HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 5 Tagok összesen: 1947 Írás összesen: 52873 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-04-05
Volt egyszer egy Néphadsereg 5.A szerelem ereje "Majd ha a pap szerelmünket megáldja zubbonyom a civil ruha leváltja büszke lehet az a lány meg a jó édesanyám hogy ha a fiát látja" Nem volt kövérebb katona a három században, mint Molnárfi Miklós. Nekem barátom volt. Barátom? Sorstársam inkább. Az öregkatonák gyilkos indulata kettőnkre összpontosult főként. Rám azért, mert szerettem visszapofázni, a Molnárfira meg egyszerűen csak azért, mert kövér volt. Emlékszem, hogy nézett ki az újonckiképzés legvadabb napjaiban. Pufók arca meglappadt, bőre kifakult, lázrózsák égtek rajta. Elefántteste összeroskadt, csak a derékszíj tartotta össze alul felül a szétfolyó részeket. Emlékszem, hogyan vonszolta magát a rohampályán gyűrött, fakó zsávolyában, és hogyan mosta a körlet piros-fekete kockás kövét lihegve fél-térdre ereszkedve. De nem tudták megtörni, mint ahogy engem se. Szuszogva fújtatva danolászott magában: "édes rózsám, eszem azt a pici szádat, hisz ez a banda nékem ú'sem muzsikálhat!" Rám villant tekintete, ahogy megállt egy pillanatra. Zubbonya feltűrt szárából csöpögött a koszos felmosó lé. Hetyke, huncut szemeket meregetett rám. Nem tudtam elképzelni, honnan veszi magár ez a dőre vidámság, honnan való a lelkierő, ami segít neki elfricskázni a bajokat. Egyszer aztán a torkának szegeztem a kérdést: mi a titkod bajtárs? Sejtelmesen mosolygott. -A szerelem ereje, -mondta. Akkor nem tudtuk folytatni, mert berobbant a klubszobába a szolgálatvezető, egy csontcsillagos őrmester és kiparancsolta az egész nyavalyás bagázst a folyosóra követ sikálni, WC-t pucoválni, de egy másik alkalommal szerencsém volt. Az öregkatonák valami tré sorozatot néztek a TV-ben, nyugtunk volt tőlük. Molnárfi köteg összegumizott levelet húzott elő a zubbonyából és átnyújtotta. -Kukkants bele pajtás! Itt az én titkom! Kihúztam a legfelsőt, és olvasni kezdtem. Indigóval írt másolat volt. Csak néhány sor. "Drága, egyetlen szerelmem! Végtelenül hiányzol. Nagyon, de nagyon szeretlek. Mindig velem vagy, akarmit csinálok, akarmerre vagyok, rád gondolok. Álmomban téged látlak, gyönyörű szemedet, karcsú derekadat, piros ajkadat. Óh, be jó lenne, ha most itt lennél és megcsókolhatnám azokat az ajkakat! Miklós" A válaszlevél alatta feküdt, kihúztam azt is. Kislányos írás, gömbölyű betűk. "Szia! Itt nálunk nagy kerti mulatság volt, Béláék, Icáék is eljöttek. Szép volt az idő, sokat ettünk, mókáztunk. Remélem, hamarosan hazaengednek pár napra. Jó lenne, ha magaddal tudnád hozni azt a magas, bajszos katona barátodat is, ha jól emlékszem Szőke Pistinek hívják. Írd meg, mikor tudtok maj jönni! Puszil a Bea." A következő levél így szólt: "Annyira hiányzol nekem, mint éjszaka sötétjének a nappal világossága, mint harmattól ázott fűnek a Nap első szárító csókja. Vágyakozásom utánad nemcsak testi vágyakozás, sőt, elsősorban nem az, hanem a lélek rejtett belső tárnainak felrezgő fájdalma. Velem vagy minden gondolatomban, és minden tettemben. Te adsz nekem erőt és hitet. Szeretlek. Miklós." A válaszlevél ez volt: "Nálunk sajnos semmiféle érdekes esemény nem történt mostanában, legfeljebb csak annyi, hogy megdöglött Gyula bácsiéknál a kecske, Mariska néninél meg kidőlt a kerítés. Sok-sok puszit küldök, és add át lécci Szőke Pistinek is, ha látod, hogy őt is puszilom, ha látod. Még mindig olyan vicceseket tud mesélni, mint bevonulás előtt a Kúltúrban? Szia, Bea." Nem olvastam el a többi levelet. Töprengve néztem Molnárfi Miklós meglappadt orcáját. Ő rajongó szemekkel nézett vissza. -Na mit szólsz? Ez a szerelem ereje. Ez, az látod, ami átsegít engem a nehézségeken. Pár nappal később harcászati gyakorlatot tartott a zászlóalj a 02-esen. Ez egy lapos, kopár domb, gyér füvén birkanyájak rágnak. Teljes menetfelszerelésben, fegyver, hátiszák pokróckoszorúval, gyalogsági ásó, töltényheveder, kulacs és a többi rohamoztuk a magaslatot. A gázálarcban nem kaptam levegőt, fuldokoltam, visszanyeltem a nyálamat. Én voltam legelöl, felfelé senki nem bírta annyira, mint én. Egyszer csak eldübörgött mellettem valaki és megelőzött. A bepárásodott üvegen keresztül nem láttam ki az, csak sejtettem, hogy a Molnárfi robog ott. Így is volt. Felértünk a dombra, de csak mi ketten. A század mélyen alattunk kitikkadva hevert a birkaürüléktől tarkálló ritkás fűben. Lecibáltam csatakosra izzadt fejemről a gumimaszkot. Molnárfi a hátán feküdt, két vizenyős szeme az eget nézte. Mellé léptem, megszólítottam. Nem válaszolt. Nem volt benne már élet. Megállt a szíve abban a fene nagy rohanásban. Íme a szerelem ereje, azt mondom Nektek hitetlen népek! Mi mindenre képes az ember, ha ez az erő vele van! Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Lengyelország címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Viszontlátás című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel furcsa árny címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej jeszenyin: A kéregető kislány címmel a várólistára Miléna bejegyzést írt a(z) Évente egy levél című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Rózsavölgyi reggel című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |