HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 16

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51437

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: AlexFeltöltés dátuma: 2011-02-17

Másnap

Az eső monoton kopogása ébreszt. A víz átáztatta a ruháimat, a nyirkos talaj hidege belefészkelte magát a csontjaimba. Felkönyökölök, de a fejem olyan erővel kezd szaggatni, hogy visszahanyatlom a betonra. Körbepillantok, hogy rájöhessek, hol is vagyok pontosan. Azzal már jó ideje nem terhelem alkoholködös agyamat, hogy kitaláljam, hogy kerültem oda, ahol épp belém botlik a reggel.
A sikátor szemétbűzös mocska beleissza magát a bőrömbe. Jó lenne elkotródni innen, de tagjaim merevek, zsibbadtak. Igyekszem feltornázni magam. Törött üvegek, apró kavicsszilánkok mélyednek a tenyerembe, felhasítják bőrömet, vér szivárog. Forog velem az utca. Hánynom kell. Próbálom visszatartani gyomrom tartalmát, de nem sikerül. A konténerhez hajolok és kiadok magamból mindent. Az alkohol és hányás savas íze marja a szám. Szomjas vagyok. Gyomrom kavarog. Kitámolygok az utcára. A forgalom szinte letaglóz. Emberek jönnek, mennek, lökdösődnek. Nagy ívben kerülnek ki. Koszos, szakadt és büdös vagyok. Nem érdekel. Ballagok az orrom után. Fogalmam sincs, hova megyek, fogalmam sincs, mit csináljak. Az eső egyre jobban ömlik. Arcomat az ég felé fordítom, számat kinyitom, igyekszem csillapítani szomjamat. Nem sok sikerrel, de a hideg eső enyhíti a folyamatos szárazságot, amit a torkomban érzek.
Egy rendőr lép mellém, papírjaimat kéri. Matatok szétázott ruháimban, kiforgatom zsebeimet. A rendőr egyre türelmetlenebb, keze pisztolya felé matat. Megrémülök. Remegő végtagjaim egyre ügyetlenebbül keresgélik az irataimat, de minden hiába. Fogalmam sincs, hol és mikor hagytam el őket. Az egyik zsaru félrevonul, és a központtal társalog, a másik tekintetével, fegyverén nyugvó kezével sakkban tart. Az utca újra forogni kezd velem, gyomromba görcs markol, mintha belém rúgtak volna. Meggörnyedek és hányok. A zsaru undorodva lép el mellőlem, én meg elfuló hangon valami bocsánatfélét motyogok. A szégyen vörösre festi a képemet. Legszívesebben elsüllyednék. A rendőr megragadja a ruhámat, és undorodva a járőr kocsi felé taszigál. Nem tiltakozom. Hirtelen vonzóvá és kívánatossá válik az autó, a fogda. Meleg és száraz. Talán enni is kapok. De vizet biztosan. Másra sem vágyom. A többi nem érdekel. Tapasztalatból tudom, estére kint leszek. Legkésőbb holnap reggelre. Addig még aludhatok is egyet.
A kocsi túl gyorsan halad. Túl élesek a kanyarok, hirtelenek a fékezések. A gyomrom a torkomba csúszik, követeli, hogy kijöhessen onnan. Nem kéne hánynom, tudom én.
Kiabálnak velem, lökdösnek, szidnak. Lehajtott fejjel állok az út szélén és hallgatok. Igazuk van, gusztustalan vagyok. Valami sz.r lehetett a tegnapi piában. Vagy a kajában, ha ettem. Arra nem emlékszem. Aztán tudom, hogy van még valami, amire nem emlékszem. De hiába erőltetem az agyam, nem jut eszembe. Nem tudom felidézni, hol is kéne lennem most.
Belökdösnek egy gyűjtőbe. Nem vagyok egyedül. Több másnapos, kómás fej pislog rám. Egyiküket, másikukat ismerem innen-onnan. Fejbiccentés. Elkullogok a sarokba, és lecsúszom a falon. A padló hidege most nem esik túl jól. Átfagyott végtagjaim zsiborognak. Gyomrom még mindig kavarog, de már semmi sincs benne, ami kikívánkozna. Ez megnyugtat. Nem tenne túl népszerűvé, ha elhánynám magam. Mindenki el van foglalva a maga bajával. Én a józanodással. Kezd derengeni a tegnap este. Ezt annyira nem élvezem.
Valaki a nevemen szólít. Feltornázom magam, aztán imbolygó léptekkel megindulok a rácshoz. Alig várom, hogy belecsimpaszkodva emberi alakot öltsek. Kevésen múlik, hogy nem négykézláb közeledek. A férfit már ismertem régebbről. Pár hónapja kihozott egyszer a hűvösről. Lelkemre kötötte, felhagyok a piával. Most kezdhetem szégyellni magam előtte. Ettől a találkozástól szívesen eltekintettem volna.
Kifele taszigál az épületből. Kezembe nyom néhány bankjegyet, hív egy taxit, és útnak indít. Hanyatt dőlök az ülésen. A sofőr fintorog, aztán megakad a szeme a kezemben lévő papírpénzhalmon, és mosolyra húzza a száját. Nem foglalkozom vele. Azt sem érdekel, hova visz és miért. Fáradt vagyok. A fejem hasogat, szét akar robbanni. A gyomrom fáj. A szám keserű. És utálom magam.
A kopott, dohos lépcsőházban fájdalmas keserűség hasít belém. Már tudom, hol kellett volna lennem. Már tudom, mi az, amit elfelejtettem. A szomszéd utálkozva, gyanakodva mér végig, amikor becsöngettem hozzá a fiamért. Végighallgattam szentbeszédét a szülői felelősségről, jelen esetben felelőtlenségről, aztán a szégyenkezés és önutálat között vergődve lépek be lakásom ajtaján. A csukódó ajtóban még hallom a szomszéd asszony fanyar megjegyzését - Hát minek az ilyennek gyerek!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2011-02-19 13:29:33

Köszönöm Tibor, örülök, hogy olvastál. Üdv: Alex

Legutóbb történt

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Fordulat című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fordulat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Fordulat címmel

szhemi bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Kék Hold című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A Gondolkodó című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Kóbor golyó című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)