ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Nézem a televíziót. Nem. Nem jól fogalmazok. Napi elfoglaltságom mellett hallom a televíziót, miközben a lányaim nézik is. Onnan, ahol éppen tartózkodom, nem látok rá a képernyőre, ezért csak a hangok jutnak el hozzám. Valami rajzfilmet vetítenek.

Megállok a munkámban és figyelni kezdek. Döbbenet. Szinte semmi mást nem hallok, csak neveket és hangutánzó szavakat. Illetve, bárcsak szavak lennének, de nem azok. Morgás, ordítozás, üvöltés, sírás, nyögés. A főszereplő neve tíz perc alatt legalább harmincszor hangzik el. Nem mondatban, csak úgy natúr. Különböző szereplők szólítják meg. Utána csend. Esetleg puffanás követi a nevet. Csak képekben zajlik a történet. Hangok csupán azért vannak benne, hogy jelezze, nem némafilmet lát a tévénéző.

Emlékeimből feldereng egy régi történelemóra, amikor az ősközösségről és a beszéd kialakulásáról tanultunk. Igen. Valami ilyesmi lehetett a kezdet, mint amit most hallok a rajzfilm alatt. Nézem a lányaimat. Ők pedig a dobozt. No, igen. Én nem látom a hangokhoz tartozó képeket. Nyilván szórakoztatóbb, mint "csak" hallani, de akkor is ...
Szerencse, hogy az emberek közötti kommunikáció ma már színesebb. Remélem. Bízom benne, hogy nem haladunk visszafelé, mert akkor mi lesz azzal a sok szóval, mondattal, amit évszázadok alatt létrehoztunk? Belegondolni is rettenetes, mivé válnának mindennapjaink, ha visszasüllyednénk a korábbi szintre. Hogyan nézne ki akkor egy család átlagos hétköznapja?

Mrrr! ( A férfi reggel morogva ébredt. )
Grrr! ( Lökte oldalba élete párját, aki azonnal sietett kávét főzni. )
Vrrr! ( Vicsorgott rá nejére a férfi, mert forró volt a kitöltött kávé. )
Ááá! ( Ordított, mert megvágta magát borotválkozás közben. )
Hörr! ( Mordult a férfi, amikor kilépett az ajtón az utcára, ugyanis késésben volt. )
Ííí! ( Sikított a nő a gyerekre, mert az még ágyban volt, holott nemsokára jönni fog az iskolabusz. )
Ééé! ( Duzzogott a gyerek, miközben öltözött. )

Úúááá! ( Üvöltött az igazgató a férfire, mert elkésett a munkából. )
Hinny! ( Ment nyüszítve a dolgára a férfi. )
Igrrr! ( Morgott a kollégájára menet közben, mert az vigyorogva nézett rá. )
Ááoáá! ( Nyújtózott a munka végeztével kifelé menet. )

Hágrrr! ( Lépett be bosszúsan az ajtón a férfi, mert a lakásból égett ételszagot hozott kifelé a szél. )
Hmm! ( Ült le a terített asztal elé megnyugodva, amikor kiderült, hogy nem náluk égett le az ebéd. )
Röf! ( Most éppen evett. )
Böf! ( Befejezte. )

Hrrr! ( Elaludt tévénézés közben. )


Brrr! ( Én pedig belegondoltam egy ilyen lehetséges jövőbe. )