ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Firenze Olaszország egyik gyöngyszeme, kiváló képzőművészeti, építészeti, történelmi hagyományokkal. A város palotái, képtárai, és a firenzei dóm, a város egykori gazdagságáról, a vezetők kiváló művészi érzékéről tanúskodik. A firenzei dóm Olaszország egyik legnagyobb és legszebb dómja. Külsejének gazdag művészi díszítését csak részben láthatjuk, mert éppen restaurálják a dómot, ezért állványokkal van eltakarva a dóm főbejárata feletti rész. Gyönyörű belsejében viszont minden turista kedvére szívhatja magába az évszázadok óta álló képzőművészi alkotások és a dóm megrendítő építészeti nagyságának történelmi levegőjét. A dóm belső falait szabályos távolságokra festett hatalmas freskók díszítik, a kor legjelentősebb olasz festők ecseteit dicsérve. Építészeti megoldásait, a ma építészei is megcsodálják. A dómok építésénél használt merész, nagy tudást igénylő, néha egyedi megoldásait ma is felhasználják.
A firenzei dóm kupolájának nagysága, építészeti kivitelezése egyedülálló. A külső és belső díszítése leírhatatlanul szép és gazdag, a díszítő elemkből áll össze.
A Medici családból kikerült vezetők nem tartanak fényes udvart, igyekeznek egyszerűen élni, és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a népet megvédjék az oligarchia túlkapásaitól. Cosimo de 'Medici politikai realizmusról tanúskodik, amikor a népre támaszkodva kizárja az állami oligarchiát a vezetéséből. Ezt neki soha nem bocsátják meg, és a Paz-zikról elnevezett összeesküvést szövik ellene. Az istentiszteleten résztvevő fiatalabb Giolianót meggyilkolják, csak Lorenzo menekül meg. A nép az összeesküvők ellen lép fel, és felakasztják őket a városháza ablakaira.

Lorenzo de Medici

A Mediciek hosszú uralkodásának a legeredményesebb és legmeghatározóbb
személyisége lesz Lorenzo de'Medici, Il Magnifico (1470-1490). Uralkodása alatt nemcsak fenntartja a békét, és példát mutat utódainak, hanem ügyes politikával távol tartja a nagyhatalmakat, biztosítja a város példátlan fejlődését, kialakítva a mai csodálatos városképet. Államférfiúi okossággal megáldva támogatja az irodalmat,képzőművészeteket. Firenze városát, mint művészeti központot, Európa egyik legelső városállamává emeli. Firenze irodalmi alakításában részt vesz Dante,Petrarca,Boccaccio,Ariosto, Machiavelli, a képzőművészet terén Michelangelo, Giotto, Donatello, Botticelli, Bramante, Raffaello ésTiziano alkot kimagaslót, a zenébenpedig Palestrina. A középkori felvirágzás nem lenne ilyen meghatározó, ha Firenzét évszázadokig nem a híres, művészeteket pártoló Medici-család vezette volna.

A lakóhidak rövid története

A Signoria épületétől, a Palazzo Vecchiotól, kisétálunk az Arno partján, és
máris ott látjuk a Ponte Vecchiot. A Ponte Vecchion a kezdeti középkorban a tímárok dolgoztak. Majd egy árvíz lerombolta, az új hidat már kőből erősre, az árvizeknek ellenállónak építették, és csak lakóépületek, kereskedelmi célokat szolgáló üzleteket, műhelyeket építettek rá. A Ponte Vechio ma már csak az arany ékszerek eladásának legjelentősebb pontja. A számos ékszer üzletben tonna számra lehet arany ékszereket vásárolni, minden gusztusra és zsebre méretezve.
A Ponte Vecchiohoz hasonló hidakat lakóhídnak nevezik, mert valamikor csak lakásokat emeltek rájuk. A hidakon átmenve nem érzékeljük azt, hogy víz fölött járunk. Az első leghíresebb lakott híd a londoni Bridge híd. Egy híd, amelyet a rómaiak emelnek a Temze fölé. Azonban a fahidak nem tartósak, ezért később erős kőhídakat építnek. Az első kőhíd, a London-híd, 1209-re készül el. Az elkészült hídra egy kápolnát is építnek a Canterbury katedrálisban meggyilkolt, Thomas Becket tiszteletére. Ezen a hídon végzik ki az árulókat, gonosztevőket, a király ellenségeit, itt fejezi be életét Thomas More is, aki szembeszáll VIII. Henrikkel.
Németországban, Erfurtban található a "Szatócsok hídja". A figyelmetlen látogató látogató néha észre sem veszi, hogy egy hídra téved. Csak kívülről látható, hogy a víz felett favázas, színes házikók sorakoznak. A híd pontos építési ideje ismeretlen, de annyi bizonyos, hogy 805-ben fontos kereskedelmi csomópont. A kezdetben fából épített hidat, a többszöri leégés miatt, 1124 körül a városi tanács javaslatára kőhíddal helyettesítik.