HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52092

Mantova fűszerolaj spray
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: TumpeckFeltöltés dátuma: 2009-10-10

Csend és vér




Esteledik. Az utcán csak sietős, hazafelé igyekvő emberek koptatják a macskakövet. Minden csendes, csak a pára von glóriát az erőlködő utcai lámpa rozsdás burkolata köré. Dezső, a szenes köpött egyet a sarki kisközért kirakata előtt. Undorító párosítás.
A kirakatban díszelgő kövidinka és téliszalámi látványa láthatóan idegesítette. Ma még nem evett, nem ivott s csak az egyikre volt pénze. Persze, hogy a kocsmát választotta, ahol szerencsés esetben meghívják még egy pár italra, és esetleg néhány emberi szó is akad a tarsolyban. Büszkeségét - ha ugyan volt neki -, már régen levetkőzte. A fűtetlen, nyirkos lakás, a gyakori áram- és gázszolgáltatás-megvonás az egészségét is kikezdte. Persze a tüdejében felhalmozódott szénpor sem tett jót, de a köhögést már régen megszokta. A kocsmában ismerős arcok fogadták. Mindennapos vendégek, akiket nem vár otthon senki, akiknek az egyetlen szórakozás az alkoholtól fűtött beszélgetés.
Rózsi, a helyiség szőke tündére, az ősi ipart űzte, hol sörért, hol felesért, hol csak szánalomból. Szükség is volt a szolgálataira, rengeteg problémát megoldott és sok embert tartott éltben. Igazából senki nem szerette, de mindenkinek hiányzott volna. Valahogy, ha ott volt a közelben a sör is jobban esett, személyisége megnyugtatta a vendégeket. Sokan csak álmodoztak róla, csendesen, visszahúzódva. Ezekkel kicsit kacérkodott, és egy kedves szóért, mosolyért mindjárt akadt feles is.
Dezsőnek ma szerencséje volt, már az ajtóban megpillantotta Rózsit, aki sóvár szemekkel mustrálta a vendégeket. Ma valahogy nem akart beindulni az üzlet. Dezsőnek sem volt pénze, de ez nem zavarta. Ismerték egymást, neki volt hitele a lánynál.
- Na mi van? - szólította meg flegmán.
- Megyünk vacakolni? Van pénzed? - kérdezte most Rózsi.
- Ugyan már, pénzért nőt veszek.
Na ezt nem kellett volna mondania.
Rózsi vibráló szemekkel Dezső előtt termett, majd úgy, hogy mindenki lássa, belenyúlt a nadrágjába.
- Na, ha nagyobb lesz, akkor majd beszélhetünk róla - mondta és hangosan kacagott. Bántó, inkább rikácsolásra hasonlító, az alkoholtól ércesedett hangja volt. Dezső behúzta a nyakát, és megszégyenülten ment a pulthoz.
- Egy barackot - mondta halkan és egyhajtásra kiitta. A férfiak kuncogtak.
- Most jól megjártad. Látod, Rózsikával szépen kell beszélni - mondta egy tapasztalt öreg és kért egy felest Dezsőnek, aki nagyon hálás volt. Az ital megtette hatását, gyorsan túltette magát Rózsikán, aki szemtelenül vigyorogva, néha rákacsintott. Ő elfordította fejét és sértődötten köpött egyet. Az öreg néha oldalba lökte.
- Nézd, te tetszel annak a lánynak.
Dezsőnk nem volt vicces kedvében, de nem vette zokon. Talán valahol még legyezgette is a hiúságát. Csendesen szólt az öregnek.
- Ne magyarázzon, inkább ajánljon valami munkát, pénz kellene.
- Aha, nekem is - bólintott az öreg.
- Magának könnyű, maga nyugdíjas, magának ad az állam.
- Na attól, amit kapok, nem sok vacakolásra tellene - morgott és ő is köpött egyet, aztán kért meg egy felest.
- Ettél ma már? - kérdezte, de amikor Dezső nem válaszolt, kicsit visszahúzódott. Közben Rózsi el-eltünedezett egy-egy vendéggel, majd pár perc múlva mosolyogva újra megjelent.
- Ma szerencsétek van nyavalyások! - kiáltotta és marék pénzt dobott a pultra. - Ma én fizetek.
Senki nem kérdezte a pénz eredetét, inkább a tényt konstatálták. Egymást túlkiabálva rendeltek. A csapos morgott, a poharak csörögtek, és mindenki Rózsikát éltette. Dezsőnek is felcsillant a szeme és óvatosan átfogta a lány derekát, aki nem ellenkezett. Korához képest feszes bőre, szép mellei voltak. Már elmúlt negyven, de még nem hordott melltartót, ami miatt a környékbeli háziasszonyok is irigyelték néha.
Ittak, koccintottak és szent volt a béke. Dezső gyomra hangosat kordúlt, még az egyébként zajos kocsmában is tisztán hallatszott. Elszégyellte magát. Most itatták meg, igazán nem várhatja az etetést is. Rózsi rögtön vette a lapot és a szomszéd közértből egy kilós kenyeret hozott.
- Nesze egyél - tette elé és hátat fordított. Dezső röstellte magát, de az éhség nagy úr. Az öreg szólalt meg, talán kicsit hangosabban a kelleténél.
- Na mi van fiam? Kitartanak?
Dezső fejét elöntötte a vér.
- Na várjatok csak - mondta és kiment a kocsmából. Pár perc múlva csörömpölés hallatszott, majd sikítozás. Mindenki szaladt kifelé.
Dezső a földön feküdt, kezében téliszalámi és egy üveg kövidinka. Melléből a betört kirakatüveg hatalmas darabja állt ki.
Pár pillanat múlva az utca kiürült, csak a csend és vér időzött ott egy picit.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-10-06
Összes értékelés:
65
Időpont: 2009-10-24 11:20:18

Kosdzonom szepen gyerekek , orulok , hogy tetszett az irasom
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3097
Időpont: 2009-10-23 19:38:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Tumpeck!
Érdekes volt olvasni írásodat!...
S hűha, de drámai lett a vége!...
De azért megmutatta, hogy nem elveszett ember, hanem...halott...
üdv: Lyza
Alkotó
Regisztrált:
2008-06-27
Összes értékelés:
232
Időpont: 2009-10-19 01:12:43

kedves Tumpeck!
igazán magánakvaló írás, töléletesen fedve a valóságot. elgondolkodtam, hogy a csattanó miért lett ennyire groteszk és nemmindennapi, mikor rájöttem, hogy kimondtam a lényeget; nem mindennapi. különben nem lett volna érdekes.
üdv: d
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-06
Összes értékelés:
65
Időpont: 2009-10-14 11:49:24

Koszonom szepen az ertekelesed es a velemenyt . Bizony az angyalfoldi kiskocsmak hangulatat , a csibeszek osszetartasat a csibeszbecsuletet mar a multenak tekinthetjuk.Azert annak az idoszaknak es kornyezetnek is megvolt a maga romantikaja .
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2009-10-13 20:40:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Szia!
Rejtő mester is megmondta annak idején, "bármi történik, mindig nő van a dologban." Persze, a legtöbb esetben nem negatív értelemben. Mint most sem. A mai kocsmákban talán azért nem hangzanak el hasonló beszélgetések, mert már onnan is szép lassan kihal az összetartozás érzése. A törzsvendégeknél sem divat már, hogy meghívják egymást egy italra.
Talán még a kisebb létszámú falvakban üzemelő "kultúrházak" rendelkeznek azzal a kisugárzással, amit megfogalmaztál. Nekem nagyon tetszik a történeted. Jó az előkészítés, és a csattanó is kellően erős. Soraidat sokkal jobban megérti az, aki éhezett már életében legalább egyszer, és most nem arra gondolok, hogy egy napig nem tudott semmit sem enni. Nem folytatom, mert történetednek nem csak ez a lényege, de mindenképpen a robbanóanyaga.
Üdv.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9983
Időpont: 2009-10-12 09:04:25

Érdekes megoldás, h a jelen időt az elején ázmenet nélkül felváltja a múlt idő.
Alkotó
Regisztrált:
2009-10-06
Összes értékelés:
65
Időpont: 2009-10-11 12:10:55

válasz Arthemis (2009-10-10 22:52:35) üzenetére
Nem tudom hogy egy mai kocsmaban elhangzik e ilyen beszelgetes , de a 60-as 70-es evek angyalfoldi kocsmaiban bizony elhangzott Akkoriban sajnos volt olyan reteg , akiknek az egyetlen szorakozast a csalad erzeset jelentette . Koszi , hogy olvastal .
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-10-10 22:52:35

Nem tudom kocsmában elhangzik-e ilyen beszélgetés, de valami ilyesminek képzelem...tele lecsúszottakkal, akik már rég elfelejtették az emberi méltóság fogalmát, talán egyetlen örömük a kocsmalátogatás...

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi nap című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Álmos reggelek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Néha... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Álmos reggelek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Valami kellene című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Álmos reggelek címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A megkésett című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Kótay Lajos: A futóbab / Die Stangenbohne címmel

Madár alkotást töltött fel Valami kellene címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Őszi nap címmel a várólistára

black eagle alkotást töltött fel A megkésett címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) - ! - című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) - ! - című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ébredés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Néha... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretem... című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A világ képlete című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Elfújt dalok a téren című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Néha... címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

Alkonyi alkotást töltött fel Elfújt dalok a téren címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Őszi anziksz című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nyisd ki az esélyek ajtaját című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021