HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51453

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: JodieFeltöltés dátuma: 2006-10-05

Újjászületés (2.fejezet)

Az egyik rendőr elmondta hová vitték a sérülteket, és hol lehet érdeklődni állapotuk felől. Nem tudom, miért kérdeztem meg, hiszen egyiküket sem ismertem, de muszáj volt tudnom.
Önkénytelenül cselekedtem mindent, ahogy a mentőket is úgy hívtam. Másnap bementem a kórházba.
A recepción elmondták, hogy az anyuka, akit Kyrának hívtak, az intenzíven van, és még mindig küzdenek az életéért.
- Ismeri a hölgyet? - kérdezte a nővér, érdeklődő tekintettel.
- Nem, nem ismerem, de én voltam az egyik szemtanú, és szerettem volna tudni, mennyire súlyos az állapota. - mondtam én, és közben magam előtt láttam az édesanya rám meredő szempárját.
- Nagyon súlyos. Talán sosem láthatja majd a kicsit. - mondta a nővér, majd visszahajolt papírjai fölé.
- A kicsit? A kicsi... úgy értem megszületett?
- Igen, ki kellett venni a pocakból, különben biztosan nem éli túl. Most inkubátorban van, de csak pár napig. Nyolc hónapra született, mindent rendben találtunk. Megnézi?
- Ööö... igen, ha szabad. - mondtam én, és szívemet valami hihetetlen érzés járta át. Az idegességhez szeretet, nyugalom és béke társult. Erős, és végtelen gyenge voltam egyszerre.
A gyermek édesen szundikált, nagyokat lélegzett, néha pislogott is, mintha csak színlelné az alvást. Megnyugtatott ez a művelet. A gyönyörű, tündérarcú kisfiú név nélkül aludta az igazak álmát.
A nővér elmondta, hogy Kyrának nincs élő rokona, így senkit sem tudtak értesíteni a történtekről. Bár még bemenni még nem lehet hozzá, a kicsiről hamarosan gondoskodnia kell valakinek. Ha senki sem jelentkezik, és az anyuka állapota sem javul, a kórház dönthet a baba sorsáról. Talán még örökbe is adhatják egy gyermektelen szülőpárnak. Azt a picit, aki az édesanyja egyetlen rokona, aki újra életet lehelhet belé, aki összekötheti Őt és a szeretett édesapát, aki támogathatja, kitartásra ösztönözheti. Ezt nem hagyhattam.
Mivel semmi akadálya nem volt annak, hogy én vállaljam a felügyeletet az édesanya felépüléséig, nevem bekerült a rokonok közé. A gondoskodás pedig úgy zajlott, hogy a kicsi a kórházban maradt, nekem pedig naponta be kellett mennem hozzá. Néhány ingecske, cumisüveg, rugdalózó. Mindössze erre volt szükség, na meg néhány bankóra, hogy a kórháztól is a legjobbat kapja. Mindezért cserébe naponta többször mosolygott rám az a tünemény kisember, aki talán sosem tudja meg mekkora érték ő. Nevét az édesapja után kapta.

Természetesen minden nap meglátogattam Kyrát is, aki kómában feküdt egy csendes, nyugodt szobában. Igyekeztem mindent elmesélni gyermeke fejlődéséről, a mindennapi teendőkről. Felolvastam a napi híreket, verseket elemeztem, és panaszkodtam, ha gondban voltam. Sokszor úgy éreztem, válaszol nekem, de nem tette. Hosszú hónapokig harcoltam azért, hogy a kicsit is bevihessem magammal, hiszen legjobb tudomásom szerint elősegítheti a gyógyulást. Az orvosok hajthatatlanok voltak, én meg makacs. Így egy nap titokban beloptam Paulo-t a szobába. Ráfektettem Kyra mellére, majd leültem az ágy mellé. A baba édesen aludt, akár csak az édesanyja. Csodálatos látvány volt. Anya a gyermekével. Szörnyű volt viszont belegondolni, hogy egyikük sem tud a másik létezéséről. Elmerültem gondolataimban.
Aztán hirtelen felkaptam a fejem, és nem hittem a szememnek. Egy könnycseppet láttam legördülni Kyra arcán...

Másnap a nővér közölte, nem mehetek be hozzá. Az állapota romlott, az orvosok nem tudják mit tegyenek. Lehet, hogy a könnycsepp csak a képzeletem szüleménye volt? Lelkiismeret furdalásom erősebb volt minden eddigi fájdalomnál, marta a szívemet, és összeszorította a torkomat.

Időközben a másik két sérültről is többet tudtam meg. A vétlen sofőr, akit Mihálynak hívtak, szintén az intenzív osztályon feküdt, kómában. Szinte az egész teste gipszbe volt öntve, talán egy ép csontja sem maradt.
Mihály 26 éves volt, nőtlen, és diplomás közgazdász. Egy jó nevű cégnél dolgozott, a baleset napjáig, mivel a gyógyulás nem látszott rövid időtartamúnak. Szülei és a húga aggódtak érte nap, mint nap. Az orvosok azt mondták az esélyei szinte a 0-val egyenlők.
Néha átnéztem a szobájába, beszélgettem a családjával, és együtt szurkoltam velük a gyógyulásáért, de javulás nem mutatkozott.

A vétkes vezető alig néhány karcolással, egy-két csonttöréssel úszta meg a balesetet hála a nagytermetű autónak és a légzsákoknak. Na meg a pilátusi kézmosásnak...
Történt ugyanis, hogy gyilkosunk nem hétköznapi emberként élte az életét. Sztárügyvédként dolgozott, magas körökben mozgott, tán még híresnek is mondhatta magát. Mint a mesében.
Nem tudom, hogy osztottak-szoroztak a nyomozók, de úgy gondolták két év felfüggesztett büntetés éppen elég lesz hírességünk vétkéért. Úgy tűnik ennyit ér néhány emberélet.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Daróczi Tamás
Regisztrált:
2006-07-21
Összes értékelés:
151
Időpont: 2006-10-14 09:17:00

Üdv!

Az esetek túlnyomó többségében a vétkesnek lesz a legkevesebb baja, és a vétkes kapja a legkevesebb bűntetést is. (Itt jegyzem meg, hogy él Nánáson egy fazon, aki 100 forintért leütött egy kisnyugdíjast, aki még aznap meghalt, kapott 9 évet, de harmadolva 3 év után szabadult, mondván kevés a hely a börtönben. És élt egy másik emberke is, akibe belekötöttek egy "hangulatkarbantartó-állomáson" (értsd: kocsmában), ahol megütötte a kötözködőt, aki néhány óra múlva atomrészegen megfejelte a kerékpártárolót, miközben a biciklijét halászta elő, s a bíróság megállapította, rejtély, hogy hogyan, hogy a néhány órával előtte kapott pofon miatt halt meg, s az emberke, akibe a "majdani hulla" belekötött, ma is a sitten ül.) Hol itt az igazság?

Köszönöm, hogy olvashattam, és várom a folytatást.

Üdvözlettel: Tamás
Szenior tag
Regisztrált:
2006-09-18
Összes értékelés:
189
Időpont: 2006-10-09 13:43:12

szia!

Ügyes vagy, nagyon szép és magával ragadó, megható és megdöbbentő mű. Életszagú, még ha nem is az.
Tehetséges vagy, szerintem. Tetszik, kíváncsian várom a folytatást....
és még valami....köszönöm!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és Bíborka gyomlál című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Angyalod kísérjen című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szuszimuszi és Bíborka gyomlál címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 82. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Költővé lettem-e? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Tavaszóhajtó című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Beoson az ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavaszóhajtó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Oltásos mese című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A lajtorja 82. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 12. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 18. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 75. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 74. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 73. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Beoson az ősz című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Beoson az ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szuszimuszit baleset éri címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)