HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 14 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52875 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: TumpeckFeltöltés dátuma: 2009-10-09
A labdaA labda A labda gurult még egy kicsit, majd tétovázva megállt a pocsolyában. A mellette elszáguldó orosz tank sárral fröcskölte pöttyeit. Már lecsendesedtek a harcok, már csak itt-ott lehetett hallani elszórt lövöldözésről. Az utcán romok, a romok között kószáló, lehajtott fejű emberek. Sanyika hetek óta először jöhetett fel az óvóhelyről. Szemeit szoktatta a napfényhez és kicsit könnyezett is. Piszkos kabátkája csücskét használta zsebkendőnek. - Ne sírj Sanyika! - hallatszott az ismerős hang. - Nicsak, ott egy labda - mondta Szabó néni, a mindentudó házmester. Sanyika boldog mosollyal kapta fel a sártól csepegő labdát. Ennél nagyobb kincset nem is találhatott volna. Megtörülgette és hangosan számolta a pöttyöket. Egy, kettő, három... Szabó néni mosollyal az arcán figyelte. Alig várta, hogy kijavíthassa. Hiába várt, Sanyika okos, ügyes kisfiú volt, már húszig is el tudott számolni, igaz, ehhez a művelethez még le kellett vennie a cipőjét Szüleit még korábban elvitték az oroszok, így ez a talált labda igazán nagy ajándék volt a számára. Ezzel aludt, ezzel kelt. Nem pattogtatta, nem rúgott bele, csak magához szorította és simogatta. Néha beszélt is hozzá. - Ugye anyut és aput is majd megtalálom egyszer? - szegezte a kérdést a labdának, de az csak zárt burokként őrizte magában a titkot. Nem válaszolt. Egy idő után Sanyika érdeklődése is alábbhagyott és már nem a labda volt a legfontosabb dolog az életében. Azért vigyázott rá, ha már egy hónapig nem játszott vele, lelkiismeret furdalást érzett. Ilyenkor újra elővette és megszámolta a pöttyöket, mind meg van-e, majd óvatosan visszatette a szekrénybe. Telt-múlt az idő, Sanyikából Sándor lett és Szabó néni lányából Sándorné. Csak a labda marad a régi. A szekrény is változott, előkelő háromajtósra. Éva - Sándor felesége - egy takarítás alkalmával megkérdezte: - Miért nem dobjuk már ki ezt a kopott, megfakult labdát? Nem vagy már gyermek, nem kell ez neked. Sándor hirtelen felkapta fejét, szemei előtt száguldó orosz tankok, a pocsolya, majd anyja utolsó mosolya jelent meg. - Nem lehet Éva - mondta határozottan -, és hogy valami férfias elfogadható magyarázatot is mondjon, elmesélte a labda történetét. - Tudod Éva, ebbe a labdába a Szabadság utolsó szabad lehelete van bezárva, ezt a labdát még 56-ban fújták fel. Ez jelkép, ezt nem lehet kidobni. Sándor meg volt elégedve saját magával. Ez igazan férfias magyarázat volt. Éva nem egészen így gondolta, és egyre gyakrabban volt útjában a labda. Sándor csökönyös volt. Éva is. Egy veszekedés után, amikor Sándor mérgesen elvonult otthonról, Éva elővette az addigra már gyűlölt labdát. - Na megállj csak - gondolta. - Szabadság utolsó lehelete? Majd adok én neked! - és a konyhából egy kést hozott be. Ölbe vette, majd szigorú tekintettel beleszúrt. A labdából sziszegve kiáramló, áporodott gumiszag megcsapta meg az orrát. - Ez büdös - mondta morogva, majd sátáni megelégedéssel tette vissza a labdát a szekrénybe. Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 4
|
Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Lengyelország címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |