELLIOTT a kis kreol cimbora aki bátrabb de szégyenlősebb,bevezette a hullámokba a vízi motort.SAMUELO a vidámabb,de kissé félénkebb ám kitartóan kalandvágyó, társa hata mögé felpattant .Óriási köröket,vízi rózsákat és csillagokat rajzoltak a hatalmas tengerben.Volt ,hogy hol ELLIOTT,hol SAMUELO lepottyant,ezen mindig jót nevettek,aztán együtt vittek vissza FRANCESCOhoz a JET SKIt.Az éjszakai bulis hangú társaság visszaszáguldott robogojaikon. A flamencós táncoslányok,sikoltoztak;"JÖJJETEK,meg, annyira jó volt"Visszaintegettek,csókokat dobtak a szélben utánuk.SAMUELO átölelte mindannyiukat,ötöst dobtak,cimbora-kézfogásokat adtak,kacagva elváltak...Éjszakai motorozás elcsendesült,a parti kisváros újra elcsitult.Reggel komoly arccal,szemeben mégis kisfiús huncut kalandvágyó fénnyel indult a díjkiosztó gálára SAMUELO.Szinte alig bírta visszafogni nevetését;"JÉ,ha ezek tudnak kalandozásaink,nem is hinnék el rólam,annyira helyes vagyok így nyakkendősön,aktatáskával.Biztosan a komor hidegvérű AURÉLIA asszony másnak adna minden munkámat."-emelkedett önmagában.Ahogy felnézett a ragyogó napra a sugara visszacsillant lelkében...Talán mindannyiunkban rejtőzködik a szabadság és a kisgyerek mindörökre...