HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1921

Írás összesen: 51415

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / mese
Szerző: KalinaFeltöltés dátuma: 2011-01-22

A Dömötör-torony kísértete

A szegedi Fogadalmi templom egere egyáltalán nem volt szegény, mint ahogy arra a titulusából következtetni lehetett volna; ellenkezőleg, nagyon is jól ment a sora.

Még zöldfülű rágcsáló volt, amikor beköltözött, miután kíméletlenül kiebrudalták a paprikagyár raktárából - ha mancsai nem jártak volna fürgébben, mint annak a kövér takarítónak partvissal csapkodó, vaskos kezei, akkor bizony nem úszta volna meg ép bőrrel a dolgot. Neheztelt is kezdetben, amiért ilyen méltatlanul elbántak vele, de végül hosszas csavargás után rátalált AZ otthonra.

A Dóm tér jószívű galambjaival hamar összebarátkozott, ha a kürtöskalácsot majszoló gyerekek odavetettek pár morzsát nekik, mindig adtak Cininek is, csak úgy ragadt a bajsza a fényesen csillogó cukormáztól! Ha könnyű muzsikára vágyott, meghallgatta a harangjátékot, és gyönyörködött a babák táncában, vasárnaponként pedig az emberekkel együtt fülelte, hogy zeng az orgona, és kuncogott magában, hogy még csak nem is sejtik, hogy ő is ott lapul titokban a padok között.

Egyik éjjel azonban nem jött álom a szemére, mert valahonnan a térről sírás hangjai szűrődtek be a templom falának repedésein, és ez sehogy sem hagyta nyugodni. Fogta hát magát, és kiosont az éjszakába, majd hegyezte kerek kis füleit - semmi kétség, valaki tényleg sírt, és a hang a Dömötör-torony felől jött.
Végigfutott hátán a hideg: a galambok ugyan említették, hogy a 11. századból maradt ódon építmény falai között egy kísértet tanyázik, akinek sűrű könnyei olykor még a Tisza vizét is megárasztják, de Cini mindig azt hitte, hogy csak ugratják.
- Boszorkányok és kísértetek - hőzöngött magában, miközben felötlöttek benne a régi mesék, amelyeket még édesanyja cincogott a fülébe kisegér korában - Csuda egy város ez, node csak nem hagyhatom, hogy itt bánkódjon az örökkévalóságig!

Keresett magának egy aprócska lyukat, amelyen át hipp-hopp bent termett a torony belsejében, és a furcsa szobrok között megpillantotta a szipogó kísértetet.
- Ki van itt? - kérdezte ijedten a fiatal lány, és vékony, áttetsző karjait védekezőn emelte maga elé.
- Ejnye, no, hát Te vagy a szellem, és megijedsz egy ilyen pöttömnyi egérkétől, mint amilyen én vagyok? - nézett rá rosszallóan Cini. - Miért sírsz?
- Azért, mert magányos vagyok - válaszolta hüppögve a kísértet, miután felocsúdott a meglepetésből, hogy egy egér szólt hozzá. - Mert valaha rátarti voltam, és csak olyan legényhez voltam hajlandó feleségül menni, aki lehozza nekem a csillagokat az égről!
- De hát az lehetetlen! - tátotta el a száját Cini - Csak egy bolond vállalkozna ilyesmire!
- Egy szerelmes bolond - révedt maga elé szomorúan a lány, majd lekuporodott a kisegér mellé, és mesélni kezdett:
- Volt egy fiú, Tán Palkónak hívták, ott lakott egy járásnyira tőlünk, és annyira szeretett volna a kedvemben járni! Nem riadt volna vissza még a boszorkányságtól sem. Felkereste az öreg Márit; úgy hírlett, ő minden ördöngősségre képes, és ő azt mondta neki, hogy ha éjfélkor odaáll a Tisza partjára, majd meglátja, hol bocsát hidat a folyóra a telihold, és azon elindulva eljuthat a Hold udvarába, ahonnan elhozhatja nekem a csillagokat. "Meglátja, Annácska - ezt mondta nekem Palkó - a kegyed menyasszonyi ruháját már csillagok ékesítik majd!" De többé soha nem tért vissza... A vén szipirtyó váltig állította, hogy márpedig biztosan eljutott a Hold udvarába, Isten őt úgy segélje, én pedig azt mondtam, hogy ha így van, akkor én is utána megyek! A következő holdtöltekor meg is indultam a folyó aranyló hullámain, de a híd nem bírt el engem, és elmerültem a vízben... Azóta itt vagyok.

Nagyon elbúsult Cini a történet hallatán, hiszen ekkora bánaton még az ő nagy szíve sem segíthetett, de azt megfogadta, hogy ezentúl nem hagyja, hogy Anna magában keseregjen, és minden éjjel meglátogatja.

Egyszer aztán egy fülledt augusztusi éjszakán felbotorkált a Dóm egyik tornyának csúcsába, és onnan kémlelte a várost, a hatalmas síkságot - a Tisza lágyan hömpölygött a görbe hátú hidak lábai alatt, a házak ablakszemeiben lassan kihunytak a fények... És akkor egyszercsak meglátott valami csodálatosat.

Az égen végigszántott egy hullócsillag, aztán még egy, és sorra jött a többi is, míg végül Cini már nem is tudta számolni...
- Lehet, hogy Palkó küldi őket a Hold udvarából - mosolyodott el bánatosan, hiszen maga sem hitte, de azért hozzátette:
- Ha így van, én azt kívánom a következő hullócsillagnál, hogy Annát az udvarban érje a következő holdtölte, Palkó mellett!

Cini soha többé nem hallotta Anna sírását. Az immár lakatlan Dömötör-torony kísértete visszatalált szerelméhez, a kisegérre pedig azóta is nevetnek a csillagok.

2011. január 22.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5455
Időpont: 2012-03-27 15:46:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kalina!

Nagyon jól sikerült ez a meséd! Jó a kisegér alakja is, a rátarti lányé is, de talán a telihold ezüst hídjával, a hold udvarával kapcsolatos mese részlet a legeredetibb, a legtalálékonyabb.
Nem tudom mi volt a pályázat eredménye - amire írtad - de nálam nagy sikert aratott. :)

Judit

Szenior tag
Kalina
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
586
Időpont: 2012-01-05 16:12:56

válasz Gunoda (2012-01-05 11:31:27) üzenetére
Kedves Gunoda!

Köszönöm a hozzászólást! Nem igazán legenda, a Magyar Mese pályázatra írtam még tavaly, ahol minden mesének egy adott településhez kellett kötődnie, pár mondattal bemutatva azt. Eddig ez az egy "Cini-mesém"van, de persze lehet, hogy még hallat magáról ez a kisegér :D

Üdv: Kalina
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
694
Időpont: 2012-01-05 11:31:27

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jaj, de aranyos! Jó a lány története. Helyi legenda? A kisegeret pedig a szívembe zártam, szívesen olvasnék róla más meséket is. :))
Alkotó
Regisztrált:
2011-09-25
Összes értékelés:
102
Időpont: 2011-11-16 19:27:54

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ugyanazt tudom csak mondani, mint a már régebben előttem szóló. Nekem is tetszett.

Legutóbb történt

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Üzennek éveink című alkotáshoz

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 15. címmel

szilkati alkotást töltött fel A hold címmel

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nyafi és Pliccsplaccs oltást kap című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A Csalafinta csalitosban című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Anyámra emlékezem címmel a várólistára

Madár bejegyzést írt a(z) Szerelem (haiku) című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Ha könyv lennék című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nyafi és Pliccsplaccs oltást kap címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A Csalafinta csalitosban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 83. címmel

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Ha könyv lennék című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel „craartáH!“– Hála vers címmel

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Ha könyv lennék címmel a várólistára

szhemi bejegyzést írt a(z) A világ ellen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)