HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1933

Írás összesen: 52300

Hangya közösség jótékonyság
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-11-24 20:45:18

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: AshandirFeltöltés dátuma: 2010-10-13

Három csepp

Várok, lehajtott fejjel, csendben, ahogy ő szereti...
Most is ugyanazzal a mohó sóvárgással várom Őt, mint annak idején, a legelső alkalommal. Még ma is ugyanúgy a torkomban dobog a szívem, amikor meghallom, amint belép a szobába, és megérzem az Ő semmivel össze nem téveszthető illatát. Pontosan tudom mi fog történni, hisz sosem változtat ezen a szertartáson már századok óta. Azt hiszem, valahol neki is megnyugvást ad ez.
Fel sem kell emelnem a fejem, akkor is tudom, épp milyen mozdulatot tesz, hogyan tűri fej az inge ujját, és tartja maga elé a kezét. Nem nekem, sosem nekem, mintha észre sem venné, hogy ott vagyok. Egy szót sem szól, soha, még amikor egyszer megbántottam, akkor sem szólt soha egyetlen szót sem. Sokszor eljátszottam a gondolattal, mi van, ha nem fogadom el. Vajon akkor is folytatná? De sosem mertem megpróbálni, ahhoz túlságosan értékes, túl vágyott, amit tőle kaphatok.
Alig hallható a reccsenés, amint borotvaéles körmével felhasítja csuklója márványfehér bőrét.
Ekkor már sosem tudom lesütve tartani a tekintetem, azt lesem mikor buggyan elő a kincset érő anyag első cseppje.
Ilyenkor lehetek a legközelebb hozzá. Ha nem lenne ilyen rideg, távolságtartó a rituálé, még bensőségesnek is nevezhetném, de Ő sosem engedné, hogy ilyet érezzek. Amíg várok, próbálom magamba szívni a látványt, az illatot, minél jobban.
Végre meglátom azt a sötétvörös cseppet, amit vártam. Tudom, hogy visszafogja az áramlását, és szándékosan engedi ilyen lassan szivárogni, talán játszik velem ilyenkor. Keserű tapasztalat volt, mikor engedtem ifjonti türelmetlenségemnek, és megragadtam a felém nyújtott kart, hogy közelebb húzzam. Akkor megtagadta tőlem jó ideig a kegyet, s én azt hittem belepusztulok a kínba. Ezért most megfeszített izmokkal, de nyugton várom az első csepp lehullását.
EGY...
Mindig az első a legédesebb. Nem, ez több annál. Méznél is édesebb, mégis egyben égető is. Sűrű, és nehéz lenyelni, de amint szétárad bennem, már csak a hatását érzem. Ezért az anyagért bármit megtennék. Bármit! Nem csak az örök élet miatt, nem azért, mert több leszek tőle, mint bármelyik halandó ember. Magáért, hogy érezhessem az ízét, ahogy eltölt. Ahogy megtennék érte is bármit. És ezt tudja is jól.
Olyan érzés, mintha egy kicsit meghalna az ember, de egy múló hideg pillanat után, őserejű tűz áramlik végig az erein. Gondolom, ilyenkor fejti ki misztikus hatását a testemre is, amivel örök fiatalságban tartja. Persze, ez Hozzá képest, csak a hamis öröklét, egy illúzió-halhatatlanság.
Mire a tűz lobogása izzássá csillapodik, megjelenik a második ékkőként csillogó vércsepp is.
KETTŐ...
Mindig másabb a második, mintha másképp működnének már ekkor az érzékeim. Többféle ízt is érzek, azok vérének ízét, akiktől Ő vette el. Vajon Ő is így ízleli őket, vagy még élesebben? Mintha ez a csepp megerősítené a köteléket köztünk. Azt a köteléket, amit sosem érthet meg senki, csak ha átélte.
Minden hónapban ugyanazon az estén vár. Minden évben. Már négyszáztizenhét éve. És tudom, hogy sosem felejtkezne meg rólam, mert én vagyok a legfőbb szolgája.
Senki sem értheti azt a szomorúságot, amikor látom az utolsó cseppet lepottyanni a csuklóról. Ahogy esik, szinte belassul az idő, ahogy az elmém megpróbálja minél hosszabbra nyújtani ezeket a perceket. Tudom, hogy mire lenyelem a tüzes cseppet, Ő már nem lesz a szobában.
Nézem, amint a rubinvörös csepp lassan elválik a hófehér csuklótól...
HÁROM...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2007-12-02
Összes értékelés:
52
Időpont: 2010-10-22 20:30:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Wow! Egy jó vámpírnovella.
Kár, hogy roppant kevés ilyet lelni a könyvespolcokon. Bár már annyira unom a témát, hogy nem is keresek, és amúgy is az a legjobb, ha csak úgy belebotlik az ember, mint ebbe.
Tetszett, köszi! :)
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2709
Időpont: 2010-10-15 12:58:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ashandir!
Nagyon jó az írás, tele felszültséggel, és érzéssel. Jelzem a tartalma azért megijesztett. :(
Szeretettel: pipacs

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Nyikolaj Szokolov: A hóesés neszez, míg versem írom címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) A tükör szilánkjaiban más a tekintet című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Diagnózis című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A csúnya lány című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Békétlenség című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Érintés című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Hová tűnt a Télapó? című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A tükör szilánkjaiban más a tekintet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Hazugság hálójában 4/2. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őszvégi hajnal című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Őszvégi hajnal címmel a várólistára

eferesz alkotást töltött fel A tükör szilánkjaiban más a tekintet címmel

Erdős Sándor bejegyzést írt a(z) Végtelen című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Végtelen című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Békétlenség című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mindent a maga idejében című alkotáshoz

Erdős Sándor alkotást töltött fel Végtelen címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) a gondok sűrűjében című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A csúnya lány című alkotáshoz

hundido alkotást töltött fel Hazugság hálójában 4/2. címmel

Madár alkotást töltött fel Kenyér címmel a várólistára

történetmesélő alkotást töltött fel Kényszermikulás címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021