HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51427

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / románc
Szerző: BéNyi EllaFeltöltés dátuma: 2010-12-13

Meglepetések

Móni általában nem sokat törődött a múló idővel, szaporodó ráncaival, ősz hajszálaival. Ha tükörbe nézett, mindig egy kedves, helyes pofi mosolygott rá vissza.
Aznap mégis rossz érzéssel töltötték el a gyülekező szarkalábak. "Öregszem - gondolta fáradtan. - Harminc. Mennyire rettegtem ettől nemrég! Holott semmivel sem másabb, mint akármelyik korábbi. Legfeljebb mostantól nem vénülök tovább - mosolyodott el a képtelennek tetsző lehetőségen. - De nem is a korom. Csak ez a fojtogató, kínzó magány! Ettől nem tudok szabadulni!" - szorult el torka.
Napközben szinte folyamatosan pittyegett a mobilja. Ismerősök, barátok, rokonok - mindenki gratulált, aki számít. Virtuálisan.
Messze élt családjától, barátaival pedig hétvégére szervezte a "Nagy Ünneplést". Így ezt az estét is Grafittal, szürke kandúrjával kell eltöltenie. Lassan saját magát is egy szürke senkinek érezte. Szürke lakásban szürke macskával szürke lány. Micsoda regénytéma lehetne! "Felbontok majd egy üveg bort, és két pohárba töltök belőle. Illúziónak! Benyomok valami szívfájdítóan szép romantikus filmet, pattogatott kukorica a mikróból. Tisztára, mintha moziban lennék a szőke herceggel" - fintorgott keserűen.
Többnyire jól viselte társtalanságát, de időnként nehezen tudta átmenetinek tekinteni ezt az állapotot. Most pedig éppen "időnként" volt.
Legalább a barátnőjével beülhetne valahová egy kávé mellett locsogni! Miért ilyenkor osztják Katát éjszakai műszakra?

A munkaidő végéhez közeledve Móni egyre vacakabbul érezte magát. Túlcukrozott kávéja kortyolgatása közben azonban megszólalt a telefonja.
Boci-szemeket meresztett a kijelzőre. "András... András? Hogyhogy eszébe jutottam? Pont ilyenkor! Biztos csak mellényúlt. Az nem lehet, hogy engem keres!" - a döbbenettől szólni sem tudott, némán emelte füléhez a készüléket.
- Boldog születésnapot! - hallotta a mindig mosolygós hangot.
- Köszönöm szépen - nyögte ki némi hallgatás után.
- Lenne kedved este velem vacsorázni? Érted mennék a munkahelyedre, ha nincs más dolgod.
- Ö... ötkor végzek - felelte zavartan.
- Rendben, ötkor várlak a kapunál. Szia!
- Szia.
"Mennyi az idő? Fél öt? Jézusom! Mindjárt itt van! Mióta is nem láttam? Rohannak a napok! Jó régen volt, hogy utoljára találkoztunk! Gyerünk! Mosdó, smink, frizura. Istenem! Miért ezt a pulcsit vettem fel reggel? A másik sokkal szexibb lett volna. Úgy nézek ki, mintha egy ócska zsákot húztam volna magamra. Hogy álljak egy ilyenben A Pasi elé? Pont ma? Ennyi idő után? Tusolni kéne. Hajat mosni! Hogy lehetett ennyi eszem reggel? Hogy dönthettem ezek mellett a trampli cuccok mellett? Miért nem éreztem a 'csak-azért-is-megmutatom-hogy-milyen-jó-nő-vagyok' késztetést? Sikítanom kell a hülyeségemtől!
Idő? Háromnegyed öt. Oké. Mély levegő, lazítás, mosoly. Vagyok, amilyen vagyok. Indulás!" - még egy gyors pillantás a bejárati ajtón tükröződő arcmására, majd mosolyt erőltetve kilépett az épületből.

András ott állt a sarkon. Mint évekkel ezelőtt, amikor első munkanapját töltötte. Akkor a haverjával beszélgetett. Most őt várta.
A férfi magától értetődően karolta át vállát, ő pedig hozzásimult, úgy sétáltak el a szomszéd utcában parkoló autóig. Olyan édesen bizsergető volt minden!

Vacsora után Móni látta, hogy több "nemfogadott" hívása is volt, valaki pedig üzenetet is hagyott a hangpostáján. Nem törődött vele. Nem akarta ezt a vibráló, meghitt hangulatot elrontani, inkább beült a kocsiba. Lehunyt szemmel hallgatta kedvese mély, férfias hangját.
- Próbáljuk meg újra. Hiányzol! - hallotta Andrást.
"Erre a mondatra vágyom, mióta nem vagyunk együtt! Azóta minden férfiban, minden aprócska kalandban téged kerestelek! Biztosan álmodom. Kinyitom a szemem, és otthon vagyok Grafittal. Ekkora ajándékot nem kaphattam! Nem létezik!"
Felpillantva vörös, zöld, barna leveleket látott a macskakövön, a fák ágain. A járdákon színes kabátokba burkolt emberek siettek valahová. Hiába kereste, szürke színt sehol nem látott!
És ott ült a kényelmes sportautóban!
Fejét lassan a férfi felé fordította. Látni akarta az arcát, szemét. Még mindig félt: ha megszólal, szétfoszlik a varázs.
András tudta, hogy a lány néhány hete szakított az ügyeletes lepedőbajnokkal. Közös barátaik pedig folyton azt magyarázzák, mennyire rossz döntést hozott akkor. Móni még mindig visszavárja.
- Boldog Születésnapot, csibém! - Gyengéden maga felé fordította a lány arcát, könnyű csókot lehelt szájára, aki mohón tapadt a rég nem ízlelt ajkakra.
Feldorombolt a motor és besoroltak a forgalomba. A férfi szeretett volna minél hamarabb a kedves lakására érni. Türelmetlenül várta, hogy végre ismét birtokba vehesse a karcsú testet, amely minden idegszálát felborzolta az iménti csókkal.
Leparkoltak. Móni zavarban érezte magát. Mélyet lélegzett, kikászálódott a kocsiból. Tétován indult a ház felé, nem igazán tudta, mit is kéne mondania.
Miközben az ajtózárral babrált, a férfi kivette reszkető kezéből a kulcsokat.
Amikor beléptek, értetlenül meredtek az étkezőbe. Gyertya lángja lobogott az asztalon lévő mécsestartóban. Terített asztal, bontott borospalack, használt borospohár. Megrettenve pillantottak egymásra. Valaki járt a lakásban!
Móni az asztalhoz lépett, ahol egy papírfecnit talált.


"Szerettem volna kibékülni Veled. Hiányzol.
Hívtalak, többször is. De ha ennyire későn jössz haza,
biztos nem egyedül teszed. A nálam felejtett kulcsnak
eddig azt hittem, van jelentősége. Már tudom, hogy
nincs. Bedobom a postaládába. Geri"



Móni az asztalra hajította a papírt. Két tiszta poharat nyomott András kezébe, majd nyakon ragadta a borospalackot. Összesimulva léptek be a nappaliba.

2010. október

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-05-01 16:26:32

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Sodró, lendületes történet. Kellő iróniával fűszerezve. Én nem találtam benne semmi meglepőt. Már úgy értem, robbanást. Egy kerek, egész sztorit olvastam, amely apró bepillantást engedett a hölgy múltjába is. Hogy még sem lett olyan "szex és New York" íze a dolognak, az annak köszönhető, hogy néhány elem közelebb áll hozzánk, olvasókhoz, mint az említett sorozat.
Nem utolsó sorban pedig a belső gondolatok tartalmisága sokkal életszerűbbé teszik a novellát. Nekem tetszett, amit itt olvastam tőled.
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-06
Összes értékelés:
40
Időpont: 2010-12-22 15:16:59

válasz Finta Kata (2010-12-21 21:51:18) üzenetére
Kedves Kata!
Nem szokott zavarni, ha másképp látják az írásaimat, mint ahogy én elképzeltem. :) A visszacsatolások viszont sokat segítenek abban, hogy jobban tudjam a későbbiekben kifejezni magam, és átadni az érzelmeket, gondolatokat egy-egy novellában. Úgyhogy szívesen veszem őket akár pozitív, akár negatív. Legfeljebb nem fogadom el. :)
Köszönöm a véleményed az írásommal kapcsolatban. Örülök, hogy tetszett.
Barágsággal,
Ella
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12521
Időpont: 2010-12-21 21:51:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ella!
Nagyon jó a történeted, semmi nem sok benne, és nem is hiányzik semmi - legalább is nekem. Az pedig ne zavarjon, ha valaki másként képzeli el a történetet. De ez a Tiéd, Te döntesz. Érdekes, szórakoztató és hibátlan. Ötcsillagos.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-06
Összes értékelés:
40
Időpont: 2010-12-16 10:27:10

válasz Selanne (2010-12-16 10:13:14) üzenetére
Köszönöm szépen a véleményed és az értékelésed. Igen, leginkább a lelkivilág, a belső vívódás megfestése volt a célom ennél a novellánál, nem annyira a robbanó csattanó. Örülök, hogy átment a mondanivaló.
Barátsággal,
Ella
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8286
Időpont: 2010-12-16 10:13:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Jó ez az írás. A főszereplő szemszögéből átélteket, szépen átadtad az olvasónak. Gondolom, a cél s ez volt. A meglepetéseknek nem kell mindig hatalmasat robbanni. Bár az írásban Móninál robbant. Ami természetes.
Szeretettel:Selanne
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-06
Összes értékelés:
40
Időpont: 2010-12-16 08:08:00

válasz szusi (2010-12-16 07:28:56) üzenetére
Lehet bizony. :)
Igazából nem az olvasót akartam meglepni, hanem Móni napja volt tele velük. Születésnap, mindenféle partnerkapcsolat nélkül, várhatóan egyedül töltve az estét. Ehhez képest meglepetés, hogy felhívja András, és vacsorázni viszi. Meglepetés, hogy újra jól érzik magukat együtt, és felmegy a lakására is. Meglepetés, hogy Geri is ott járt, és újra akarta kezdeni a viszonyt. Egy harmincéves, magányos nő ezeket nem tekinti természetesnek, azt hiszem. :)
Ella
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-06
Összes értékelés:
40
Időpont: 2010-12-16 08:03:59

válasz De Profundis Clamavi (2010-12-15 16:31:56) üzenetére
Köszönöm, hogy olvastál, és adtál visszacsatolást is. Valóban, volt egy picit más befejezés is, amit végül megváltoztattam. Örülök, ha tetszett.
Ella
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2698
Időpont: 2010-12-16 07:28:56

Ok. Ha lehet kritizálni, akkor kritizálom.
A bevezető rész nagyon jó. Élveztem. Jó alap.
Az Andrásos rész NEKEM túl hosszú./Még azt is leírod, hogy leparkoltak./?/
Vártam a meglepetéseket, de nem lepődtem meg. Pontosabban ott, ahol valószínűleg nem szándékoztál meglepni, pl egy ügyeletes lepedőakrobatának miért is ad kulcsot? És, ha mégis, akkor miért "felejti" nála, hisz akinek kulcsa van, az bármikor jöhet. BÁRMIKOR.
Ahhoz, hogy meglepődjek a végén csavarni kellett volna a történeten, mondjuk úgy, hogy András hajnalban kedvesen rámosolyog Monira és azt mondja: Csibém, mennem kell, ma én viszem oviba a gyereket.
Alkotó
De Profundis Clamavi
Regisztrált:
2010-12-02
Összes értékelés:
159
Időpont: 2010-12-15 16:31:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Aranyos írás!
Olvastam már Tőled ezt egy másik oldalon, de ott fanyarabb volt a befejezése. Kicsit most olyan "érzőszives" lett. Irodalmilag jól felépített alkotás.
Kicsit suta nekem ez a rész: "Felpillantva vörös, zöld, barna leveleket látott a macskakövön, a fák ágain. A járdákon színes kabátokba burkolt emberek siettek valahová. Hiába kereste, szürke színt sehol nem látott!"
Mindettől függetlenül olvasmányos, kidolgozott írás. Gratulálok!

Legutóbb történt

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Anyák napjára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Írói szózat című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szürkenéma-ablakok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Szivárgó lélek címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 68. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 66. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Ősztől tavaszig címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel hangulatok címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)