Már napok óta egyre erősebben részesülünk a most már kellemetlen, szükségtelen ,,égi áldás"-ból. Ilyenkor mutatkozik meg igazán, hogy mennyire segítőkészek az emberek. Mindenki segít minden bajba jutotton függetlenül attól, hogy hazánk, vagy a világ melyik részén él, mert az a tudat még nem veszett ki sok emberből, hogy a bajban mindég a kárt szenvedetten minden körülmények között segíteni kell! Először az előző mondatomban majdnem azt írtam, hogy az emberekből nem veszett ki a segítő szándék. Sajnos ez nem teljesen igaz, mert van olyan embercsoport, szerencsére nem sok, de jelenlétük roppant zavaró, bosszantó és káros, akik végig rabolják a károk miatt kiköltöztetett emberek hajlékait, fondorlatos módon, csalárdsággal használják ki a kárvallottak sanyarú helyzetét! Sajnos Ők a pillanatnyi nyomor, a jelenlegi baj kéretlen és tisztességtelen ,,vámszedői"! Az ilyen ,,vámolást" én rablásnak nevezem és semmi sem indokolja ezt a gaztettüket sem! De szerencsére a többség nem ilyen! Mindenki úgy segít másokon, ahogy tud, amilyen segítségadásra képes. Szép dolog, sőt, csodálatos ez az összefogás! Régen azt mondták, hogy a bajban mutatkozik meg az igazi barát! Azt hiszem, a rosszban könnyebb összefogni, mert van egy célunk, az, hogy a rosszat, amely lehet az egyén és egy közösség számára egyaránt káros, közösen győzzük le, ámde sokkal nehezebb a jóban összefogni, mert ilyenkor idővel már jobban megmutatkozik egyes emberek gyarlósága, amely lehet sokféle, azaz az ,,ördögnek ezer arca" van. Ilyenkor látszik meg igazán az, hogy vannak, akikben ez nemcsak fizikai,hanem lelki értelemben is igaz, ekkor éled fel a szerzési vágy és mentalításuknak megfeleően rablást, vagy más erőszakos cselekedetet követhetnek el vagyonszerzés céljából más, avagy mások ellen. Tehát már az ,,ördög" rögvest,,,kimutatja fogaitt", de még ,,mekkora és milyen veszélyes" fogait! és ekkor már a jó újólag rosszba fordul és ez ismét csak összefogásra készteti a kisebb-nagyobb közösségeket segítségadás okán. Felmerült bennem most, ennek a jegyzetnek a megírása közben a gondolat, mi lenne, hogyha ezt a valóságos ,,mókuskereket" úgy állítanánk le, hogy mindannyian tartósan, őszintén össze tudnánk fogni a nyugodt, szeretetteljes és biztonságos, baráti együtt élés érdekében nemcsak a rosszban, hanem a jóban is és nemcsak egy-egy eset kapcsán, hanem véglegesen mindenütt a Földön fajtól, nemtől, nemzetiségtől, nemzettől, életkortól,korosztálytól, vallástól, pártállástól függetlenül! Hogy ez vágyálom? Nem baj. Álmodozni csak szabad? És szabad az ilyen álmokat is megvalósítani! Közösen álljunk neki, együtt, egymással összefogva kezdjük el!

Pecás