2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53200

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-12-06 09:07:01

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: BellafreakFeltöltés dátuma: 2010-11-03

Furcsa kis történet I.

A busz csak zötyög az épülő úton. A táj varázslatosnak tűnik, ahogy a lemenőben lévő nap megvilágítja. A fákon átsütő nap csillogóvá teszi a párás füvet. Éppen most megyünk át a hídon, ami alatt a lassan folydogáló folyó csillog a naptól. Alig vannak rajtunk kívül a buszon. Egy idős néni a jármű elejében, aki régi olvasószemüvegével egy agyonhasznált könyvet olvas, egy fiatal fiú a busz közepe felé, aki zenét hallgat, a sofőr, és mi. A híd azt jelezte, hogy már nem sok idő van a végállomásig. Ránéztem a mellettem ülő Marie barátnőmre. Az arcán izgatottságot láttam. Már rég nem mentünk együtt sehova, szóval ez remek alkalom lesz egy kis szórakozásra. Kikerestem az övtáskámból az ipodomat, Marie erre felfigyelt, és mosolygott. Már ismert annyira, hogy mindenhová viszem a zenekütyümet, már nem lepődött meg ezen sem. Ő is előkereste a telefonját, és a fülhallgatót betette a fülébe, pont, mint én. Mivel érzékünk volt ugyan azt a zenét kiválasztani, most is ez történt. Lenyomtam a lejátszás gombot, és vártam, hogy a fülembe ordítani kezdjen az énekes rekedtes hangja. Ez az együttes az egyik kedvencem, de nem csak én vagyok ezzel, hanem Marie is. Bámultam kifele az ablakon, és a tájt kémleltem.
Körülbelül negyed óra múlva megláttam a várost jelző táblát. Megjöttünk. Mind a ketten leállítottuk a zenét, helyére raktuk a szórakoztató készülékeinket, és az ajtó fele vettük az irányt. A busz megérkezett a végállomásra. Az ajtók kinyíltak, és leszállt mindenki. A buszpályaudvar zsúfolásig tele volt emberrel. Mindenhol emberek voltak. Volt, aki egyedül, volt, aki csoportban várt a buszra. Marie ment előttem, és mutatta az utat, merre kell menni, mert Ő már párszor járt erre. Kiértünk a pályaudvar területéről. Sok autó állt a lámpáknál, az emberek csak úgy nyüzsögtek.
- Hidd el, jó lesz. - ismételte sokadjára, hogy meggyőzzön, de az út
előtti rossz érzésem még mindig nem múlt el. Mintha valami lenne a levegőben, akár a gáz, amit egyetlen szikra belobbanthat. A főutcáról bekanyarodtunk egy kisebb mellékútra.
- Biztos jó felé jövünk? - suttogtam, mivel eléggé sötét volt az utca
vége felé, és valahonnan üvöltött a zene, csak úgy, mint a nagyvárosokban általában péntek este.
- Nyugi már. - nevetett, és közben gyorsítani kezdett. Rajtunk kívül
senki sem volt az utcában, így csak Marie magas sarkúja kopogott a betonon, talán túl hangosan. Miközben az utca vége felé igyekeztünk, rájöttem, hogy honnan jön a zene. A túloldalon tőlünk körülbelül 500 méterre egy pincehelységből bömbölt a rockzene. Szórakozóhely lehetett, mert két nagydarab pasi állt a lejáratnál. Alig hogy észbe kaptam, Marie már a túloldalon sétált, majd megállt és intett nekem. Az agyam gyorsan kattogott. Én is átszaladtam az úton, egyenesen a barátnőmhöz.
- Nem tetszik ez nekem. Menjünk, jó? - rikácsoltam, hiszen már tudom
miért hívott el magával. Nem azt akarta, hogy csapjunk egy csajos estét, hanem azért rángatott el magával, hogy végre bejuthasson a Hell- be. Mindig erről a helyről beszélt, mert itt állítólag vámpírok vannak. Persze én mindig kinevettem ezért, mert mindenki tudja, hogy vámpírok nem léteznek, csak a filmekben, meg a könyvekben. Ez az újabban kitört vámpírláz tette ezt vele. Azóta csak róluk beszél.
- Tetszeni fog. - indult el, de megragadtam a kezét.
- Nem engedem, hogy bemenj! Ki tudja milyen alakok járnak
oda?! - rikácsoltam neki.
- Engedj el, nem vagy az anyám! - kiabált rám, és kirántotta a kezét.
- Teljesen megőrültél? - sipítoztam még mindig.
- Igen. Te inkább menj haza Jamy-hez, majd ő meg vígasztal. -
csattogott.
- Őt ne keverd bele! - kiabáltam rá.
- Nem veszed észre? Amióta együtt vagytok, nem is foglalkozol senki
mással. Elegem van ebből. Nézz már végre szét, hát fűvel-fával megcsal. - hadarta. Minden szava tör volt a szívemben, mert tudtam, hogy igaza van. Mielőtt visszanyerhettem volna a tudatomat, Marie már a klub előtt állt. A kidobó emberek éppen most engedték be. Utána kiabáltam, de már késő volt. Meggondoltam amit mondtam, és utána eredtem. A két hatalmas ember az utamat állták.
- Elmúltál már 21? - dörmögte az egyik.
- Igen. - hazudtam, csak engedjenek már be, hogy megakadályozzam, hogy a barátnőm őrültséget csináljon.
- Nem úgy látszik. - mondta a másik.
- Kérem engedjenek be. A barátnőmnek szüksége van rám. -kérleltem őket.
- Azt már nem. Na tűnj el innen kölyök. - mondta erőteljesebben a
fickó.
- A lány velem van. - szólalt meg egy hang mögűllem. A két fickó
szeme kikerekedett. A hang irányába fordultam. A lélegzetem megakadt egy pillanatra. A tengerkék, kristálytisztaszemek megfogtak egy pillanatra. Megráztam a fejemet, hogy észhez térjek. A két biztonsági őr elállt az utunkból, így én beléptem az ajtón. Lesiettem a lépcsőn, és szerencsére nem hallottam a fiú lépteit mögöttem.
A hely teli volt emberekkel. Minden piros fényben villogott. A tánctéren mindenki táncolt a monoton ütemre, a bárnál iszogattak, és hatalmas volt a hangzavar. A szememmel végigpásztáztam a tömeget, de sehol sem láttam Marie-t.

2010.11.03.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-10-30
Összes értékelés:
1
Időpont: 2010-11-16 20:08:11

Ksznm szpen! Prblkozok, s tervezem a folytatst :)
dv, Bella
Alkotó
Messina
Regisztrált:
2010-07-31
Összes értékelés:
148
Időpont: 2010-11-09 17:53:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Elolvastam az irasodat es a kezdeti nehezsegek ellenere nagyon jol bele jottel. Olastam volna tovabb..
Gratulalok:messina

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 152. című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) A lajtorja 152. című alkotáshoz

Árvai Emil alkotást töltött fel Mikulás, az eredeti címmel a várólistára

mandolinos bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch: Drum / Azért című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotás

sailor bejegyzést írt a(z) "Az igazat mondd..." című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel "Az igazat mondd..." címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Hayal alkotást töltött fel Villanás címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Talantelen címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022