HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 35

Tagok összesen: 1927

Írás összesen: 51851

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KalinaFeltöltés dátuma: 2009-08-31

Állatságok

Mottó: Az állatok olykor tökéletes paródiáját mutatják be egy-egy emberi tulajdonságnak - avagy hogyan ismerhetnek magukra a teremtés koronái hűséges alattvalóikban

I. A kutyafáját neki!

Nemrégiben egy nagyon jópofa jelenetnek lehettem tanúja: ahogy hazafelé közeledtem a Lechner tér oldala mentén egy hatalmas kutya és a gazdája között lezajló patália kellős közepébe csöppentem. A fiatal, törékeny lány gazdi vöröslő fejjel próbálta indulásra bírni szoborszerűre dermedt ölebét, akinek lerítt a pofájáról: márpedig én innen egy tapodtat se!
A hosszas könyörgés végére a gazdi türelme igencsak elfogyott, és dühösen fújtatva közölte jószágával, hogy elege volt, ő elmegy most már ha törik, ha szakad; és elmenőben még odamorogta maga elé, hogy lehet elmenni kóbor kutyának. Szófogadatlan négylábúnk nagyjából addig bírta tartani a fapofát, amíg gazdi kisasszony át nem ért a tér másik felére (bölcsen tette, hogy egyszer sem nézett vissza), ekkor a szobor egy szempillantás alatt összeomlott - csak úgy lobogtak azok a kajla fülek, ahogy rohant a lány után; nekem pedig óhatatlanul eszembe jutott egy nagyjából tizenkilenc évvel ezelőtti kislány, aki nagy határozottan hanyatt vetette magát a fűben, hogy ő ugyan nem hajlandó tovább menni; de édesanyja magabiztos léptei végül ráébresztették, hogy egyedül ott maradni - noha felettébb pihentető - nem is olyan jó móka.

II. Sértődött Scoefield

Aki tartott már otthon rágcsálót, az tudja, hogy a gyűjtőszenvedélyük eltörpül a szabadulás iránt érzett olthatatlan vágyuk mellett. Ha pedig valamilyen csoda folytán sikerül elhagyniuk az egyébként atom biztos lakhelyüket, nagy valószínűséggel keresnek új otthont a sparherd vagy a szekrények mögött.
Barnabás, a hörcsög emlékére álljon itt ez a szívmelengető történet: az államelmélet vizsgám reggelén édesanyám zaklatott hangja vert ki az ágyamból: Barnabás megszökött! A vizsga sajnos nem várhatott, ezért be kellett érnünk annyival, hogy tudjuk, melyik szobában van a kedves, aztán mikor hazaértem, indulhatott a hajtóvadászat. A szekrény kimozdíthatatlan volt, Barnabást pedig még magokkal sem lehetett előcsalogatni (bár mihelyst pár percre kimentünk, beporszívózta őket, így már ellátmánya is volt a rejtekhelyén). Végül kipattant a fejemből az Isteni szikra: Barnabást ki kell füstölni! Édesanyámat a szekrény egyik végéhez rendeltem, én a másik végéhez tartottam a hajszárítót, és tüzeltem.
- Ez jó lesz! - örvendezett anyu - Meleg, mint a pokolban. Csak ne fújná a port a pofámba!
No igen, áldozatok nélkül nincs győzelem, de a szerencse végre mellénk állt: Barnabás végül borzolt bundával előcammogott - innen már nyert ügyünk volt - csak gyorsan el kellett kapni a grabancát, és fél nap távollét után újfent élvezhette hűs terráriumát.
Senki ne higgye, hogy a hörcsögöknek nincs mimikája. Soha olyan sértődött pofát nem láttam még.

Igaz történetek

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7469
Időpont: 2009-09-01 10:04:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Mindkét történet ismerős, hörcsögöm is volt már, és kutyáim is voltak (vannak). Nagyon jól, élvezetesen fogalmazod meg, tetszik.
Szeretettel: Rozália
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12521
Időpont: 2009-08-31 21:51:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Kedves Kalina!
Rövid "állati" töréneteidből nyilvánvaló lett előttem, hogy szereted őket, amit bizonyít a fénykép is, amit föltettél az adatlapodra. Élvezettel olvastam mindkettőt, mert én is gyűjtöttem életem folyamán több hasonló történetet, és gyakran gondolkodom azon, milyen érdekesek is az állatok. Nekik is az ábrázatukból, a szemükből szinte olvasatjuk a gondolataikat (?), és érzéseiket. Én ugyanis biztos vagyok benne, hogy ők is gondolkodnak, és éreznek.
Szerintem mindegyik külön "egyéniség". Mindkét történet jól mutatja be a különféle állatok természetét.
Örülök, hogy elolvastam.
Szeretettel: Kata

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Ha az állatok beszélni tudnának című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggeli vihar után című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) gombócba gyűrt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) gombócba gyűrt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ha az állatok beszélni tudnának című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Víz Zoltán: Egyedül / Allein címmel

Pecás alkotást töltött fel Reggeli vihar után címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel gombócba gyűrt címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Egy perc című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ha az állatok beszélni tudnának címmel a várólistára

Madár alkotást töltött fel Mindent a maga idejében címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az élet értelme című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) ősrobbanás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az élet értelme című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a főböllér című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) leltár című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) leltár című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Fundoklia télen című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) (lenni csak...) című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Örökbúcsúzás naplementéi című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Heinrich Heine:Lebensfahrt címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) Kavicsok arca (haikuvers) című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Későnyári alkony című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Liza apukájának laborjában Bogi mesél című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021