A balatonfenyvesi nyaralónk erkélyén üldögélve sajnálattal állapíthatom meg, hogy a nyár nem mindig jár együtt a napsütéssel, a tipikusan nyárinak hitt meleggel. Bizony-bizony előfordulhatnak itt, a Balaton partján hűvösebb időszakok is. Ilyenkor, amint már néhányszor írtam, nagyon jól lehet olvasgatni, újra felfedezni a már régen elfelejtett szellemi értékeket. Természetesen ehhez a tóparti hűvös időjárásnak megfelelően fel kell öltözni. Én éppen így tettem és teszek miközben az eget ólomszürke fellegek borítják be. A Balaton szürke hullámai fehér tajtékokkal ütögetik a partot. Előttem az erkélyasztalunkon régi folyóiratpéldányok vannak. Ezekbe belelapozva mintegy mintavételként kapok képet a nem is olyan régen volt XX. század nyolcvanas évei szellemi értékének folyásáról. Eléggé értékes és vegyes a kép. Nagyon érdekes olvasni az akkori cikkeket, jegyzeteket. Azt is mondhatnám, hogy hiteles korképek egy letűnt, elmúlt rendszer irodalmi, szellemi és művészeti életéről. A rendkívül magas színvonalú és olvasmányos írások által adott élmények feledtetik velem a mostani, nem éppen kedvező időjárás hatásait. Először is a folyóiratok árai szemléltetésül (ez már a kortörténeti érdekességük miatt sem lehet reklám) az ,,Olvasó Nép" 1980-as évek végén 18,-- forintba került. Ez akkor sem volt túl magas ár, mindenki által akkor is könnyen megfizethető volt. Ma már viszont ennyiért talán egy zsemlét sem lehet sehol sem kapni, nem egy ilyen magas színvonalú irodalmi értéket! De nézzük a másik folyóiratot, az Új Horizontot. Ez 1990-ben 24,-- forintot ,,kóstált". No ezért talán ma kaphatok valahol egy zsemlét, de egy ilyen jelentős értéket ezen az áron sajnos nem, de még a későbbi árán, 150,-- forinton sem! Ezek a folyóiratok a bennük talált értékek miatt segítenek engem a keletkezett ,,szükségszabadidőm" kulturált eltöltésében. Ma már az ilyen értékek sajnos egyre kevesebb emberhez jutnak el a jelenkori áraik miatt, hiszen az élet az átlagembert választásra kényszeríti: kultúra, vagy kenyér. Mivel nagyon sok embernek munkája nincsen és így segélyekre szorul önhibáján kívül, vagy éppenséggel önhibájából (ennek eldöntése nem az én tisztem), vagy éppenséggel kisnyugdíjas, ezen okok miatt a kenyeret kénytelen választani, a kultúra az későbbre marad. Én viszont őszinte szívvel örülök ezeknek a folyóiratoknak, amelyekhez egy jó szándékú ajándékozó révén jutottam, mert ezek az ajándékok a tartalmuknál fogva forintban nem mérhető nagyságú örökbecsű értékek.