HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51432

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / kritika
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2009-07-03

Richard Strauss: Capriccio

Richard Strauss: Capriccio
A dilemma, ami nem az

Az opera történetében időről-időre összetűztek azok, akik a zenét tekintették fontosabbnak, és akik azt csak a szöveg aláfestéséül szánták. Ezek az összetűzések állandóan napirenden voltak, nagyobb rendszerességgel, mint a harmadnapos hideglelés.

Giovanni Battista Casti szövegével, Antonio Salieri zenéjével készült egy kis vígopera, ezzel a címmel: Prima la musica, e poi le parole; 1786-ban mutatták be Bécsben. A librettó keltette fel Richard Strauss figyelmét, hiszen a "probléma" az ő problémája is volt. Voltaképpen nem operát akart írni, hanem, amint barátjával, Clemens Krauss-al, a müncheni operaház igazgatójával közölte, "valami szokatlant, egy dramaturgiai értekezést, egy színházi fugát." Szerencsére mégsem ez lett belőle, hanem a Capriccio.

1775-ben vagyunk, egy Párizs melletti kastélyban. Itt lakik a gróf és húga, a grófnő, aki özvegy, és természetesen fiatal és gyönyörű. Az ő születésnapjára készülnek zenével, látványosságokkal. Flamand zeneszerző és Olivier költő mindketten szerelmesek a grófnőbe, és követelik, hogy válasszon a zene és a szavak között. A grófnő éteri magasságokban lebeg az előkészületek, színigazgatók, olasz énekesek és híres színésznők felett, és a választ holnapra halasztja. Ennyi az opera meséje.

Operában minden lehetséges, ezért most tekintsünk el attól az apróságtól, hogy a 18. század végi dúsgazdag grófnők nem szoktak olyan helyzetbe kerülni, amelyben éhenkórász bohémek szerelmet vallanak, sőt a jogaikat követelik. Készségesen elhiszem, hogy a 18. század végi dúsgazdag grófok nem vetették meg a friss pipihúst, meg egy-egy kalandot gyönyörű és híres színésznőkkel, de meg vagyok győződve arról, hogy közönséges macsó módjára reagálnak, ha észreveszik, hogy a húguk is hasonló kalandba sodródik. Mindegy, az opera hősnője lehetne tündérkirálynő is, akinek mindent szabad, és az első pillanattól fogva nyilvánvaló, hogy nem a zeneszerző és a költő, hanem a zene és a szavak között kell választani.

Vagy mégsem? Maga Strauss azt mondta, ő nem tudja a megoldást. Grófnője a saját tükörképétől kérdezi: "Ha az egyiket választod, elveszíted a másikat. Nem veszít-e az ember mindig, amikor nyer?"

A Capriccio-ban mégis elhangzik az egyértelmű válasz, nem is egyszer. Nem lehet meglepő, hogy Strauss, a zeneszerző, aki egyébként különösen kényes volt a librettóira, és csak a legjobb volt elég jó neki, végül is a zenét tette első helyre. Prima la musica.

A grófnő Flamandot fogja szeretni, "holnap 11 órától kezdve," Flamandot, aki Gluck-al érez együtt, és akire a színigazgató keservesen panaszkodik: "Egyetlen dallamát sem lehet megjegyezni, egy szót sem lehet érteni a zenekar lármájában... végtelen próbák, hónapokon át... végül a heroikus dráma megbukik." A színigazgató triviális ízlésén mindenki gúnyolódik, és amikor a grófnő még meg sem jelent, meg sem szólalt, máris megtudjuk róla, milyen mélyen megindította őt Flamand zenéje. Első szavai a színpadon: "Elragadott a hangok áradása, boldogító messzeségbe vitt." Szegény Olivier-nek egyáltalán nincsenek esélyei. Szonettjére nem is kaphat más választ: "Szerelmi vallomásokat nem lenne szabad nyilvánosan elmondani." Flamand azonban meghallja a belső zenét, amit a szonett szavai eltakarnak. Kottapapírt szerez, és Olivier minden ellenkezése dacára - "tönkre teszi a versemet!" - megszületik a zene.

"Sötét álmokat ébreszt - kimondhatatlan - az érzelmek tengere - boldogító szépség," mondja a grófnő. "Mennyire fénylenek a költő szavai. Amit ő nem is sejtett, tökéletessé tette a másik."

"Harc a művészetek rangsoráért," intézi el egy kézlegyintéssel a színigazgató. "Az én színpadom birodalmában ők csak szolgák."

De Krauss és Strauss csak azért mondatják ezt vele, hogy azonnal megcáfolhassák: "A zene a forrás, és minden abból fakad. A természet hangjai éneklik az összes művészet bölcsődalát." És Flamand már aznap este tudja, hogy a grófnő döntött. Az indokolásba ugyan becsúszik egy kis trivialitás, a zeneszerző nemcsak nagy lélek, de szépek a szemei - a fiatal zeneszerzőnek azonban nem lesznek anyagi - és érvényesülési - gondjai. Első a pénz, de ezt nagyfokú illetlenség kimondani, a varázslatos hangok hullámain lebegve. (De azért kimondják ezt is, az Ariadne-ban.) Elveszett, aki ezt elismeri, és még jobban, aki nem ismeri meg soha.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2012-06-27 14:41:17

életem egyik rejtélye, hogy ezt a cikket miért olvasták el olyan sokan.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-07-14 18:13:10

Bocsánat! A kérdést, hogy melyik kell? Nem konkrétan neked szántam, de így sem rossz. Valóban igazad van. A zenehallgatás nagyban függ a hangulatunktól. Szeretem azt a zenét is, ahol a szöveg nem a legemelkedettebb, és hallgatok zenét pusztán a szövegéért is. A leggyakrabban azonban azokat hallgatom, amelyik mindkét részre nagy hangsúlyt fektet. Ezért nincs kedvenc műfajom, sem együttesem, énekesem.
Szóval, jó a cikked. Érdekes, remekül fogalmazott.
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2009-07-12 15:48:04

Artur, nem is tudom. Nálam ez hangulati kérdés. Néha a zene szólít meg jobban, máskor a szöveg. De nem lehet előre megjósolni, hogy mikor melyik.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-07-12 15:01:39

Dilemholnap. Igazad van, nem az a kérdés, melyik fontosabb? A ritmus vagy a szöveg?
Zenei oldalról nem fontos a szöveg, a lényeg a dallam. Lásd, Gangxta Zolee.
Sz@r szöveg, jó zenével. Mondanivaló szempontjából nem számít a zene, a szöveg a fontos. Lásd, Bonanza Banzai. Jó szöveg, sz@r zenével. Melyik kell?
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2578
Időpont: 2009-07-04 18:29:42

Igényes, szép munka. Gratulálok.

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Támadás a kertből címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Májusi kertünkben címmel a várólistára

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 17. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kóbor golyó című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Tücsök-kórus címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Vörösmarty Mihály: Szózat / Aufruf címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Anyák napjára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Írói szózat című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szürkenéma-ablakok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)