HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 39

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51436

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: Elizavetta CarpantelFeltöltés dátuma: 2010-03-03

Torz mosoly 3.


Nagyon sokára jött el a következő alkalom mikor Léna jött. Végig azon izgult, hogy ne hogy az asszony jöjjön a lány helyett. De szerencséje volt, mert az asszony még mindig beteg volt. Léna frissen és üdén ,kipirult arccal jött. Annyira sietett, hogy alig kapott levegőt. Nem is sejtette, hogy mennyire szép volt ezen a reggelen. Besietett a konyhába és kezdte kipakolni az ebédre szánt alapanyagokat. Ma különlegesen finom ebédet szánt az úrnak. Szerette volna ha egy kicsit vidámabbnak látja. Ö mindig olyan életvidám volt, hogy azt akarta hogy mindenki a környezetében ugyan olyan legyen. Még az úr is. Nem zavarta a sebhely az arcán, nem találta vissza taszítónak. Nem lehet könnyű ezzel együtt élni, pedig de szép férfi. Még az a szomorú tekintet se tudta vissza tartani attól, hogy megismerje. Szerette volna ha megnyílik előtte és elmesél neki mindent az életéről. Azt hogy hogyan történt a baleset és mi késztette arra, hogy eltemesse magát itt az isten háta mögött. Mért nem megy orvoshoz, hátha tudnának rajta segíteni , de tudta hogy csak nagyon lassan haladhat nem rohanhatja le. Még mindig ha ö jön az úr ki megy a parkba, hogy ne találkozzanak. És ha mégis nagy ritkán bent marad akkor csak ül komoran a kandalló előtt és annyira magába roskad, hogy képtelenség közel férkőzni hozzá. De ma a finom ebéddel és a zamatos borral talán egy kis rést tud nyitni azon a páncélon amit maga köré épített. Dudorászva állt neki elkészíteni a vadragu levest és a báránycombot. Vajon pirított gombát és krumplit szánt köretnek. Annyira belefeledkezett a munkába hogy hosszú ideig észre se vette, hogy az úr ott áll a háta mögött és csendben figyeli. Olyan természetesen mozgott a konyhában, nem jelentett neki semmi gondot hogy mit hol talál. Mintha ezer éve itt dolgozott volna. Pedig csak a szíve segítette, az önzetlen adni akarás. Az úr csak nézte és gyűjtötte a bátorságot hogy megszólítsa. Tenyere izzadt, a hátán érezte hogy elindul egy izzadság csík , remegett a hasa az idegességtől.
- Léna.- szólt rekedt hangon.
A lány annyira megijedt a hirtelen hangtól, hogy sebesen hátra fordult.
-Nem hallottam mikor betetszett jönni. Segíthetek valamiben, tetszik parancsolni valamit?
-kicsit remegve szólt az úrhoz, de kezdeti ijedtsége lassan elmúlt. Most várakozón nézett az úrra és várta hogy az elmondja, hogy mit szeretne. Még sose jött utána a konyhába, sőt eddig úgy érezte, hogy inkább menekül előle. Kíváncsian várta hát a választ.
-Jaj bocsásson meg nem akartam megijeszteni. Kérem ne nehezteljen rám! Csak érdeklődni szerettem volna a nagyanyja hogy léte felől.
-kezdett bele, sete-sután .Már tudta, hogy nem jól állt hozzá. Így a lány csak válaszolni fog és akkor ö már nem tud mit mondani és itt kell hagynia a konyhában. Még se álldogálhat itt azt figyelve hogy mit csinál.
-Ó köszönöm kérdését már kezd kicsit javulni. Az orvos azt mondta, hogy még kímélni kell magát,de hamarosan helyre jön. Szegény már alig várja hogy felkelhessen, gyötrelmesnek találja a fekvést és a semmit tevést.
-válaszolt és érezte, hogy itt az alkalom arra, hogy egy kicsit oldja a kettőjük között lévő feszültséget.
-A faluban azt beszélik hogy idén nagyon forró lesz a nyár. Ön mit gondol igazuk lesz?
-kérdezte, arra biztatva a férfit, hogy maradjon és beszélgessen vele. Az úr már éppen fordult volna ki a konyhából mikor a lány a kérdést neki szögezte. Pillanat töredékéig gondolkodott, azt latolgatta, hogy mi lehet a lány szándéka. Bele menjen egy beszélgetésbe vagy szó nélkül hagyja itt. De hát nem ö akarta, hogy beszélgessenek? Nem ö várta már egész héten, azt hogy jöjjön? Akkor most mitől ijedt meg? Annyira nem volt még felkészülve, pedig érezte, hogy Léna nem bántaná.
-Hát én nem is tudom. Sose gondolkodtam még ezen. Lehet hogy igazuk van a falusiaknak és tényleg nagyon meleg lesz a nyár.
-pár szó és milyen könnyen ki tudta mondani. És Léna milyen figyelmesen hallgatta, közben a keze meg dolgozott. Most érezte csak meg, hogy milyen finom illatok szállnak a levegőben. Nagyot kordult a gyomra és az éhség szétáradt a belsejében. Arra gondolt, hogy milyen érzés lehet az mikor nem egyedül ül le enni. Ha megoszthatja valakivel az asztalát. Mi lenne ha meg kérné a lányt hogy maradjon vele és ebédeljenek együtt.
-Meg kérdezhetem, hogy mi ez a finom illat? Milyen finomsággal kápráztat el?
-Vadragu leves és báránycomb. Remélem szereti? Friss gombát is csináltam hozzá. Én magam szedtem reggel az erdőben.
-Maga miattam elment az erdőbe? Csak azért hogy gombát szedjen?
-Á semmiség! Szeretek hajnalban az erdőben sétálni. Olyankor hallani a sok madárfüttyöt és olyan békés a táj. És ha már ott jártam gondoltam szedek egy kevés gombát a mai ebédhez.
-válaszolt Léna és azzal kezdte megteríteni az asztalt. Csak egy tányért rakott ki és mellé a poharat.
-A férfi meg babonázva figyelte és nem tudott megszólalni a döbbenettől. Itt van egy fiatal élet vidám nő és neki akar örömet szerezni. A felismeréstől vadul kezdett dobogni a szíve és fejében lüktetett egy ér. Mélyről egy hörgés hagyta el a száját és sarkon fordulva szinte kiviharzott a konyhából. Meg se állt a rózsaligetig. Ott berontott az elvadult kertbe és sírástól remegő vállal lerogyott a kis padra. Ezt még az anyja állíttatta ide, azért ha elfáradt a sétálásban legyen hol pihenni-e kicsit.
Most ö ült a kispadon és egyre csak zokogott. Háborgó lelke nem tudta befogadni azt a jót amit a lány akart adni neki

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12521
Időpont: 2010-03-05 19:58:21

Kedves Liza!
Elmaradtam, de visszamentem eggyel, hogy mind olvashassam. Jól szövöd a történetet, ezért az ember érdeklődését felcsigázod.
Lizácska, a gondolatjeles részeket nem jól alkalmazod, s ez vonakozik az egészre. Egyet kiemelek, hogyan kell írni:
"-Nem hallottam mikor betetszett jönni. Segíthetek valamiben, tetszik parancsolni valamit?
-kicsit remegve szólt az úrhoz, de kezdeti ijedtsége lassan elmúlt."
Nálad külön sorban kezdődik a gondolajeles rész, de folytatva kell írni!

Mgyek a következő részhez!
Szia!
Alkotó
Regisztrált:
2008-07-16
Összes értékelés:
149
Időpont: 2010-03-04 17:59:12

válasz Lyza (2010-03-03 19:06:16) üzenetére
Kedves Lyza
Köszönöm, hogy nálam jártál és olvastál. Megy a folytatás szép lassan.
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3097
Időpont: 2010-03-03 19:06:16

Igazi érzelmeken alakuló történet!
Várom a folytatást...
Lyza
Alkotó
Regisztrált:
2008-07-16
Összes értékelés:
149
Időpont: 2010-03-03 18:24:26

válasz Arthemis (2010-03-03 18:00:28) üzenetére
Igen jól látod. A szereplők személyisége és lelkivilágára épül a regény.
A javítást köszönöm.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2010-03-03 18:00:28

Úgy látom itt is a szereplők lelkében van az igazi cselekmény, az ő személyiségük alakulása a fontos...szívesen olvasom az ilyen regényeket.
A nehogy és az életvidám viszont egy szó.:)

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Kék Hold című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A Gondolkodó című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Kóbor golyó című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel A jó öreg Rádi bácsi címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

sailor alkotást töltött fel nem lettek aranyporosak a kezek címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Ha szállni vágysz című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Jókai Mór: Jóslat / Prognose címmel

pusztai bejegyzést írt a(z) Ha szállni vágysz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Fűnyírás után című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Gondolkodó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Pünkösd címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Támadás a kertből címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)