HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1948

Írás összesen: 52879

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2022-05-29 22:53:30

Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-04-19

Leütöm az angyalt 40.




A három szűz


Meghalni nem olyan könnyű. Agóniám több mint egy hónapja tart. Vaságyon fekszem az ablakkal szemben. Kilátok az utcára, de csak a két keskeny dominóház között feszülő kötelet látom a száradó fehér-neműkkel, és az itáliai égbolt tenyérnyi darabkáját. Nyílik az ajtó, jön az angyal. Nem a halál angyala, bárcsak az jönne már! Ez az angyal az Angyal Dezső. Nem barát, nem ismerős. Miért jár be hozzám minden nap, fogalmam nincs. De jön, és jön egyre csak. Leül a rozzant asztal mellé, az egy szem székre. Tudom, nincs menekvés, végig kell hallgatnom ma is a bugyuta történetét.

A férfi a viale San Benedettón ment, tudja, az visz le a tengerpartra. Elérte az emelkedő tetejét, innen már egyenletesen lejt az utca és a házak előtt naphosszat kinn ülnek az emberek és beszélgetnek. Köszöngetett jobbra-balra, bon giorno, bon giorno és az emberek visszaköszöngettek, bon giorno signore, bon giorno. Elhagyta az utca végén a legszélső házat, lelépett a macskakőről a homokba. Egyenletes léptekkel haladt tovább a dűnék között A dűnék tetején és part felőli oldalukon hosszú szárú, gyér füvet lengetett a szél. Középen, a városka főutcájával szemben a dűnesor megszakad, itt lehetett átmenni a vízig. A férfi átment a túloldalra. Megállt, levette a kalapját. Szürke zsakettet viselt, fehér inget, sötét lila csokornyakkendővel. A lábán hegyes orrú lakcipő volt, ami, most, hogy átment a dűnék között, sárgásszürke lett a portól. Balkéz felől, a magasabbik dűne tövében három lány napozott. Bikini felsőjüket levetették, ez így volt akkoriban szokásban. A férfi odament hozzájuk, megállt felettük. Amikor árnyéka rávetődött az átjáróhoz legközelebb fekvő lányra, ez a lány felült, és szembefordult a férfivel. Nem jött zavarba, bár melleit elfedte a tenyerével. Bon giorno, mondta a férfi. Maga nagyon szép. Perfavore signore, válaszolta a szűzlány, s visszafeküdt, és a kezét elvette a melléről. A férfi leült a pléd szélére. Egy ideig semmiségekről beszélgettek, ahogy itt délen szokásban van, aztán a férfi megkérdezte az első szűzlányt, azt, aki a legközelebb feküdt hozzá, azt, aki az előbb a mellét eltakarta, akarja-e vele csinálni?
Nem uram, mondta a lány. Én még érintetlen vagyok.
Megkérdezte így hát a második szűz lányt, ő akarja-e?
Nem uram, én is érintetlen vagyok, mondta a középső lány.
A harmadik szűzlánytól ugyanezt a választ kapta a férfi: uram, uram, én még érintetlen vagyok!
Húsz percig csinálta ezután a férfi az első szűz lánnyal. Amikor végeztek, a lány azt mondta, hogy ilyen jót még nem élt át soha. Aztán húsz percig csinálta a második szűzzel, és az a lány is azt mondta, hogy ő se. Húsz percig csinálta aztán a harmadikkal is. Nem volt az teljesen húsz perc, inkább csak tizennyolc, vagy tizennyolc és fél. Amikor a végére értek, a férfi ettől a lánytól is megkérdezte, jó volt-e, élvezte-e? A harmadik lány gondolkodott, elemezte a helyzetet. Nem volt jó, mondta. Rossz volt, mondta. Nagyon, de nagyon rossz.
A férfi szemei rávillantak a harmadik lányra, majd elkalandoztak a dűnéken és a hullámokon. Türelmesen várt. Háta mögött a fűszálak lengtek, táncoltak a szélben. Nos? -kérdezte a férfi. Az igazat akarom hallani. A színtiszta igazságot. Va bene. Basta, mondta ekkor a harmadik lány. Ő volt a legszebb hármójuk közül. Sírt már ekkor, kövér könnycseppek gördültek végig piros-barna, napsütötte orcáján. Végtelenül jó volt. Mint a tenger. Mint a szél. Mint a napsütés. Mint maga az élet!

Angyal Dezső vigyorogva elégedetten néz rám, haldoklóra. Na, maga balfácán. Hát ehhez mit szól? Maga szerint ki volt a lila csokornyakkendős férfi?! Na ki?
Esküszöm, felkelek és nekimegyek. Fogok valamit, az ágytálat például, és leütöm vele. Miért kell ezt nap, mint nap eltűrnöm? Mikor jön már végre értem az igazi angyal?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10490
Időpont: 2010-04-19 19:40:40

válasz Kuvik (2010-04-19 19:08:43) üzenetére
Bocs, nem akartalak lekörözni, de ez kigyütt. Kiváncsian várom a Tiedet. Aztán, döntse el a versenyt az Olvasó! Szia: én
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
461
Időpont: 2010-04-19 19:08:43

Jó, jó... lassan kész az enyém is...

Legutóbb történt

szigi hsh alkotást töltött fel Nézlek címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz

dodesz bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz

történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Ez a nyár című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kertelő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Kertelő címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022