HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53094

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-09-29 00:10:03

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2009-08-03

Felszabadulásunk tragédiája

1944-ben, egy szép őszi napon, váratlanul és hívatlanul bedöcögtek falunkba szekereikkel, az utólag felszabadítóknak nevezett vörös testvérek. Felszabadítóknak nevezni a Vörös Hadsereg katonáit a kommunizmus legnagyobb hazugsága volt, mert jelenlétük csak azt bizonyította, hogy a háború elveszett, és ezzel örökre Trianon revíziója, a szabadság hiú ábrándja, amelyért az egész magyar hadsereget feláldozták. Kegyetlen megszállók, ellenségek voltak, a javából. Akik kilőtték a szegény ember disznóját az ólból, akik a majorságot karóval verték agyon, hogy a mi szárnyasaink megzabálásával gyűjthessenek erőt, Kelet-Európa teljes "felszabadítására". Akik lányainkat, asszonyainkat meggyalázták alantos érzelmeik kielégítésére.
Falunkban csak egy napot pihentek, addig is volt riadalma a fehérnépségnek. Ezért elbújtak vagy feketébe öltözött, töpörödött vénasszonyokként, félénken csoszogtak, a szerelemre és zabrálásra kiéhezett vörös testvérek megtévesztésre. Addig ők szidták a németet, a magyart és minden más nációt, hogy lopott és rabolt az elfoglalt orosz területeken, de igazán, mesterien zabrálni csak a muszka tudott. Davaj csász, davaj minden! Utána meg, ha az óra csengetni mert, ijedtében beleeresztett géppisztolyából egy sorozatot, mert a közkatona a "szabadság" nagy hazájában még a napórát sem ismerte
Nagy megkönnyebbülésünkre, egy napi vodkázás, duhajkodás, zabrálás után tovább álltak, aminek nagyon örvendtünk, mert akkor még nem tudtuk, hogy a felszabadulásért ötven évet fogunk tölteni a kommunizmus koncentrációs táborában. A vörös testvérek nyomában jöttek más felszabadítók is, még véresebb kezűek, a Maniu bandák, a harácsolásra, bosszúra vágyó zsiványok, az erdélyi mártír magyarok vérét ontották mérhetetlen elvakultságukban Észak-Erdély elcsatolásáért.
Míg magyar lesz e a földön emlékezni fogunk, Szárazajtán, Csíkszentdomokoson és a más erdélyi helységekben ártatlanul kivégzett magyarokra, akiknek a barbárul kiontott véréért még ma sem szolgáltattak igazságot. A fejszével lefejezett, a közös gödörbe lőtt, a többségében fiatal, és ártatlan magyar fizette meg a román sovinizmus vérszomját.
A további román atrocitások megfékezésére szerencsénkre felszabadítóink átvették Észak Erdély adminisztrálását, (egyedüli jó, amit tettek) egészen 1945 március 6-ig, amikor hatalomra emelték dr. Petru Grozát, aki elegendő garanciát jelentett a hazai kommunistáknak és az orosz megszállóknak arra, hogy a kommunizmus Romániában is győzedelmeskedni fog.
És győzedelmeskedett, mert mint gomba az eső után, úgy szaporodtak a kommunisták: a társadalom lumpen rétegei, az írástudatlan napszámos, a csirizes kezű cipész, mind párttag lett 1945-ben. Egyik napról a másikra megváltozott az iskolai nevelés. A tanítóknak, hamar át kellett vegyék az új idők, új eszméit. Addig azt tanították nekünk, hogy: Nem, nem, soha! Azután már azt énekeltük minden nap -."Bátran előre elvtársak, irgalmat nem ismerünk". Hát irgalom nem volt senkinek, aki nem osztotta a koncentrációs táborok, az erőszakos kollektivizálás, az éhség, a rabság dicsőítését, az osztályharc állandó élesedése szellemében.

2009

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2009-08-03 14:02:47

Kedves Munkácsy! Érdeklődéssel olvastam a cikkedet, amiből kiderül, hogy személyes élményed volt a II.világháború alatti szovjet megszállás. Igen, ők is a falragaszokon, amin értesítették a lakosságot, az őket érintő parancsaikról, megszálló hadseregnek nevezték magukat. Köszönhetően a nyilasoknak, harcoló hadseregként érkeztek Magyarországra és nem bevonuló hadseregként. Úgy érkeztek, mint a győztes hadseregek szoktak. A lakosság érdekeit keményen alárendelve a háború szükségeinek és a katonáik harci kondíciójának erősítésének. Az a magyar lakosság, aki 1848 óta nem látott harcoló hadsereget és Dózsa György óta nem látott néphadsereget - ráadásul a háborút megelőzően az egyenruhás emberről azt tudta, hogy nem szabad vele ellenkezni, mert csak veszíthet az ügyön - ezért nem működhetett az egyéni és kiscsoprtos lélekjelenlét és önvédelem, szörnyű tragédiaként élte meg a megszállást.

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Érteni szeretném... címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Az öreg tölgy fölött című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Agresszív játékok című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Olykor című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Ady Endre: A halál lovai / Pferde des Todes címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Ablakszem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Az öreg tölgy fölött címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Köszönetül című alkotáshoz

Tasnádi Rita alkotást töltött fel Sóhajom címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Az Őszhöz című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ősszel című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Agresszív játékok címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Gyémántként csillan című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Akik mindenkinél "jobbak" című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Gyémántként csillan címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Ady Endre: Endre napra / Auf den Endre Tag című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Késő ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Novemberben című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Eszem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Gyertyatartó (Alter) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egy esős őszi nap című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Az Őszhöz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Bluest szakító című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mit tegyek című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Égboltozat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Késő ősz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 145. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Harmonikus rezgőmozgások című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Akik mindenkinél "jobbak" című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akik mindenkinél "jobbak" című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Késő ősz címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Csupor Gyula: Magam vagyok / Ich bin alleine címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022