HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51426

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: ArtúrFeltöltés dátuma: 2011-01-02

Sorskatona-2

Határon innen

Kétélű nyár


Ádám László elhelyezkedett egy bokor közelében. Úgy álcázta magát, hogy rálásson a területre és a társára is, de őt ne lehessen látni. Igazából nagyon szerette a riadókat, mert ilyenkor el tudott merülni a gondolataiban. Nap közben ez szinte lehetetlen volt. A tisztek ügyeltek arra, hogy minden percük be legyen osztva. Azért ilyenkor sem ismerte az unalmat. Az éjszakázásokat pedig jól bírta alvás nélkül. Volt hozzá tehetsége, hogy nap közben bepótolja, amikor csak alkalma nyílt rá. Belebámult az előtte elterülő táj sötétjébe, s megnyugodva lazította el az izmait. Emlékeiből felidézte azt a nyarat. Élete egyik legemlékezetesebb időszakát.
- Kétélű nyár ... - suttogta maga elé.


- Mit képzelsz kisfiam? Mi az, hogy te nem akarsz velünk jönni, üdülni? Tavaly óta készülünk rá! Mit gondolsz, hányan szeretnének a nyáron Franciaországban üdülni? Van fogalmad arról, mennyien nem kapnak engedélyt arra, hogy külföldre utazzanak?
Ádám Laci csak állt az anyja előtt. Nem szólt semmit. Lehajtotta a fejét. Hogyan magyarázza meg az édesanyjának, hogy mekkora nagy a szerelem? Három éve járnak Zsuzsival. Idén először üdülhetnének együtt. Úgy néz ki, meg kell mondania az igazat. Nem lesz elég ok az anyja előtt, hogy nem akar menni. Az sem lenne jó kifogás, hogy fél a repülőgéptől, mert ez nem igaz. Nem tudná eléggé meggyőzően előadni. Ha másra nem, erre jó lett volna az a színjátszó kör. El kellett volna fogadnia a tanárnő javaslatát és szerepeket vállalni. Akkor most könnyebben menne az alakoskodás. Sóhajtott egyet, hogy belefogjon a magyarázatba.
- Anyu! Elterveztük a Zsuzsival az idén ...
- Ahá! Szóval, az a kis fruska van benne a dologban! Gondolhattam volna!
- Szeretnénk idén együtt nyaralni.
- Arra nem gondoltál, hogy miből? Nem tudok itthon hagyni egy fillért sem, mert nem így terveztük apáddal. Négy személyre fizettük be az utat, és költőpénz is kell.
- Addig még van egy hónapom. Mire indultok, megkeresem rá a pénzt magamnak.
- Fiam! Diákmunkáért nem fizetnek túl sokat.
- Ahová megyek, ott megfizetik majd.
- Miért? Mit fogsz csinálni?
- Már beadtam a Postához az iskolalátogatási papírt. Távirat kézbesítő leszek.
- Ugyan már! Nem keresnek azok olyan sok pénzt! Ha így volna, akkor mindenki az lenne!
- Anyu! Én elvállaltam, hogy délelőtt tíztől, délután hatig fogom a táviratokat hordani. Úgy sokkal többet fizetnek. Plusz borravaló.
- Nahát! De akkor oda lesz az egész napod!
- Kész vagyok ekkora áldozatot hozni, csak azért, hogy Zsuzsival lehessek végre egy teljes hétig - szólt szenvedélyesen a fiú.
- Nos! Ha te ennyire ... - nézett mosolyogva az asszony, cseperedő fiára - akkor mi is hozhatunk némi áldozatot - sóhajtott az anya, miközben előbbi haragja már elpárolgott - Azt hiszem, menthető a helyzet. Majd elvisszük Pétert, az unokatestvéredet. Úgyis egyke. Örülni fog az élménynek, és az öcséddel is jól kijön. Jobban, mint te - lökte meg könyökével a fiát, és most ismét érezte, ez a fiú bizony nem gyerek már.
- Köszönöm anyu! Holnap már mennem is kell a Postára dolgozni.
- Máris?
- Az első nap csak amolyan betanulás lesz. Mitholhogyan műszak. Tudod.
- Jut eszembe! Amíg mi távol leszünk, mit fogsz enni?
- Na de anyu! Hiszen vásárolni, és főzni is tudok.
- Ez igaz! Nincs több ellenérvem - sóhajtotta az anya - Este megbeszélem apáddal a dolgot, utána felhívjuk telefonon Petiéket.

Ádám Laci az irodában boldogan vette át a borítékot az igazgatóhelyettes kezéből. Furcsállotta, hogy nem a személyzetis, vagy a pénztáros fizeti ki, de boldog volt.
- Fiatalember! - kezdte a férfi. - A beosztottaimtól hallottam, milyen rendes, becsületes munkát végzett.
- Köszönöm!
- Nem tudom, milyen szakmát tanul, de ha befejezte az iskolát, szívesen látnám itt a Posta alkalmazottjaként.
- Asztalos tanuló vagyok. Nem tudom, elfogadjam-e az ajánlatot, mert tetszik, amit tanulok.
- Értem. Láttam az adatait, mely szerint még két éve van hátra. Az elég idő arra, hogy gondolkodjon.
- Igen. Ha nem bánja, akkor jövő nyáron is eljönnék egy hónapra dolgozni ide.
- Semmi akadálya! Akkor a viszont látásra!
- Viszontlátásra!

Három-ezerháromszázhuszonöt forint. Nagyon örült ennek az összegnek. Ebből egy hétig királyként élhetnek majd Zsuzsival. Az apja sem keres sokkal többet egy hónapban. Na persze, a pótlékok miatt lett ilyen szép az összeg. Otthon az anyjának nem merte bevallani, csak az összeg felét. Annyira elképzelte, mi mindent fog kezdeni a pénzzel, s félt, esetleg nem maradhat mind nála. Este nagy buzgalommal segített a szüleinek csomagolni. Az esze azonban már máshol járt. Többször is elvétette, melyik ruhadarabot, hová kell tennie. A szülők néha összemosolyogtak a háta mögött.
Reggel ő volt az első, aki felébredt. Mire a család többi tagja előkerült, ő már megterített a reggelihez. Öltözködés, készülődés közben megérkezett Péter is, az unokaöcs. Ádám Laci kikísérte a családját a vasútállomásra a pesti vonathoz. Amíg sétáltak, időnként megtapogatta a zsebét, ahol az összes pénzt tartotta. Amikor a vonat elhagyta az állomást, nem ment haza, hiszen már előre lelevelezték a lánnyal, hogy itt fogja várni. Tudta, hogy az ellenkező irányból egy óra múlva megérkezik Zsuzsi. Kiült a vasúti resti kerthelyiségébe. Élvezettel hozatott ki a pincérrel többször is egy pohár Coca-Colát. "Úgy érzem magam, mint egy úr" - gondolta magában mosolyogva. Jól el volt az utasellátó teraszán az üdítőkkel és az induló-érkező vonatok látványával. Órákig el tudta nézegetni a mozdonyokat. Valami különleges, nagy állatoknak képzelte el őket. A nyüzsgés is roppantul érdekelte. Nagyon lassan telt el ez az idő, de nem bánta, mert sosem unatkozott. Egyszer csak megérkezett a két kocsiból álló vidéki kis szerelvény, és végre boldogan ölelhették, csókolhatták meg egymást. Kézen fogva indultak el az állomás melletti úton.

- Akkor tényleg nálad fogunk lakni egy egész hétig? - kérdezte a lány.
- Jó lesz, ugye? - nézett rá a fiú.
- Igen. Ma mit fogunk csinálni?
- Először, bemegyünk ide szembe a vasúti étterembe, és választunk valamit ebédre.
- Ne bolondozz! Annyi pénzed van?
- Ez a tervemnek csak az egyik része. Utána a piacon keresztül megyünk haza. Vásárolunk otthonra ezt-azt.
Felszabadult nevetéssel eredtek futásnak.

Mielőtt végleg hazaindultak volna a piacról, vettek egy nagy görögdinnyét is. Hazaérve a konyhaasztalon szépen kettévágták a dinnyét. Hatalmas két fél darab lett belőle. Egyetlen tálcára sem fért rá. Összenéztek, hogy most mi legyen? Nem akarták, hogy minden ragadjon a gyümölcs levétől. Jobb ötlet híján levetkőztek meztelenre. Egyik kezükben a kanállal, másik kezükben a dinnyével beleültek az üres fürdőkádba. A magokat nevetgélve egymásra köpködték. A fiú egy kis idő után abbahagyta a nevetést. Lassan simító mozdulattal lesöpört a lány válláról egy dinnyemagot. Majd még egyet. Keze feljebb csúszott és megsimította a lány arcát is. Tétova mozdulattal indult el a keze ismét a váll irányába. Mutatóujja körbejárta a lány mellbimbóját, épphogy érintve azt. A lány csak nézett a fiú szemébe. Nevetése mosollyá szelídült. Kezével megcirógatta a fiú arcát. Ajkuk lassan közeledett egymáshoz. A dinnye után finomabb csemegét kerestek és találtak. Egymásban. A kanalak koppanva hullottak a kád aljára.

Később csak le kellett zuhanyozniuk, és kész. Semmi más nem lett ragacsos a dinnyelétől, csak a fürdőkád. A víz azt egyszerűen lemosta. Az ötlet bevált. A dinnyehéjat ügyesen egy zacskóba emelték a kádból. Ádám Laci boldogan, jóllakottan szaladt ki vele a szemetes konténerhez.
Visszaérve a lakásba már most, az első nap úgy érezte, élete legszebb nyara ez. Egész nap sokat nevettek. A gondolat, hogy bármikor bármit megvehetnek, amit csak megkívánnak, felszabadulttá tette őket. Éppen ezért késő délután elrohantak a közeli boltba. Szinte megrohamozták a polcokat. És a fiú boldogan szórta a lányra a nehezen megkeresett pénzt.

Kényelmesen vacsoráztak a tévé előtt. Egy izgalmas kalandfilmet néztek éppen, amikor megszólalt a bejárati csengő. Megálltak az evéssel és lassan egymás felé fordulva összenéztek.
- Nem szóltam senkinek sem, hogy én itthon maradok! - nézett a lány szemébe ijedten a fiú - A rokonok meg úgy tudják, hogy mindenki elutazott.
- Akkor nézd meg, ki lehet az. - suttogta halkan Zsuzsi.
- Megyek már! - kiáltotta Ádám Laci, mert közben még egyszer megszólalt a csengő.
Kitárta az ajtót, és meglepődve látta, hogy Péter szülei állnak az ajtóban. Az asszony erősen vörös, kisírt szemeit nézte, miközben lassan felkúszott egy borzoló érzés a gerincén. A férfi zavartan, összefüggéstelenül szólalt meg.
- Többször hívtalak telefonon ... nem vetted fel ... délután ... az Alpok felett légörvény ... szegény Peti fiam a szikláknak ... és a szüleid ... nincs repülőgép ... nincs semmi ... semmi.


Zajok zavarták meg Ádám tizedes gondolatait. Először úgy hallotta, mintha valaki futna a jobbra elterülő mezőn. Tapasztalt határőr lévén, nem a zaj forrása felé nézett, hanem közvetlenül mellé. Úgy sokkal jobban látható a sötétben minden mozgás. Egy őznek a körvonalait vélte felfedezni, de lehetett akár egy ember alakja is, aki négykézláb áll. Ádám feszülten figyelt. Igyekezett most már folyamatosan a mozgás mellé nézni. Ekkor egészen biztos lett benne, hogy egy ember az, aki négykézláb igyekszik a bozótos felé. Látta ezt a mozdulatokból. Nem volt nagyon messze. Ha vár még egy kicsit, akár el is kaphatja, mert itt a bokor tövében észrevétlen tudott maradni. A társa horkolása azonban hangos volt. Az alak is hallhatta. Látszott, hogy igyekszik kikerülni a fekve alvó határőrt. Szerencse, hogy Ádám nem maradt a közelében. Ekkor az alak a közeli bozótos ágai között szép lassan elmerült. Csend lett. Idegesítően teltek a percek, de semmi nem történt. Ádám tizedes ismerte ezeket a bokrokat és tudta, ha az alak folytatja az útirányt, amit megkezdett, akkor mellette fog kibújni a bokor másik felén. Várta hát, és fülelt. Azonban a csend továbbra is ott ült mellette. Azután váratlanul egészen közelről erős neszezés hallatszott.
- Mi az? - ült fel hirtelen Kárász tizedes az út melletti fekvőhelyéről, de abban a pillanatban megjelent mellette egy sötét árny. Lesújtott a tizedes fejére, aki nyögve azonnal elterült. Ádám tizedes ezt a pillanatot érezte megfelelőnek. Előugrott a rejtekéből és hátulról az alakra szegezve a géppisztolyt rárivallt.
- Állj, vagy lövök! Feküdj hasra, és a kezed tedd hátra! Semmi hirtelen mozdulat ... öregem.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-02-05 18:47:51

válasz T. Pandur Judit (2011-02-05 18:39:50) üzenetére
Judit! Bocsánat! Álmos lehettem, esetleg részeg, hogy így félreolvastam a mondatodat.
:)
Nos, ha annyira részletesen kifejteném az egyes részeket, akkor lehet, hogy tíz év múlva is írnám. Ráadásul, nem ugorhatnék az időben, pedig fogok, mert így is nagyon hosszú. Egy egész életet nem szeretnék teljes valójában leírni. Csupán a fontosabb állomásokon szeretnék lassítani, részletekbe merülni. Azért köszönöm a biztatást. Lehet, hogy mégis megfogadom a tanácsodat.
Köszönöm!
:-)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5471
Időpont: 2011-02-05 18:39:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Artúr! Nem kifelejthetnéd, hanem kifejthetnéd a nyári munkát!
Sem a kedvemért, sem más kedvéért ne hagyj ki belőle semmit, a Te történeted. :) Én inkább a bővítésre buzdítlak. Pld:
"Amíg Laci a táviratokkal megtömött postás táskával az oldalán járta egész nap a házak magas emeleteit, hogy kézbesítse a vidám cimzetteknek a születésnapi, névnapi, házasságkötési, gyermek születési jókívánságokat, a szomorú címzetteknek a gyásztáviratokat, a meglepett címzetteknek a távolból jött sürgős üzeneteket - egyre Zsuzsi nevetős kék szemét látta maga előtt. Kis félmosollyal a szája szögletében újra meg újra azon gondolkodott, hogy mi mindennel lepje majd meg a lányt, milyen emlékezetes lesz az együtt töltött nyaralás." Vagy valami efféle...
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-02-05 07:51:26

válasz T. Pandur Judit (2011-02-05 00:12:00) üzenetére
Szia!
Köszönöm az észrevételeidet! Nem hagyom ki a táviratos részt, mert akkor ilyen alapon a fél készülő regényt kihagyhatnám.
A dolgozóknak valóban a pénztáros adta a fizetést, azonban a diákként alkalmazott kisegítőknek bizony a helyettes nyújtotta át. Mivel az iskola felé is elszámolási kötelezettsége volt a cégnek, ezért az ilyen kifizetést nem bízták a pénzügyesre. ( Plusz papírokat kellett aláírni, hogy minden rendben volt. )
Zsuzsa külsejét illetően pedig igazad van. Kell még oda egy kis bővítés.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5471
Időpont: 2011-02-05 00:12:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Artúr! Visszatértem újra a második részhez, mert amióta olvastam, azóta megfogalmazódott bennem pár dolog. Mivel regényt írsz, egy kicsit kifejthetnéd ezt a nyári munkát. Ma már nem is tudják sokan, hogy amíg nem volt mindenki kezében állandóan telefon, hogy telefonáljon, SMS-t küldjön, e-mailt írjon, addig hogyan közölték a sürgős mondandójukat az emberek egymással. Szerintem ma már nem nagyon küldenek táviratot. Én meg sem tudom mondani, hogy mikor kaptam utoljára táviratot. Kb. 20 - 25 éve? Így aztán ki tudja mi is az a táviratkézbesítő, és miért is keresett jól. /Ha jól rémlik borravalót "illett" adni neki, mint a csomagos- és pénzes postásnak :)/ A fizetést nem az igazgatóhelyettes adta át a dolgozónak, hanem a pénztáros. Zsuzsa külsejének leírása is beleférne a regénybe, mint színfolt. Judit
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-02-03 17:18:03

válasz T. Pandur Judit (2011-02-03 00:29:38) üzenetére
Szia Judit!
Nem minden része ilyen "pörgős". Szeretném változatosan, érdekesen leírni a főszereplő életét. Remélem, nem okozok csalódást. A hagyományos időszálat is azért hagytam el. Gondoltam, a jelen-múlt-jövő keverésével változatosabb lesz a sztori. Meglátjuk, ez mennyire jön be.
Köszönöm!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5471
Időpont: 2011-02-03 00:29:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Artúr!

Azt hittem egy katona történet lesz végig /Iskola a határon/. Az őrségben való visszaemlékezés azonban rádöbbentett, hogy többről van szó.
Még alig merültünk bele a szerelmi szál lírai részébe, és már jött is a repülőgép szerencsétlenség. Ajaj! Van fordulat bőven.
Érdekes a történet, nekem kicsit pörgősre van megírva.
Majd holnap folytatom, mert leragad a szemem.
Judit
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-01-04 17:13:29

válasz De Profundis Clamavi (2011-01-04 05:23:59) üzenetére
Úgy gondoltam, azt hittem elég, amit az első részben leírtam Kárászról. Már megjárta a futkosót. Ezzel nem lehet megijeszteni. Nem akartam elidőzni a személyiségénél, de ezek szerint többet kell mutatnom belőle. Lényegében egy olyan ember, aki kiröhögi a feletteseit, ha büntetéssel, vagy annak kilátásba helyezésével próbálják megtörni. No, valahogy megoldom a feladatot. A dinnyés részen még gondolkodom. Lehet, hogy egy kicsit tovább írom, de nem veszem konkrét cselekvésre a helyzetet.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-01-04 16:50:35

válasz De Profundis Clamavi (2011-01-04 05:23:59) üzenetére
Köszönöm a segítségedet!
Igazad van. Kárász tizedest jobban be kellene mutatnom. Nekem egyértelmű a viselkedése, hiszen ismerem, ismertem. Azt kellene tudni róla, hogy valóban ilyen ... ennyire ... és így. El kell érnem, hogy egyetlen olvasóban se merüljön fel ez a kérdés, ami benned is felmerült. Nem akartam a sztorit korábbról indítani, de ezek után ki kell valamit találnom, hogy a figura érthetőbb, élethűbb legyen. Még nem tudom, hogyan valósítom meg.
A fürdőkád! Igen. Többet is ki lehet hozni belőle, főleg, hogy még emlékszem rá.
:-)
Későbbre terveztem "olyan" jelenet leírását. Gondoltam, érjen még kicsit a sztori, de ha szerinted már most elférne benne...
Még egyszer, nagyon köszönöm a hozzászólásodat!
Alkotó
De Profundis Clamavi
Regisztrált:
2010-12-02
Összes értékelés:
159
Időpont: 2011-01-04 05:23:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nem fényezek, nagyon tetszik.
Kötekedek, mert azt akarom, hogy ha kiadót találsz, ne szívóskodhasson senki. Picikét talán hosszú a szüleivel való beszélgetés, illetve többet ki lehetne hozni abból a meztelen dinnyeevésből, ha érted mire gondolok. :) Fokozná a hangulatot.
Az előző részben, rövidnek érzem Kárász reakcióját. Nehéz elfogadni, hogy a katonatársam magyarázat nélkül rám szegezi a fegyvert, én lazán tudomásul veszem, nem érdekel a magyarázat sem, sőt alszom egyet. Éles helyzetben vannak, ezért a laza alvásért futkosóra kerülhet. Jobban el tudnám fogadni, ha Ádám elmondja az okot és Kárász nem tudatosan megy aludni.
Ha oka van a viselkedésének, akkor nem mondtam semmit.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-01-03 20:43:01

válasz Bödön (2011-01-03 20:07:24) üzenetére
Köszönöm László!
Ha nem is ilyen tempóban, de folyamatosan jön a többi rész.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2011-01-03 20:07:24

Továbbra is nagyon érdekes. Jól pörög a cselekmény. Várom a folytatásÜdvözlettel: én
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-01-03 17:46:49

válasz Zarzwieczky (2011-01-03 14:35:07) üzenetére
:-)
Most még időben vetted észre. A történetet ez egyszer nem intézem el pár ezer karakterrel.
Szenior tag
Artúr
Regisztrált:
2007-02-21
Összes értékelés:
3808
Időpont: 2011-01-03 17:45:21

Köszönöm Tibor!
Ezt szeretném folytatni. Így, hogy érdekes maradjon a történet.
:-)
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
953
Időpont: 2011-01-03 14:35:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tényleg fordulatos és később fedeztem fel hogy van egyes sorszámú is.Grt:Z

Legutóbb történt

pusztai bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Szivárgó lélek címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 68. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 66. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Ősztől tavaszig címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel hangulatok címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 16. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 12. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)