HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Varga NóraFeltöltés dátuma: 2010-04-09

Kisfiam


Vasárnap van, delet harangoznak. A déli harangszó régi, eltemetett sebeket tép fel a lelkemben. Ösztönösen tekintek ki az ablakon, szememmel végigpásztázva a szürke utcákat. Egy fiatal, fekete hajú férfi siet el a ház előtt. Láttára heves szívdobogást kapok, ájulás kerülget, mert a fejtartása rád emlékeztet, kisfiam...
Az idegen fiú közömbösen halad el a kapunk előtt. Lassanként megnyugszom. Ziháló lélegzetem is szabályossá válik. Leszűröm az időközben elkészült húslevest, külön tálkába rakom a húst és a puhára főtt zöldségeket. Megszokásból négy terítéket teszek az asztalra, pedig tudom, ezt az ebédet is, mint az elmúlt húsz évben mindegyiket, egyedül fogom elkölteni...
... Emlékszem arra a majd' harminc évvel ezelőtti vasárnapi ebédre... Hárman ültük körbe az asztalt: az öcséd, az apád és én. Igazi családi idill is lehetett volna, de te nem voltál velünk, mert a büntetésedet töltötted Tökölön; súlyos testi sértésért és garázdaságért.
Milyen érdekes, hogy akkor is éppen így tűzött be a nap az ablakunkon, lángba borítva a kicsi konyhát, és ugyanilyen szívet melengetően énekeltek hozzá a madarak...
És épp delet harangoztak, amikor az első ügyed tárgyalására siettünk... Apád és én. Tavaszi illatok táncoltak a szélben és szinte nyárias meleg volt. Te tizenöt éves kamaszként tele voltál lázadással, daccal, meg nem értéssel. Bolti lopásért ültél a vádlottak padján, három nagykorú barátoddal együtt. Még ügyvédet is fogadtunk az összekuporgatott pénzünkből, nem elégedtünk meg a hivatalból kirendelttel.
Megúsztad két év felfüggesztettel, mivel fiatalkorú voltál és büntetlen előéletű. Egy pártfogót jelöltek ki melléd, akinél rendszeresen kellett jelentkezned. Nagyon akartam hinni, hogy megjavulsz. Sírva könyörögtem, hogy kerüld ezeknek az embereknek a társaságát. Egy ideig minden jól ment; még iskolába is jártál, de aztán három hét múlva se szó, se beszéd, megszöktél itthonról.
Az a nap is úgy indult, - látszatra - mint az előzőek. Megreggeliztél és hét óra tizenöt perckor elsiettél az iskola felé. Csak napok múlva derült ki, hogy a buszmegállóban vártak rád a barátaid... A szekrényből hiányoztak a ruháid és az összes spórolt pénzünket is magaddal vitted, kisfiam...
Lassanként sikerült feldolgoznunk, hogy te nem vágysz "kispolgári" életre, inkább a szabadságot választottad... Lassanként elfelejtettük, hogy van egy majdnem felnőtt fiúnk is, hiszen az öcséd, Andris kárpótolt bennünket minden szenvedésért. Szívünkben újra kicsírázott a remény, hittük, hogy ő más lesz, mint te.
Aztán amikor tíz éves lett, leukémiát állapítottak meg nála. Nem adtuk fel, küzdöttünk az életéért... A kemoterápiától és a sugárkezelésektől nagyon legyengül és kihullott az a sűrű, gesztenyebarna haja is.
Azt mondták, hogy Andris egyetlen esélye a túlélésre, ha a családban donort találnak a csontvelő-átültetéshez. Így aztán mintát vettek tőlem és az apádtól is. Az enyém felelt meg, én lettem a donor.
Öcséd, szegény ott feküdt az elkülönítő sátorban, tizenöt kilóra fogyva, kopaszon. De az orvosok bíztattak bennünket, hogyha a szervezete elfogadja az idegen csontvelőt, minden jó lesz majd...
Andris temetésén sok barát, ismerős volt, pedig zuhogott a nyirkos, hideg őszi eső. Szép virágokat, koszorúkat tettek a kis sírra, de te kisfiam ide sem tudtál eljönni, mert előzetesben voltál a Markóban. A vád többrendbeli lopás és súlyos testi sértés volt.
Aztán az apád is elhagyott, hogy új életet kezdjen a barátnőjével, így egyedül maradtam. A munkámban találtam vigaszt, rengeteget túlóráztam, csakhogy ne kelljen sokat az üresen maradt lakásban lennem.
Igaz néha meg-meglátogattál, kisfiam... Néhány züllött cimboráddal rám törtétek az ajtót, és te, részegen kést szorítottál a nyakamhoz, pénzt követelve. De adtam volna én fenyegetés nélkül is. Mindenem neked adtam, kisfiam...
Kegyetlen hideg januári nap volt, amikor egy nyomozó csöngetett be hozzám. Tapintatosan közölte, hogy élet-halál között fekszel egy pesti kórházban, mert a barátaid agyonrugdaltak...
Az első kezem ügyébe eső kabátomat kaptam magamra, rohantam a vasútállomásra, de sajnos már nem találtalak életben, kisfiam...
Azóta sok-sok év eltelt már; megszoktam, hogy egyedül élek, senki nem nyitja rám az ajtót soha. De ha esik, ha fúj, minden vasárnap délután kisétálok a közeli temetőbe; virágot viszek neked és az öcsédnek, kisfiam...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
193
Időpont: 2011-01-19 16:28:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szvszorongat...
Alkotó
Regisztrált:
2010-03-16
Összes értékelés:
41
Időpont: 2010-08-16 23:07:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Amikor magnyos ids embereket ltok, ugyanaz a fojtogat, szvszorongat rzs fog el, mint most, ennek a nninek a "levelt" olvasva. Meghat, szp! Csak sajnlom, hogy ilyeneket produkl az let...
Alkotó
Varga Nóra
Regisztrált:
2010-03-27
Összes értékelés:
38
Időpont: 2010-04-14 08:39:08

Kedves Antonius, Arthemis, ksznm a figyelmeteket! :)
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1300
Időpont: 2010-04-13 16:12:21

Tetszett ahogy megjelentetted az anyai szeretet csodjt...hihetetlen hogy mire kpes.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2575
Időpont: 2010-04-11 03:33:43

A felttel nlkli, mindenek ellenre lobog, mindent megbocst, kiolthatatlan anyai szeretet szpsges megjelentse, elbeszlse a munkd. A trtnet annyira szomor, hogy nincs szksg a hitelessgnek a bizonygatsra. Ilyent csak az let kpes kitallni.
"pedig zuhogott a nyirkos, hideg szi es." Aprsg, de szerintem a nyirkos jelz felesleges ebben a mondatrszben.
Gratullok. a.
Alkotó
Varga Nóra
Regisztrált:
2010-03-27
Összes értékelés:
38
Időpont: 2010-04-10 20:43:09

Panka, Rozlia s Matyi ksznm az olvasst! Nha bizony nehz anynak lenni... A nni (nem is annyira nni, fiatalos, rkmozg nyugdjas) akirl a trtnet szl, a szleim szomszdja...
Alkotó
Regisztrált:
2007-01-26
Összes értékelés:
233
Időpont: 2010-04-10 14:01:31

Szvszort a trtneted. Jl rtad meg. Remlem, Te nem knnyeztl kzben, mint n, most. -matyi
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7468
Időpont: 2010-04-10 09:45:50

Kedves Nra!
Nagyon szomor sorsot trtl elnk. Hiba minden aggds, anyai flts, vannak helyzetek, amiket nem tudunk befolysolni.

Szeretettel: Rozlia
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5441
Időpont: 2010-04-10 07:16:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Nra!
Csak remlni tudom, hogy az a nagyon szomor trtnet nem veled trtnt. Sajnos az let nem mindenkinek fenkig tejfel. De annl szrnybb nincs mikor a gyermekeit veszti el az ember. Mikor ilyen nehz ltekrl olvasok csak akkor dbbenek r, hogy n milyen aprsgokon bnkodom, mikor msnak sokkal sulyosabb teher van a vlln.
Meghatan s szpenrtad le. Gratullok!
Bartsggal Panka!

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023