Kedves nézőink, nagy örömmel üdvözlöm önöket! E heti shop-derbynk helyszíne az újonnan épült rühendi Tesco-áruház, amely 75 ezer négyzetméteres alapterülettel, 1375 folyóméter hosszúságú polcrendszerrel és 47 szolgálatkész munkatárssal büszkélkedhet... Bocsánat... Most kaptam a kiigazítást, már csak 46 munkatárs van, az egyiküket frissen jelentkezett mentális zavarok miatt áthelyezték a rühendi elmekórtani intézetbe. Kívánjunk neki mind együtt gyógyulást, hiszen egy nagy család vagyunk!
Közben már láthatják is, ahogy a versenyzők felsorakoztak a bevásárlókocsik tárolójánál. Ma tizennyolcan mérhetik össze ügyességüket, tudásukat, tapasztalatukat, és persze nem utolsósorban szerencséjüket. A versenyzők nagy része először száll ringbe, de hűséges nézőink már biztosan észrevették Margit nénit, 7-es rajtszámmal, szürke tréningruhában. Margit néni már tizenegyedszerre könyökölte be magát a mezőnybe, és ha jól látom, a szurkolótábora is itt van... Kérem a kamerát... oda... integessenek Margit néninek! Köszönöm.
Amíg csinos segédeink kiosztják versenyzőinknek a legfrissebb akciós újságot, fordítsuk figyelmünket Margit néni szavaira! Ahogy arra bizonyára emlékeznek, a három héttel ezelőtti, vakaránczai versenyt Margit néni nyerte meg, majd a győzelem után mélyinterjút adott csatornánknak. Most néhány gondolatot idézünk tőle:

(snitt, megjelenik a színen Margit néni, piros tréningruhában, mindkét kezével görcsösen kapaszkodik egy púposra megrakott bevásárlókocsi fogójába, szája előtt mikrofon látszik)

- Kedves Margit néni! Mi indította először arra, hogy bekönyököljön a versenybe?
- Sokat köszönhetek a családomnak, különösen az unokáimnak, Lucának és Dávidnak. Tudja, kedvesem, ők minden nyugdíjfizetés után megjelennek nálam, és majdnem minden pénzemet elkérik. Bár a buszok lennének ilyen pontosak! A múltkor is negyed órát ácsorogtam a megállóban... - Tehát az unokái. Mi történik, miután elviszik a pénzét?
- Azért nem viszik el mindet, hagynak egy kicsit nekem is, ha felveszem a szemüvegemet, egész jól látom. Akkor van baj, amikor nem találom sehol. A múltkor is, azt hittem, elveszett, pedig csak...
- Tehát kevés pénze marad. Így megszokta a spórolást, ugye?
- Meg hát, megszokja az ember. Már szépen megtanultam, melyik akciós újságot mikor hozzák. Aztán, amikor felviszem, megkeresem a szemüvegemet, és...
- Persze, persze, de hogyan jutott eszébe, hogy versenyezzen?
- A szomszédasszonyom, a Gizi látta a tévében, hogy van ilyen sopderbi, ő mondta, hogy nevezzünk be, úgyse veszthetünk semmit. Néha együtt megyünk boltba, amit az egyikünk nem vesz észre, meglátja a másik. Mondta is a Gizi, hogy...
- Értem. Itt van most Gizi néni is?
- Nincs, neki eltört a második versenyen a csuklója, most gipszben van. Hát azzal is hogy járt! Bementünk a kórházba, ott volt egy ápolónő, hát az...
- Nagyon köszönjük, kedves Margit néni, találkozzunk legközelebb is!

(snitt, újra a versenyzők láthatók, ahogy akciós újságokkal a kezükben toporognak a kocsitároló körül)

És Lúcia, a legszebb hostess már magasra is emelt egy akciós újságot... Az izgalom szinte tapintható... Minden versenyző kezében ott lapul az érme... de vajon tudják-e, hogy a héten lecserélték a tartókat, és százas kell hozzá?... Éééééés... Meglendítette az újságot, indul a verseny!
Micsoda pillanat, ahogy mind egyszerre rohannak a kocsikhoz! És jó volt a sejtésem, a 4-es és a 8-as versenyzőnek nem megfelelő érme volt a kezében... A 10-esnek sem... A 3-asnak sem... Úgy látom, nem túl erős a mezőny, sok a kezdő akcióvadász... Margit néni persze alaposan felkészült, egész érmegyűjtemény volt a mackójának a zsebében... És a négy leggyorsabb már be is rontott az áruházba! Hoppá, az 5-ös versenyző kocsijának beragadt a kereke! Ez komoly dilemma: cserélni vagy nem cserélni? ... Jó döntés, amit most elveszít, később behozhatja a sebességgel... Itt az elején még úgysem dőlt el semmi...
A 11-es súlyos helyzetbe került: két kocsi érmetartójában is rágó tömte el a nyílást, a harmadik kereke pedig összevissza forog... De megoldja! Micsoda sprint! Már ott is van a másik tárolónál, és megszerez egy kocsit! Úgy látom, dinamikus versenyzőhöz van szerencsénk. Egyébként a 11-es versenyző, Kissné Piroska a fiatalabb korosztályt képviseli, alig múlt harminc, saját bevallása szerint a derbyzést munkanélküli férjének és két apró gyermekének köszönhetően tanulta meg.
De térjünk vissza a versenyhez. Már mindenki kocsihoz jutott, alig győzik kameráink követni az iramot. Innen, ahogy megszokhatták már, négy kamera képén figyelhetik egyszerre a versenyt. A konyhai cikkeknél a 6-os versenyző száguld, a műanyag keverőtál és a tapadásmentes tepsi (kiváló minőség, teflux bevonat) már a kocsijában. Lefékezett, nagyon keres valamit... Talán a bambusz edényalátétet... Igen, biztosan azt! De már rá is jött, hogy nem itt találja, munkatársaink ezen a versenyen is nehezítik némileg a terepet a termékek véletlenszerű áthelyezésével. A bambusz edényalátétet például, önöknek már megsúghatom, a divatos kiegészítőkhöz tették...
A 12-es és a 7-es versenyző belefutott a bámész beszélgetők csoportosulásába. Ez is egy szokásos akadály, rendszeres nézőink biztosan jól ismerik már a kocsijaikat hanyagul szerteszét tartó, enyhén nagyothalló munkatársainkat... A 12-es megszólítja őket... de közben a 7-es versenyző áttört rajtuk! Ez igen! Nem véletlenül lett Margit néni már hatszor akcióbajnok! Kérem visszajátszani lassítva... És itt láthatják! Tökéletes szögben, tökéletes sebességgel lökte be a kocsiját a csoportba, a legkisebb erőkifejtéssel sikerült a legtöbb embert és kocsit félretaszítani! Fantasztikus! Gyönyörű, egyszerűen hihetetlen, ezt tanítani kéne...
Az 5-ös versenyző közben a raklap-akadállyal igyekszik megbirkózni... Ez is jellemző vonása a derbyknek, három akciós termék is a két méter magasra megrakott raklapok mögött rejtőzik... Az 5-ös nyújtogatja a karját, de úgy tűnik, nem elég hosszú... nekifeszül a raklapnak, de az nagyon nehéz... És eltolja! Megszerzi a cérnametéltet, a levesgyöngyöt és a konzervlevest (3-at 2 áráért, csak most) is! És micsoda morál! Visszahúzza a raklapot, még közelebb a polchoz! Ügyes húzás!
Hűha, a 9-es versenyző közben alaposan megrakta a kocsiját... Ellenőrzi az újságban, mi hiányzik még... De nem figyelt eléggé, a 15-ös nekirohant a kocsijával, majdnem fellökte... sok árucikk a padlón kötött ki... Zseniális! A 15-ös egyszerűen felkapkodja a termékeket és bedobja a saját kocsijába! Adhatnánk rá hangot? ... Köszönöm... (artikulátlan üvöltözés, szitokszavak hallatszanak)... A mindennapok drámája! A 9-es, úgy tűnik, teljesen elvesztette az önuralmát, csalást emleget... Pedig nincs igaza, csak a másik kocsijába tilos nyúlni, a padló közterület... A 15-ös már el is szaladt... Jól van, már nem kell a hang, köszönöm.
De nézzünk be a kekszekhez! A 8-as versenyző észrevette, hogy a legfelső polcon rejtették el munkatársaink az akciós dunamelléki muskotályt (a szüreti nap aranyát fogja érezni, ha megkóstolja). Igazi kihívás... vajon meg tud vele birkózni? A 8-as, Talpas Lajosné Marika csípőprotézissel és reumatikus panaszokkal rendelkezik, mégis már negyedszer vesz részt a nemes küzdelemben, nyolc hete, Nyomornyán megszerezte a harmadik helyet, ahogy arra talán emlékeznek. Nem ér fel a polchoz... Feladja vajon a küzdelmet? Á, meglátott egy kivételesen magas eladót. Megszólítja, kéri a segítségét... De az eladók nem avatkozhatnak bele a küzdelembe. Könyörög... Nem, sajnáljuk, nem segíthet, kénytelen lesz kihagyni ezt a cikket... És nem! Micsoda lelkierő! Felmászik a polcra! Nem is merek odanézni... Ja, nekem muszáj... Centiről centire halad, egyre közelebb jut... és megszerezte! Ez egyszerűen hihetetlen! Különdíjat érdemelne!
És... nem hiszek a szememnek, a 14-es versenyző VÉGZETT! Beállt a pénztárhoz, megszólalt a hangjelzés, vége a versenynek, már csak az ellenőrzés van hátra... Mi az a dulakodás mögötte? A 17-es és az 1-es huzakodik az utolsó zacskó kutyakekszen (csak a legfinomabb összetevők, fogtisztító adalékkal). Ezek szerint megint bevetették a szervezők a jó öreg kifogyó készlet trükkjét... És a 17-es egy erőteljes mozdulattal kirántja a másik kezéből a zacskót! ... Közben a 13-asnak gondjai akadtak, a halom tetejéről már a pénztárnál állva lezuhant a műfogsortisztító (üde lehelet, higiénikus tisztaság) és a hagymás chips (a friss újhagyma ízével). Ezt a pechet! Ha lejárt az idő, nem tehet semmit a kocsira, sajnáljuk...
Közben munkatársaink ellenőrzik a 14-es versenyző kocsiját. Eddig minden rendben... A 14-es, Hagymásné Ibolya saját bevallása szerint középsúlyos akciófüggőségben szenved, két napig nem tud aludni, ha véletlenül akción kívül vásárol valamit. Családja támogatja, férje rendszeresen együtt edz vele, és "menjünk már, a nyavalya üssön bele az összes francos boltba!" felkiáltásokkal igyekszik jobb teljesítményre ösztönözni Ibolyát.
És vége az ellenőrzésnek... és alig merem kimondani is... minden termék a kocsijában volt, és mindezt... mindössze 17 perc 43 másodperc alatt gyűjtötte össze! Alig találok szavakat! Új csillag született!