HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 71

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2012-06-13

Benjamin lovag szerelme

Állítom, az emberek jó része, úgy, mint például én is, elmereng néha azon, milyen lehetett az a sötét középkor? A fantáziálások vonzó területe ez. Hogy éltek például 1100-ban az emberek, miket ettek, milyen ruhákba öltöztek, hogy viselkedtek, gondolkodtak, cselekedtek, hogyan beszélgettek egymással, s hogy szeretkeztek? Vajon éppen úgy szeretkeztek, mint mi, mostani, modern emberek?
Én, Bödön, az Íróklub tagja, ülök otthon a szobában egy nagy, terebélyes bőrfotelben és ezen gondolkodom. Ismerem a kort, annyi mindent összeolvastam már róla. De reális-e a kép, amit magam előtt látok? Nem hagy nyugodni a kérdés. Bökdös, feszeget. Felállok, és az ablakhoz megyek. Kibámulok a lenti forgalomra, s míg az elsuhanó autókat, meg a háztetők felett repkedő galambokat figyelem, tetté érik bennem az elhatározás, igenis, most azonnal fogom magam és visszamegyek abba a bizonyos sötét középkorba, és jól megnézem magamnak!

...Árnyas erdő közepén jövök eszméletre, a szekérút itt az orrom előtt vezet valahova, gondolom egy városkához. Láthatatlan vagyok, de én mindent jól látok. Darócingbe öltözött nőszemély jön jobbról, az egyik városka irányából, s tart a másik városka felé. Nem siet, sőt, azt kell, hogy mondjam, inkább lassan lépked, meg-megáll időnként és a háta mögé leselkedik. Ez a lány vár valakit! Ingén nincsenek gombok, egy szál dísztelen övvel van összefogva, a dereka karcsú, két lába, mely combközéptől kibújik alóla, hosszú, kecses és aranybarna színű, gömbölyű karjai is arany-barnák. Mellének halmai igézően feszítik a vásznat, szájacskája piros, szemei kékek, mint a búzavirág, s huncutul nevetők. Kit vár a lány? Hamarosan kiderül. Lódobogás hallik ugyanabból az irányból, de távolabbról, az út kanyarulatában egyszer csak megjelenik a lovas. Dicső lovag őkelme, kardja, díszes ruhája elárulja magasabbrendűségét, míg a lány pórleány, ez is nyílt titok a darócinget figyelembe véve. Ügetve jön, erősen iparkodik úti-célja felé. Azt hihetném, szintúgy siet, mint az a valaki, aki küldetést teljesít, s lehet, hogy nem is tévedek sokat. A lány nagy merészen kiáll az út kellős közepére. A lovas meg nem kerülheti, át nem gázolhat rajta. Hő, fújtat a ló, hő, bosszankodik a lovag.
-Ki vagy, mit akarsz?!
Rápillant, megismeri. Ez itt Rajkáék szolgálólánya. Rajka gyapjúkereskedő, neki van a legszebb, legnagyobb háza a vár alatt. Megakadt már rajta a szeme a templomban nem egyszer, gazdája mögött szokott volt ácsorogni a szentélytől balra. Ránéz, a lány visszanéz, aztán lesüti a szemét, és tenyerébe rejti tűzpiros arcát. Így szórakoznak egymással szentmisén, vasárnaponként sokszor, sokszor.
Leszállt a lováról, odalépett a lányhoz.
-Ismersz?
Rettenetesen buta kérdés. Hogyne ismerné a lány? Ismerték egymást, ismeretlenül.
-Nem haragszol uram? -kérdezte a lány.
-Nem, nem, -mondta a lovag. -Örülök, hogy itt vagy.
-Tudtam, hogy erre jössz! Kihallgattam a beszélgetést közted és Waalki prépost között. Az oszlop mögé húzódtam, nem láttatok.
-Akkor, hát mindent tudsz!
-Mindent, fiatalúr.
-Háború lesz!
-Tudom!
Küldetésben vagyok, hírt kell vinnem Eörlingbe.
-Azt is tudom.
A lovag, Benjamin Eric Lebiczki a lány domborodó ingén felejtette a szemét. Az ing szélei kissé szétnyíltak, látni lehetett egy kicsit oldalról a kedves halmokat.
-Hogy hívnak?
-Helga a nevem.
-Nos, Helga, sietnem kellene. Akarsz szerelmeskedni velem?
-Akarok. Ezért vártalak meg.
-Most, és itt?
-Igen, uram, ...csak...
-Csak?!
-Csak még előtte uram...hogy is mondjam...szükségem támadt uram, ne haragudj! Most jött rám.
A lovag elnevette magát.
-Te lány! Nincs semmi baj. Emberi dolog az. Nekem is szükségem van egyébként. Te menj be ezen az oldalon a fák közé, én meg bemegyek ott a másik oldalon!

Helga igyekezett jó messzire kerülni az úttól. Talált egy bokroktól körülvett kis tisztást, ott megállapodott. Felhúzta nyakig a ruháját és leguggolt. Elvégezte a nagydolgát, pisilt is egy keveset. Kitörölte kezével a fenekét, s kezét az aljnövényzetben letisztogatta. Megszagolta, büdös volt. A körme alatt nem tudta jól kitisztítani. Egy nagy fa törzsén csiszkálta a körmeit, mint a vadmacska, újra megszagolta, még mindig büdös volt. Visszament az útra, a lovag már várta. Összeölelkeztek, Benjamin megcsókolta a lányt.
-Büdös a kezem, -mondta a lány. -Szagold csak meg!
-Az enyém is büdös, -nevetett a lovag. Megszagolták egymás kezét.
-Fúj, mondta a lány.
-Emberi dolog, -mondta a lovag.
Bementek az erdőbe, kerestek egy tisztást. Csókolóztak egy ideig, majd a lány ezt mondta:
-Büdös a szád!
-A tied is, -nevetett vidáman a lovag.
Helga látta, hogy a fiú nadrágja kitüremkedik egy ponton. Jó nagy kitüremkedés volt az, odakötözte a tekintetet. Kicsomózta derekán az övet, leeresztette vállán a ruhát. Meztelenül állt meg a lovag előtt, aki tágra nyílt szemmel bámulta. Helgának tökéletes volt az alakja, szobrász se faraghatott volna szebb női testet. Karja lába gömbölyű, telt, izmos, hosszú, dereka karcsú, hasa lapos, feneke feszes, mellei igézőek, s az a sötét szőrzettel borított háromszög a lába között, istenem!
-Nem akarom, hogy bedugjuk, -mondta. -Még teherbe esnék! Máshogy kell szeretnünk egymást!
Kinyújtotta a kezét és a nadrágon keresztül marokra fogta a lovag szerszámát.
-Ez igen! Emberes dákó! Hadd lássam!
-Hogy akarod akkor?
-Így! - mondta a lány, és lehúzta a nadrágot Benjamin úrfiról.
A fiú szerszáma burjánzóan szőke szőrzetből tört elő, mint valami ősbozótból felmeredő fatörzs, piros volt a vége és nedves. A lány is nedves volt, egyik kezét bedugta a lába közé-
-Így, -mondta, letérdelt és a szájába vette amit megtalált.
A fák koronái forogni kezdtek fölöttük, a madárdal elhalkult, de az erdő virágai csodálattal tárták szét szirmaikat.
-Én is akarom csinálni neked, hogy neked is jó legyen -mondta a lovag, akadozó nyelvvel, ziháló lélegzettel kis idő múltán.
-Jó, -mondta a lány szünetet tartva, de két kezével továbbra is markolva a Benjaminét. -Kitaláltam valamit. Tudod, hogy legyen? Feküdjünk először is le, így. Erről-felől tedd a fejed, akkor elérsz, és én is elérlek téged.
Mókus rohant át a tisztáson, felkapott a szemközti fára. A szerelmeskedők nem látták a mókust, csak én láttam, én mindent láttam.

Azt is láttam, mintha szellem lennék voltam jelen, hogy krükkensburgi Szent Adalbert kolostor nagy, vasalt szárnyas-kapuja kinyílik, s éneklő menet kanyarodik ki rajta. A noviciák, egy felnőtt testvér felügyelete mellett elhaladtak a komor falak előtt, majd a punktii elágazásnál, ahol a gazdagok házai kezdődtek, jobbra fordultak a megművelt parcellák irányába. Átvágtak a földeken és szent énekeket énekelve érkeztek az erdőhöz. Itt már az alacsony domb tetején jártak, ahonnan jól látszott az egész környék, középpontban a vár csipkés bástyáival egy másik dombon, a vár körül a polgárházak szétszórt félkörben, emitt a kolostor, és a szántóföld a zöldellő vetésekkel. Tündéri kékségű nyári égbolt borult a fejük fölé, melyet csak itt-ott szabdalt szét a tornyos kumuluszok mélyen szálló árnyéka. Egyenesen felém jöttek, s én, attól tartva, hogy észre találnak venni elbújtam egy nagy fa ében-vastag törzse mögé. Bükkfa volt, mert apró makk-kezdemények potyogtak róla a hajlongó szélben. Aztán észbe kaptam, hohó, én láthatatlan vagyok, s röstelkedve visszaóvakodtam teljes test-terjedelmemben újra az útra. Már jött is a menet kellemes tónusban kántálva a szent énekeket. Megálltak előttem. -Talán pihennek kicsit, - gondoltam, de nem, az egyik fiatal kis novícia odaszólt a kísérő testvérnek:
-Testvérkém, bocsáss meg, nagydolgoznom kell, - s röstelkedett, pironkodott.
-Menj akkor a fák közé, és igyekezz! -mondta szigorú hangon a testvér.
A novicia fürge léptekkel beváltott az erdőbe, s elindult abba az irányba, amerre a szerelmesek szerelmeskedtek.
-Ne! -sikoltottam volna, -ne arra! -de miután testem nem volt, a hangomat sem lehetett hallani, és így a kicsi lány csak ment tovább. Egy helyütt aztán leguggolt, felhúzta a ruháját, s elvégezte a dolgát. Pisilt is, vagy csak kakilt, nem láttam. Kitörölte kezével a fenekét, aztán a kezét az aljnövényzetben letisztogatta. Megszagolta, elfintorodott bájos kis pofikája. -Büdös, -mondta halkan. Én hallottam, mert ott voltam.
Nyögdécselés hallatszott a bokor mögött. Felfigyelt a hangra, s kíváncsian, mint egy félénk őzike, közelebb óvakodott. Félrehajtotta a zsenge ágakat, s meglátta őket. Meztelenek voltak. A férfi fordítva feküdt a nőn, feje a két női comb között helyezkedett el, a nő feje pedig a férfi ágyékába belefúrva. Fel se ismerte hirtelenjében, amit lát. Aztán mindent megértett egy pillanat alatt. A lány szájában megpillantotta a férfi nemi szervét. Istenem! Vérhullám csapott át rajta, teste megmerevedett. El akart futni, de mozdulni se tudott. Akarata ellenére végig kellett néznie az egészet. A legszörnyűbb az volt, hogy ő maga is bűnbe esett, érezte, hogy nedves lesz, s nem bírta megállni, hogy kezével combjai közé ne nyúljon.
Szörnyen kikapott a testvértől, amikor végre visszaért.
-Hol voltál ennyi ideig! - rikácsolta az idős testvér. -Mit gondolsz ki vagy te, hogy az egész menetet, így megvárakoztatod?
Hallgatott egy sort, fuldoklott dühében, majd újra rázendített.
-Kakáltál? Büdös a kezed? Na, mutasd csak szépen!
Megvártam, míg elindulnak, s csak akkor mentem vissza Benjaminhoz és Helgához Már a fűben ültek, szemben egymással. A lány csúfondáros, szemtelen pofikával vigyorgott.
-Milyen kicsi lett! Hogy összezsugorodott!
-Boszorkány, -morogta a lovag.
-Találkozunk még? -kérdezte Helga egy gondolatjelnyi szünetet követően.
-Hogy találkozunk-e? -bődült fel a lovag. -Mindenre, ami szent, te vagy az egyetlen jó az életben!
Felvették ruháikat, megölelték egymást. A lovag felült lovára. Csörömpölt a kardja, lengett kalapján a sastoll. De még kivárt. Még valamit meg akart tudni.
-Nem volt büdös?
-Micsoda?
-Hát...tudod!
-Jaj mán! Nem, csak az elején egy kicsit...és neked?
-Nekem se, nekem is csak az elején egy kicsit.
Elváltak egymástól. A lovag ment tovább az úton, a lány, pedig elindult lassan a város felé, meg-megállva, hátra-hátra nézdegélve. Az erdő széléhez ért, és itt összetalálkozott az öt baráttal.

A barátok a szőlő felől jöttek, ez a másik út volt a katlan másik oldaláról, amely a városból kivezetett. Barna csuha volt rajtuk, amit durva kenderkötél fogott össze. Fejüket kapucni fedte. Halkan zsolozsmázva fordultak rá a szekérútra, azon haladtak tovább, és nemsokára beértek az erdőbe. Kosárkáját karján tartva közeledett a lány. Ki akart térni, de későn vette észre őket. Pappal, katonával találkozni az erdőben, más-más okokból, de nem szerencsés momentum. Waalki prépost ment elől, ő pillantotta meg először a lányt. Abbahagyta a zsolozsmázást, mire a többiek is elhallgattak. Most már mind az öten Helgát figyelték, ahogy fürgén szedve a lábát feléjük siet.
-Dicsértessék, atyák, -mondta tisztelettudóan, amikor odaért, s meghajtotta a fejét.
-Mindörökké, ámen, -válaszolta a prépost. -Merre jársz, mit művelsz itt, így egyedül?
A lány zavarban volt.
-Gombászni voltam.
-Úgy!
-Igen, de...
-Mutasd a kosarad!
Tudta, nem menekedhet. A kosara üres volt.
-Mutasd csak!
A prépost megragadta a kosarat, felemelte a fedelet. Nem volt benne egy szemernyi gomba se.
-Hazudtál, szuka! Megkorbácsoltatlak!
Páni félelem vett erőt rajta. Látott lányokat, akiket különböző bűnökért a nagyhatalmú prépost megkorbácsoltatott, és szekérhez kötözve, félmeztelenül, vércsíkos háttal végighurcoltatott a piactéren. És látta a máglya tüzében elszenesedni Alkime nyamvadt, vézna testét. Alkimeét boszorkánysággal vádolták, pedig csak füveket gyűjtögetni járt ki az erdőbe, hogy a füvek főzetével gyógyítsa a betegeket.
A félelem adta szájába a szavakat:
-Tiszteletreméltó prépost úr, hallgass meg! Én tényleg gombászni indultam, de összetalálkoztam itt beljebb Benjamin lovaggal. Benjamin Eric Lebiczkivel. Háború lesz.
-Mit zagyválsz össze? -förmedt rá a prépost háta mögül az egyik barát. -Nehogy azt hidd...!
-Csitt, - emelte fel az ujját Waalki. -Folytasd lányom.
-Háború lesz, -mondta Helga. -A lovagtól tudom. Azzal bízott meg, vigyek hírt a gazdámnak, már most el kell kezdeni a javak mentését. Így aztán hozzá se kezdtem a gombászáshoz, siettem haza, hogy minél előbb hírt adhassak.
-Dolgom van, -mondta az egyik fiatal pap.
-Menj be az erdőbe, -intett neki a prépost. -Na menj már, nehogy itt csinálj be!
A fiatal pap besietett a fák közé, keresett egy vastag törzset, felhúzta nyakig a csuháját és leguggolt a fa mögé. Elvégezte a dolgát, kitörölte a fenekét a kezével s a kezét letisztogatta az aljnövényzetben. Megszagolta, büdös volt. Amikor visszaért a lány már nem volt ott. Megkérdezte a prépostot, hol a lány, s mi lesz most vele?
-Büdös a kezed? -kérdezett vissza Waalki. -No, hadd szagolom meg, tartsd ide. Igen, büdös. Fúj. A lányt egyébként nem büntetem meg, mert igazat mondott. A lovag tényleg erre ment, én utasítottam rá. S én mondtam meg neki, azt is, hogy háború lesz. Ha most ez a lány hazasiet a hírrel, jól teszi! Holnap úgyis kihirdettettem volna, hogy a népnek legyen ideje felkészülni.

Ülök a nappaliban, én Bödön az Íróklub tagja, a tágas bőrfotel mélyén ülök. Előttem az asztalon egy-üveg sör, és Umberto Eco "Hat séta a fikció erdejében" című könyve. Kinyitom találomra a közepén. "Lehet, hogy hamarabb végeztem volna a mészárlással, mint ahogy ezt a részletet felolvastam, de azért nem panaszkodhatunk. Huszonhat másodpercnyi felolvasás tíz másodpercnyi vérfürdőre egészen jó arány." -olvasom. Fikció. Ízléstelenség, fennköltség, mindennapiság, szárnyalás együtt, egyszerre, egy időben vannak jelen. Emberek vagyunk, fikcióink is emberiek.
Esik kinn az eső. Ma biztosan nem lesz edzés. A söröm után nyúlok. Délelőtt sört inni? Miért ne! Az eső esik, edzés úgyse lesz, én meg úgyis szomjas vagyok. Fikció. Erkölcsösség, erkölcstelenség, jó ízlés, ízléstelenség, együtt, egyszerre, elválaszthatatlanul. Ebből kell kihámozni valamit. De mit?

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-07-19 09:29:54

válasz HLevi (2012-07-19 02:27:57) üzenetére
Tyha! Ez nagyon megtisztel! Ksznm Levi!
Alkotó
HLevi
Regisztrált:
2011-11-01
Összes értékelés:
79
Időpont: 2012-07-19 02:27:57

Mostanban botlottam bele egy versbe, amibl szeretnk ideidzni. Illys Gyula rta s az da a trvnyhozhoz cmmel illette a mvet, amelybl egy darabot most idetrnk:

"...
Jogot a boncolknak,
a klszin-, a flhm-, a ltszat-rombolknak,
kik elvlasztva percenknt a rosszat
a jtl,
valamit folyvst rendbehoznak..."
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-07-12 14:46:34

válasz Rozán Eszter (2012-07-12 08:21:51) üzenetére
Ksznm Eszti, hogy rtl! Tudod, n mr csak ilyen "bdnseket" szeretek rni! Szeretettel dvzllek: n
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7468
Időpont: 2012-07-12 08:21:51

Szia!

Nem is lennl Bdn, ha nem pukkasztanl polgrokat. Mikor kiderlt, hogy a kzpkorba msz, semmikppen sem azt vrtam, hogy lersz egy kedlyes vacsort, vagy a szntvetk fradsgos munkjt, ez pp gy bdns, ahogy van.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-07-10 08:02:35

Tabuk, kfalak, korltok. Taln indokoltak az let ms terletein, - de nem az irodalomban. (Ms krds, h amit pl. n itt eladok, az irodalom-e?) Minden esetre, amikor rok valamit, soha nem mrlegelem, hogy belefr-e valamilyen keretbe, vagy sem. Sztem nem tvedsz, ha azt lltod, h a korltokat szt kell trni, mert klnben "korltoltak" lesznk!
Alkotó
HLevi
Regisztrált:
2011-11-01
Összes értékelés:
79
Időpont: 2012-07-09 16:46:33

dvzletem,
Tnyleg elg zsigeri lett a pardid, de nekem tetszett.
Enyhe borzongst reztem minden egyes szksgletekre utal rsznl, ami szerintem baj, mert ezek a dolgok valban mindennapiak, nem lenne szabad a prdria sznyege al sprni ket. rlk, hogy ez ide felkerlt, s hogy ilyen egyszer formban kerlt fel.
Azrt tartom mg jnak az ilyen... (hmm...) megnyilvnulsokat (lehet ez akr valamilyen utcai "hippi" demonstrci is), mert, br lehet, hogy kzvetlen haszonnal nem jrnak, bizonyosan felrugdossk a krjk vont korltokat, hogy egy kicsit mgjk lssunk, s ha j helyen voltak a korltok, gyis visszakerlnek, ha viszont nem tallkozunk ilyen tabufeszegetssel, szpen lassan nehezen ttrhet kfalak lesznek bellk.
n gy gondolom. Tvesen taln?
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-06-22 20:30:19

Szia Tibor! Ksznm! nem is +16, hanem + 18 kellett volna, de vletlenl elfelejtettem kitenni, azrt maradt gy. dv. n
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-06-18 14:09:07

válasz Krómer Ágnes (2012-06-17 20:46:36) üzenetére
Szia gi! Ksznm! Hogy milyen volt a szerelmi let a kzpkorban, azt most mr soha nem tudjuk meg, n csak tallgattam. Volt egy teljesen szubjektv konstellcim: egy rzs lehet akkor is romantikus, ha az embernek kzben sz.-os a keze! p n
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3585
Időpont: 2012-06-17 20:51:25

Mert btor voltl s ezt fel merted tenni adok t pontot :)

Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3585
Időpont: 2012-06-17 20:46:36

Szia!

Borzolod a kedlyeket :) n rhgtem a trtneten. Nem fog a romantika megfertzni :)
Kiss klnc majdnem beteges trtnet, de lehet tnyleg ilyen volt a nagy szerelmi let akkoriban? Lehet.

gi
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-06-15 09:15:01

válasz Selanne (2012-06-15 08:31:52) üzenetére
Szia!

Ksznm, hogy megrtad a vlemnyedet.

dvzlettel: n
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8272
Időpont: 2012-06-15 08:31:52


Szia!

Elolvastam. Azon, hogy felkerlthetett ide, vagy nem lett volna szabad, azon nem meditlok, mert nem az n asztalom. Tny viszont, hogy fikci ide, fikci oda, enyhn szlva zlstelen. Ez lehet zls dolga. Vannak rsaid, amelyeket kimondottan kedvelek, ez messze mst juttat eszembe.

dV:Marietta
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12482
Időpont: 2012-06-14 20:01:15

válasz Bödön (2012-06-14 13:05:18) üzenetére
Kedves Lszl!
Nem ma lptnk be ide, a Napvilgba, s igazn nincs szndkomban megsrteni Tged, azonban vlaszod ellenre is fenntrtom, hogy ilyen mvet nem volna szabad feltenni rszben a fiatal trsaink miatt, msrszt - ne haragudj rte, de ngyon zlstelen, taln nem n leszek az egyedli, akik az ilyen hangnem ellen felemeljk szavunkat.
dvzlettel: Kata
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-06-14 13:05:18

válasz Finta Kata (2012-06-14 11:00:46) üzenetére
Msodszor: amit rtam fikci! - s nem dokumentum-regny. gy aztn nem lehet szmon krni rajta, hogy gy trtntek-e a higins dolgok, vagy sem. Harmadszor: a bels szerkeszts szempontjai miatt (ne legyen tl hossz) megkvetelte, h ugyanoda, az erdbe! hozzam ssze azokat a bizonyos jeleneteket. Ha nem gy jrok el, "sznt" kell vltanom, s az jabb tz oldal. Vgl: tnyleg izgat az a krds, amit Bdn tesz fel magnak szobja magnyban: emberi lnyek vagyunk, a "test eredend termszetes rzkdtatsai"-t nem tudjuk kikerlni. Meg lehet-e ezt a rszt a dolognak jelenteni gy, hogy mgis csak valami "pozitv" sljn ki belle rnk nzve. Mg egyszer ksznm. -n
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2012-06-14 13:04:44

válasz Finta Kata (2012-06-14 11:00:46) üzenetére
Kedves Kata! rlk trgyilagos hozzszlsodnak, s sok mindenben igazat adok Neked, illetve akceptlom vlemnyedet. Pr dolgot szeretnk azonban hozzfzni. Elszr is, ez egy pardia, - csak nem volt ilyen opci. Azokat az rkat szerettem volna kifigurzni, - magamat is belertve - akik, valamifle feltnsi viszketegsg miatt gy rnak, hogy minden tizedik oldal utn betesznek valami j zaftos jelenetet. Most olvasok ppen egy ilyet. Bestseller, tzmillik olvastk, filmet is ksztettek belle. Rettenetesen profi munka, az ember nem tudja letenni.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12482
Időpont: 2012-06-14 11:00:46

Engedd meg, hogy leszgezzem: az emberek sem voltak ostobbbak az llatoknl!
Inkbb arra gondolok, hogy lvezetet talltl hasonl "bds" tmt boncolgatni.
Furcsnak tartom, hogy mindenkinek (az egyik- s a msik irnybl rkezknek is) ugyanazon helyen jut eszkbe, hogy knnytsenek magukon...
A "szerelmi" tmrl pedig ppen ifj trsaink miatt nem szeretnm kifejteni a vlemnyemet. Annyi biztos, hogy nem nekik val.
gy rzem, lvezetet talltl "pletes" tmkkal foglalkozni a mvedben.
Mint ltom, nem sokan olvastk, vagy csak nem szeretnk vlemnyket kifejteni? Kvncsian vrom, msok mit gondolnak rla...
dvzlettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12482
Időpont: 2012-06-14 10:57:44

Kedves Lszl!
Mr tegnap este olvastam mvedet, de aludtam r egyet. Azt nem mondhatom, hogy vltozott volna rla a vlemnyem. Nhny apr nem is helyesrsi, inkbb egyb hibtl eltekintve, a fogalmazvnyt rosszindulattal sem mondhatnm rossznak. Arra csillagokkal is szolglnk. Azonban vannak megjegyzseim a tartalommal kapcsolatban, amelyek biztosan nem tetszenek, ha elolvasod.
szintn csodlkozom, hogy a szerkesztk ilyen tmt engednek fltenni. Ugyanis: nem csak felnttek csatlakoztak a Napvilghoz, akik szmra igazn nem tanulsgos ilyenekrl olvasni.
Egybknt: tvedsnek tartom, hogy akkori seink annyira ostobk lettek volna. Mirt? Mivel ha rjuk jn a szksg, nem hiszem, hogy kezkkel trlkztek meg... Minden erdben van tilapu, vagy ahhoz hasonl egyb nvny, amit hasznlni tudtak - volna. Egybknt az llatok sem trlkznek, ha elvgzik a dolgukat, egyszeren otthagyjk, s tovbbmennek.
Folytatom.

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023