HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51454

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / jegyzet
Szerző: MunkácsyFeltöltés dátuma: 2010-10-23

Orvostudományi történet.


Az ókori orvosok alig rendelkeztek az orvostudomány gyakorlásához szükséges reális ismeretekkel. Az emberi szervezetről nem voltak elfogadható minimális ismereteik, vagy nagyon bizarr téves eszméket vallottak. Nézzük, hogy még Aristoteles és Hippokrates is mit vallott az idegrendszerről vagy a vérkeringésről. Az emberi testben nem is vér kering, hanem valami gáznemű test, amit pneumának neveztek, a. pneuma elmélete általában megtalálható minden ókori orvos nézeteiben. Úgy gondolták ezek a pneumák szabályozzák az emberi test szerveit. Galenus már bizonyos mértékben megkérdőjelezi Hippokrates és Aristoteles "pneuma"elméletét, akik az agyvelőt csupán csak mirigyszerű nedvességelválasztó szervnek tartották. A modern anatómia , csak a 15-16 században kezdett kialakulni, amikor felhagyva az elméleti okoskodással néhány kiváló tudós embereket kezdett boncolni, ami az anatómia addig ismeretlen fejlődéséhez vezetett. A modern anatómia megalapítása Vaselius András belga tudós nevéhez fűződik. Galenius Vaselius mestere még csak majmokat boncolt, de Vaselius követői már elterjesztik az emberek boncolását és úgy végeznek jelentős anatómiai felfedezéseket. Vaselius mellett még jelentős anatómiai tevékenységet végzett két olasz származású tudós is Fallopia (1523-1562) és Eustacchi meghalt 1574-ben születési éve nem ismeretes. A középkor végére nagy vonalakban az emberi test anatómiája felvolt tárva, kevésbé a nyirokrendszer, vérkeringés és az idegrendszer. A nyirokrendszer anatómiai feltárását Peguet, 1467, Rudbeck 1851, és Bertholin 1652 ben végezték el. Az eddig ismertetett anatómusok főleg alaki feltárásokat végeztek, annál kevésbé gondoltak az emberi szervek építőköveire vagy működésük mechanizmusára. A további aprólékosabb feltárást, nagyban megkönnyítette a mikroszkóp felfedezése. A mikroszkóp segítségével láthatókká váltak a szabad szemmel addig nem látható celluláris részletek is. Az első használható mikroszkópot két hollandszármazású férfi készítette:Janssen (1590) és Drebbelt (1610) Az ők mikroszkópjukat később Leeuwenhuek tökéletesítette, amellyel már 180szoros nagyítás volt elérhető. A mikroszkóp birtokában Malphigi (1628-1694) fektette le a sejtelméletét, amelyet kibővítettek Schleiden (1837) és Schwann (1839), amikor kimondták, hogy minden embernek, állatnak, nővénynek a teste sejtekből tevődik össze. Tehát az anatómia a boncolásnak köszönheti létrejöttét, a mikroszkóp segítségével egy újabb tudományág jött létre a szövettan. Az anatómia a szabad szemmel látható szervek alaktani vizsgálatát végezte, addig a szövettan, a mikroszkopikus nagyságú sejteket tanulmányozta, amelyekből az anatómiai szervek felépülnek. Így az anatómia durvább, míg a szövettan a finomabb részek leírását adata. Természetesen finomodtak, tökéletesedtek a vizsgálati módszerek is, a vizsgálandó szerveket felszeletelték, festették, hogy az alkotó sejtcsoportok jobban elkülöníthetők legyenek. Az anatómia és szövettan kialakulását, a fejlődéstan követte Baer (1792-1876), Mihálkovicsi Géza (1844-1899), His (1831-1904) fektették le. Ezek mind alaki tudományok voltak, mert a szervek alaktani viszonyaival foglakoztak. Az élettan később alakult ki, amikor rájöttek a kutatók, hogy nem elegendő a szervek alaktani és fejlődéstani kutatása. A testrészek működését is ismerni kell, és azt a tudományt, amely a szervek működésének megismerésével foglakozik élettannak vagy fiziológiának nevezzük. Tehát az orvostudomány körébe nagy szerepet játszottak a morfológia és fiziológia kialakulása, amit szinte teljesé tett a Harvey által felderített vérkeringés mechanizmusa. Jelentős esemény volt, hogy a fiziológia lassan áttevődött a lélektan területére is, a fiziológia az anatómiában a szervi működést, amíg a lélektanban a lelki működést vizsgálta. Arra is rájöttek , hogy lelki működés agyvelő nélkül nem képzelhető el. Észrevették, hogy a szellemi fejlődés lépést tart a lelki fejlődéssel, az agyvelő betegségei, leépülése, sérülései előidézik a lelkiállapot zavarait. Tehát az összes lelki jelenséget az agyvelő működése idézi elő, vagyis azzal egyenlő. Miután n a kutatók nagy vonalakban megismerték a szervek működését, lélektani hatásait, zavarait, kutatni kezdték a betegségek okait. Egészen a kortan megszületéséig nagyon sok zavaros, áltudományos hipotézis, felfogás volt a betegségek okairól. Wirchoff már sejtette, hogy a betegségek a szervek rendellenes működéséből keletkeznek és felállította celluláris patológia elméletét, amely a szervek zavarait, az őket felépítő sejtek zavarainak tulajdonította. Az kialakult orvostudományi disciplinákat a fejlődéstan egészítette ki, amit embriológiának is szoktak nevezni. Az embriológia az ember és állat fokozatos fejlődésének és kialakulásának titkait kutatja az embrionális (petesejt) állapotától a teljes kifejlődésig. His kutató(1831-1904) kibővítette a fejlődéstant a speciális embriológiával. Lényege hagy egyszerűen nem leírja a fejlődés mechanizmusát, hanem megmutatja a fejlődésben rejlő erők hatásmódját, a fejlődés egyes mozzanataiban. A fejlődés bizonyos célirányos tevékenységre szorul a fizikai és kémiai erők alkalmazásával. Nagy jelentőségű volt még a hajszálerek felfedezése, amely a Harvey által leírt vérkeringésben nem található meg és nem tudták magyarázni a verőeres és vénás vérkeringés kapcsolatát. Egészen Haller fiziológus és anatómus megjelenéséig az orvostudomány nem rendelkezett a különböző orvosi tudományágak rendszerezésével, amely sok baj forrása volt, ő volt aki az addig kialakult anatómiát, fiziológiát, szövettant, fejlődéstant, patológiát rendszerezte és átlátszóvá tette, ezáltal megkönnyítette azok fejlődését és felhasználását a gyógyításban.

2010

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Madár bejegyzést írt a(z) Téli éjjel című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Angyalod kísérjen című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Angyalod kísérjen című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Méhlegelő-kesergő címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és Bíborka gyomlál című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kik nem csupán sejtik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Angyalod kísérjen című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szuszimuszi és Bíborka gyomlál címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 82. című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Költővé lettem-e? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Tavaszóhajtó című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Beoson az ősz című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavaszóhajtó című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Oltásos mese című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A lajtorja 82. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 12. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 18. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 75. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 74. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 73. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 72. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Beoson az ősz című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 71. című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Beoson az ősz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszit baleset éri című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)