HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51432

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: AlexFeltöltés dátuma: 2011-05-07

Talán



Azt hitte, semmi sem fogja megállítani. Hogy minden pontosan ugyanolyan marad, mint a legelején. Azt persze tudta - hogyne tudta volna - hogy valami mégiscsak módosulni fog, hiszen az ember a korral bölcsebbé, megfontoltabbá, mondhatni érettebbé válik, csak éppen azt nem hitte, hogy minden a szöges ellentétébe fordul át majd.
Azt persze nem is vitatta, hogy részben ez az ő hibája. Igen. De nem teljes egészében. Mert hát nem lehet az érzelmeknek parancsolni, és amikor becsapott a villám... Tulajdonképpen kinek akar magyarázkodni? Magának? Hiszen ő maga nagyon is tisztában van azzal, hogy mit is tett. Esetleg neki? Őt meg már a legkevésbé sem érdeklik a magyarázatok. Igazából, már semmi sem érdekli Őt. Legkevésbé az ő személye, magyarázata. Hát igen. Pedig azt hitte örökké fog tartani. Tévednie kellett. Ez sem volt meglepő, hiszen igazából másról sem nagyon szólt az élete, mint a végtelen számú tévedések sorozatáról. Tévedett, amikor beleszeretett, és akkor is, amikor azt tette, amit végül is tett. Mert, hogy ez volt az igazság. Elárulta Őt - noha ezt akkor még maga sem tudta -, és ezért nem érdemel kegyelmet. Bűnbocsánatot igen, de kegyelmet nem. És ezt ő is tudja. Nagyon is, de hát mit tehetne? Semmit. Naná, hiszen az érzelmek...

Feltápászkodik az ágyból. Ha lehet, a napok múlásával egyre rohadtabbul érzi magát. Mintha valami kezdene kihalni belőle. Igen, a halál közelségének keserűsége tükröződik hangulatán. De nem a fizikai, valóságos, megváltó halálé, hanem a kiábrándítóan legyőzhetetlen, felfoghatatlan és megszokhatatlan, mindent és mindenkit elpusztító lelki halálé. Igen. Belül haldoklott.
És a fiú ezt érezte a zuhany alatt állva, a kávét szopogatva, és a liftben is, mely üresen zárta magába. És nem tudta, mi volt az a mozzanat, ami elindította ezen a lejtőn, ahol most meg már nincs megállás. Szélsebesen száguldott lefelé. És minél mélyebbre süppedt ebben a mocsárban, annál jobban undorodott saját magától. Undorodott, de mégis, valami megmagyarázhatatlan módon vonzotta is ez a fajta átváltozás. Valójában - bár ezt még magának se nagyon merte bevallani - élvezte ezt a kettősséget, annak ellenére, hogy nem nagyon tudta, mi is fog rá várni a szakadék alján. Puha és mindent elborító pázsit, vagy durva és gyilkolásra kész sziklák. Szerette volna már látni a végét. Hogy mi lesz utána. Igen, az utána érdekelte. A jelen, a most, a pillanat már nem vonzotta varázsával. A múlt már nem az volt, mint amit átélt, így nem maradt más, mint a jövő. A jövő vágyainak akart élni.

Hunyorogva szemléli a körülötte mászkálókat. A fény, mely a sötét lépcsőházból előbukkanva fogadta, elvakította néhány röpke pillanatara. Aztán hozzászokik a szeme ehhez is, és már nem csak homályos foltokkal tarkított világot lát maga előtt, hanem a rémesen színes és káprázatos valóságot. És benne Őt. Az élet durva tréfájaként bukkant fel éppen most, amikor már kezdte elfelejteni. A tömeg kellős közepén halad, hajába kapaszkodva nevet a szél, alakja fenséges, sugárzó, pontosan olyan, mint a legeslegelején. Mint amikor megismerte. Amikor még minden tökéletes volt. Amikor még azt hitte, hogy sose lesz vége...
A fiú hirtelen rájött, hogy tévedett, mert nem Őt látta a tömegben. Hófehér ruhája elvakította, de hamar rá is döbbentette tévedésére. Ő sose venne fel ilyet. Szégyenérzet kerítette hatalmába, ami igen kellemetlenül érte. Nem szerette a rajtakapottak érzését. Nem szerette a bűntudatot sem. Mégis érezte, és tudta, ezért senki mást nem terhelhet a felelősség, csakis Őt.
Hogy miért szégyellte el magát egy tévedés miatt? Hiszen már nem tartozik semmivel. Neki nem. Senki sem fogja számon kérni tőle, hogy miért tévesztette össze élete nagy szerelmét egy közönséges földi halandóval. Főleg Ő nem teheti meg, hogy felelősségre vonja. De akkor miért vörösödött el, mikor rájött a tévedésre? Miért érzi úgy magát, mint egy gyerek, akit rajtakaptak a leskelődésen? És miért jár még mindig lehajtott fejjel az utcán, mint egy megbélyegzett? Bárhol is keresi a választ, nem talál rájuk. A kérdések pedig elkísérik akárhova is menjen.
Tudta, hogy sohasem lesz már olyan, mint amilyen volt. Ezért is lett dühös, hogy még most is, ennyi idő elteltével is Őt keresi. Mindenhol. A víz tükrében, a madarak énekében, a zsúfolt bevásárlóközpontban éppen úgy, mint a kihalt parkokban. Vajon mit tenne, ha egyszer, valahol észrevenné? Ha újra magához ölelhetné? Ha érezné bőre bársonyát, hajának illatát? Semmit. Valószínűleg semmit sem tenne. Nem tehetne. Csak állna Vele szemben, nézné, és reménykedne. Talán. Talán még ennyit sem, csak elmenne mellette, és összefacsarodna a szíve, és életében először sírna, mint gyerekkorában. Talán...


Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2011-05-12 17:34:31

Köszönöm Rita, jó volt téged látni :-) Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2011-05-10 11:22:00

válasz Selanne (2011-05-08 16:34:14) üzenetére
Köszönöm Selanne, örülök, hogy örömmel jöttél :-)
Alex
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8286
Időpont: 2011-05-08 16:34:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia !

Ideértem Hozzád, elolvastam, azt hiszem, ezek a sorok önmagukért beszélnek. Örömmel jártam Nálad.

Szeretettel:Slanne
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2011-05-08 08:54:03

válasz dpanka (2011-05-08 07:59:45) üzenetére
Tudod Panka, a szerelemben mindig van szép és szomorú rész, akármilyen boldog :-) azt hiszem így teljes. Örültem neked. Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
400
Időpont: 2011-05-08 08:53:11

Én köszönöm Mistletoe, hogy időt szakítasz rám, és teljesen megértelek. Én is hajnali gondolkodó vagyok :-)
Üdv: Alex
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5458
Időpont: 2011-05-08 07:59:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Alex!
Hát igen, ilyen s szerelem, ha bűntudattal párosul... nem kívánom senkinek...
szeretettel-ölel-panka

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Támadás a kertből címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Májusi kertünkben címmel a várólistára

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 17. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kóbor golyó című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szeretet című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Tücsök-kórus címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Vörösmarty Mihály: Szózat / Aufruf címmel

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Anyák napjára című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Írói szózat című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A legélőbb remény című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szürkenéma-ablakok címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)