HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1939

Írás összesen: 52476

Hangya közösség jótékonyság
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2022-01-18 09:41:19

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: Szinay BalázsFeltöltés dátuma: 2011-06-14

Az idő

Az időnek mindent egybevéve, mindösszesen egyetlen haszna van: múlásának köszönhetően, az ember képes és hajlandó lesz általa eljutni annak belátásához, hogy az életben csupán két értelmes és hasznos elfoglaltság van, a meditáció és az olvasás. A józan és körültekintő ember számára nincs hasznosabb felkiáltás, minthogy - Olvasni, olvasni, olvasni! Legpontosabban kognitív, vagyis megismerő tevékenységet végezni. A felelős emberre ráolvasva pedig ez így hangzik: - Gnoti se auton, vagyis "ismerd meg önmagad!" Az idő nem ismer kivételt és pardont e vonatkozásban. Az ember folyton időt akar nyerni, ennek viszont egyetlen eszköze az, ha a rendelkezésre állót, időtlen dolgokra fordítja. Meditáció alatt pedig szélesebb értelemben vett lelki gyakorlatot értünk, még pontosabb: vallásos gyakorlatot. Vallás pedig az, ami az egyént összekapcsolja az istenivel, az egyénit a mindenséggel. Megint más kérdés, hogy mit értünk itt isteni alatt, az azonban mindenképp megállapítható, hogy nem valami természetfelettit, hanem kizárólag valami természeteset. Ami belőlünk (is) fakad, ugyanis nem állhat létünk természetén felül.
Idő-meditáció-olvasás: ebből születik meg az olvasat. Ám az ember valódi szentségében akkor őrzi meg e tárgykört, ha többet egy szót sem szól róla, a már említetteken kívül. A további kifejtés ugyanis csak a felesleges bonyodalmak előfordulási lehetőségének esélyét vetíti előre, ám a még be nem érkezett lélek rácsodálkozásában ennek semmiképp sem tud ellenállni, így csupán azt remélheti, hogy hangos eszmefuttatásával túl nagy kárt nem tesz. De minden újabb szó időpocsékolás az olvasó és a szerző számára is, és még hátravan az alapvetés megokolása!
A lelki gyakorlat kapcsolatteremtés, az olvasás e kapcsolat kifejezési készségének kiszélesítése, az írás pedig e kapcsolat közreadása, az ön- és társadalom befejezés eszköze.
Az írásra azt mondják, hogy önkifejezés, de a szerző és olvasó szempontjából talán helyesebb, hogy önbefejezés. Csak a be nem fejezett ember ír még. A befejezett ember már, vagy egyáltalán nem ír, vagy nem önmaga ír, hanem őt írják le, ugyanis ő már nem akar kifejezni, csak átadni, persze az írás lehet még számára is eszköz, de ez a fajta írás már egészen más szinten mozog, mint az írás korábbi és általában véve átlagos színvonala. A befejezett szerző a csendet írja le, és a csend által még többet ad át, mint a kifejezéssel.
Szerző és olvasó viszonya mindig a közös utazásról szól, ám ez az utazás csak addig építő, míg az auctor legalább néhány lépéssel az olvasó előtt jár. Az ideális állapot pedig az, ha előbb fejezi be magát, mint az olvasó és így lehetővé válik számára, hogy közreműködjön az olvasó befejezésében.
A befejezettség felé haladó ember felismeri, hogy igaz feladata és léte a szolgálat. Mégpedig szolgálat az önfeladáson keresztül. Önfeladása pedig szép lassan beleérik és beleég kinyilatkoztatásába (mert minden írás kinyilatkoztatás) és végső soron minden megnyilvánulásába (mert minden cselekedet kinyilatkoztatás). Így a kinyilatkoztatás és megnyilvánulás, írás és tett, gondolat és jellem között nincs különbség. Mindemellett azt is tudja, hogy, ha nem tud érdemivel és értékessel szolgálni, hallgatnia kell. Hisz ő ismeri a csendet. A csend iránt pedig alázatos. Ha a csendnél csak kevesebbet tud kifejezni, meg sem nyilvánul. Engedi, hogy azok nyilatkozzanak meg, akikben a csend elevenen él. Elemzi a szót, hogy megnyilatkozás. Megnyilatkozás, mint megnyílás, megnyílás, mint valaminek a kitárulkozása rajta keresztül - s tudja, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy mi ömlik ki általa, mert minden kitárulkozás kinyit egy ajtót, de be is zár egy másikat.
A lelki gyakorlatot végző ember felelősséget, missziót vállal, s e misszió része, másik végpontja az is, hogy az olvasás által tudást szerez. Tudást, mégpedig arról, hogy a materialisztikus jelenséganyag rendelkezésre álló elemeiből mely elemek segítségével lehet egy olyan nyelvet megalkotni, amibe ő a csend szimbólumait itt és most átültetni képes. Ez lesz az ő személyes nyelve, s ha tényleg a csend nyelvére talált, később a tömegek nyelve is.
Az olvasó ember látásmódot tanul. Annak látásmódját, hogy miként tudja a világba lehozni a szentséget, és miként tudja a szentségtelent elválasztani a szentségtől az anyagvilágban kutatva.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

gleam bejegyzést írt a(z) Nem adhatom vissza koszosan... című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Nem adhatom vissza koszosan... című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) ...egyszer csak című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Havazott címmel a várólistára

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) Fényképek (részlet) című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Hol vagy? címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a lángok hatalma című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: I.D. Rugyinszkijnak címmel a várólistára

A. K. Mraz bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Apropók (harmadik rész) címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) A saját farkába harapó című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A saját farkába harapó című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A "meg" váltóról című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szerencsesüti című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej Jeszenyin: A költő című alkotáshoz

Erdős Sándor bejegyzést írt a(z) Az erdei kunyhó című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Evidens című alkotáshoz

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Evidens című alkotáshoz

Czövek Zoltán alkotást töltött fel 8 G címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Emlék címmel

black eagle bejegyzést írt a(z) A Fekete Csillag - 1# novella című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Kiért is, miért is... című alkotáshoz

Krancz Béla bejegyzést írt a(z) Az erdei kunyhó című alkotáshoz

Krancz Béla bejegyzést írt a(z) Kecskerímek 1 című alkotáshoz

Krancz Béla bejegyzést írt a(z) A találkozó című alkotáshoz

Krancz Béla alkotást töltött fel kabát mese címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Kiért is, miért is... című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Evidens című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) a lángok hatalma című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hiányzol című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szerencsesüti című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Erdős Sándor bejegyzést írt a(z) Csendes éjszaka című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Szergej Jeszenyin: A költő című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Kristályomhoz, szabadon című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022