HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 8

Tagok összesen: 1939

Írás összesen: 52464

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

dpanka
2022-01-18 09:41:19

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MillaliFeltöltés dátuma: 2012-06-28

A kiválasztott

A szobában ült a tükör előtt. Mindig utált a tükörbe nézni, de most valahogy elengedhetetlennek érezte ezt. Úgy gondolta, ez is a ceremóniához tartozik. Végig akarta nézni a saját halálát.
Már hetek óta érlelgette magában az öngyilkosságot. Lassan bontakozott ki előtte ez a végső lehetőség, és Ő nem sürgette. Ízlelgette, kóstolgatta, milyen is lesz majd az az utolsó pár perc, amit a tükör előtt fog tölteni. Mert a tükör szükségességét már az első pillanatokban eldöntötte.
Nem félt a haláltól.
- Egy szerencsétlen élet szerencsés befejezése lesz - mondogatta magában.
Nem volt kiemelkedő egyéniség. Az iskolákban mindig közepes volt, s közepes maradt az életben is. Bár jöttek pillanatok, amikor hajlott az álmodozásra, s úgy érezte, egyszer még lesz valami belőle. Ám az álmok a valóság talaján hamar köddé váltak, s Ő visszacsöppenve a földre, tovább élte középszerű életét. Egyetlen esemény volt, amikor láthatóan különb volt másoknál.
Akkor erősnek, hatalmasnak gondolta magát. Bátor volt, hiszen szembe szállt apja akaratával, és feleségül vette azt a táncosnőt. Apja a házasság után levélben értesítette, hogy mindenéből kitagadja, és többé nem ismeri el fiának. Nem törődött vele. Ő szerelmes volt, és őrjöngésig imádta a világ legcsodálatosabb asszonyát, aki már az övé.
Gyönyörű időszak volt. Nem jártak sehová, nem érintkeztek senkivel. Magukra zárták az ajtót, és engedték, hogy a szerelem elhatalmasodjon a szobában. Három hónapig tartott. Aztán ahogy elfogyott a pénz, a felesége visszament táncolni, Ő meg egy irodában helyezkedett el. Időközben rájött, hogy minden ismerősét elvesztette. Csak egy gyerekkori barátja maradt, aki soha nem avatkozott bele a magánéletébe. Vele azért tartotta a kapcsolatot.
Ahogy az asszony újra táncolni kezdett, minden megváltozott. Rendszerint késő éjjel jött haza, fáradtan, kedvetlenül. Arcáról szinte mindig hiányzott a mosoly, nyoma sem volt a régi, varázsos bájának. Hazaért, és szó nélkül ágyba bújt.
A szerelem illatfelhője lassan - lassan szertefoszlott a kis szobában, és nem maradt utána más, csak valami furcsa, émelyítő szag.
Ő egy darabig védte magában az asszonyt, hiszen rengeteget dolgozik, és azért lehet ilyen fáradt, kedvetlen. De esténként, amikor mindig másik kocsi hozta haza, felülkerekedett benne a féltékenység. Véget nem érő éjszakai veszekedések, álmatlanság, rossz közérzet, és félelem. Ezek töltötték ki akkoriban a napjait.
Félt, hogy elveszíti a nőt, akit igazán talán soha nem kapott meg. A félelem, a tehetetlenség, haraggal párosult, és lassan úgy érezte, hogy képes ugyanúgy gyűlölni, mint szeretni a feleségét. Egy szép napon aztán elébe ment az eseményeknek. Miután megivott egy fél üveg konyakot, - egy fergeteges veszekedéssel egybekötve - elzavarta az asszonyt. Természetesen már másnap reggel megbánta, de nem akart gondolni rá. Még önmagának is szégyellte bevallani a vereségét.
Azóta egyedül élt, napról - napra rosszabbul. Az életkedve úgy olvadt szét, mint jégkocka a martini-s pohárban.
Többször gondolt rá, hogy felkeresi gyerekkori barátját, de félt a találkozástól, félt attól, hogy a barátság, szánakozássá fajul. A szánakozásból, pedig nem kért.
Üres óráiban előszeretettel álmodozott a saját haláláról. Tudta, ez az utolsó kártyája, amit még becsületesen kijátszhat. Csak az időpontot volt nehéz megválasztani. Ám ma reggel, amikor egy összeszólalkozás után lehülyézte a főnökét, és az szemrebbenés nélkül kirúgta, rájött, hogy eljött az idő.
Most ott ült a tükör előtt. Még egyszer átolvassa azt a tárgyilagos búcsúlevelet, amit a barátjának írt. Jónak találta, és ezen kicsit elmosolyodott.
Felemelte a pisztolyt, és a halántékához szorította. A mosoly még mindig ott bujkált a szája szegletén, de Ő már nem törődött vele.
Meghúzta a ravaszt.
A fegyver csettent egyet, és Ő ettől ideges lett.
- Na, még egyszer - dünnyögte magában.
Újra a fejéhez nyomta a revolver csövét. Másik kezével megigazította a nyakkendőjét, és lőtt.
A pisztoly megint csettent egyet, és szembe röhögött vele.
- A francba - kiáltotta - hát nem igaz, hogy nekem még ez sem sikerül!
Elővett egy megkezdett üveg konyakot, és csendben inni kezdett.
- Rohadt dolog ez - gondolta magában - ha nem okoskodik ez a fránya pisztoly, már rég kész lennék. De rajtam aztán nem fog ki, csak azért is megpróbálom még egyszer!
Újra a halántékához illesztette a fegyvert. Belenézett a tükörbe. Egy neon - fehér arc nézett vissza rá. A homlokán százezer apró izzadtsággyöngy táncolt. A keze egy kissé remegett, amikor újra meghúzta a ravaszt.
Ugyanaz a félelmetes csettenés.
- Hát ez már sok! - kiáltotta, és a földhöz csapta a pisztolyt. Egy durranás hallatszott, és a golyó apró lyukat ütött a falban.
- Na nézd, most meg működik! - morogta és a revolver után nyúlt - Gyere kis barátom, teljesítsd a kötelességed - szólt a pisztolyhoz, miközben felemelte. Leült a tükör elé, és megint meghúzta a konyakos üveget.
- Mit bámulsz? - förmedt rá a tükörre - Akkor is végig csinálom! Másoknak elsőre szokott menni, úgy könnyebb, de azért én is megteszem!
Újra a fejéhez emelte a revolvert.
- Édes istenem, ne hagyj cserben - mormolta, és meghúzta a ravaszt.
Megint a megszokott csettenés, és utána a döbbenetes csend.
Letörten nyúlt a konyakosüvegért. Valami motoszkált a fejében, és amire elfogyott a konyak, már szentül meg volt győződve az igazáról.
- Tehát - mondta hangosan - ez nem lehet egy sorozatos véletlen. Isten nem akarja, hogy meghaljak, bizonyára azért, mert valami küldetésem van itt a földön. A sok-millió ember közül én vagyok az egyetlen, én vagyok a kiválasztott, akinek rendet kell tenni ebben a zűrzavarban. Nos jó, ha nem halhatok meg, akkor megtanítom élni az embereket. Elűzöm a félelmet, a gyűlölséget, a kapzsiságot, az irigységet, és helyette békét, szeretetet, és boldogságot varázsolok a szívekbe. Én, a kiválasztott, képes vagyok rá.

Valami jóleső, nyugalmas érzés kerítette hatalmába. Hónapok óta először pislákolt benne az élni - akarás. Úgy érezte, teste megtelt lendülettel, energiával, cselekvéssel. Valami hatalmas erő áramlott szét benne, és menni akart, hogy bebizonyítsa a világnak, hogy Őrá nagy szükség van.
- Először is a barátomhoz megyek - gondolta magában.
Fütyörészve csukta be maga mögött az ajtót, és a lépcsőházban kettesével ugrálva vette a lépcsőfokokat.
A negyedik lépcsőn megbotlott, beütötte a fejét, és amire legurult a fordulóig, már halott volt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-11 18:08:52

válasz Ana Johnson (2012-07-11 14:25:22) üzenetére
Kedves Anett!

Köszönöm, hogy olvastad az írásom. Örülök a véleményednek, annak is örülök, hogy tetszenek az ilyen csavaros végű novellák, egy időben sok hasonlót írtam.
Üdv:
Millali
Alkotó
Ana Johnson
Regisztrált:
2012-04-21
Összes értékelés:
13
Időpont: 2012-07-11 14:25:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon ironikus és groteszk történet :)
Szépen, igényesen van megírva, és nagyon tetszik :)
Kedvelem az ilyesfajta sztorikat, amik ilyen csavarral végződnek :D
Öröm az ürömben, hogy legalább boldogan és magabiztosan halt meg.
Szóval gratulálok :)
Anett
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-09 11:18:12

válasz T. Pandur Judit (2012-07-09 00:11:58) üzenetére
Kedves Judit!

Mit is mondjak: néha kitol velünk az élet, és néha mi tolunk ki az élettel. Így van ez már évszázadok óta. Ez is csak egy lehetséges példa a sok ezer közül.
Örültem neked.
Millali
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5610
Időpont: 2012-07-09 00:11:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Millali!

Groteszk történet: amíg meg akar halni, élnie kell. Amikor élni szeretne, meg kell halnia.
Egy üveg konyak elfogyasztása után végzetes ugrálni a lépcsőn... viszont kiválasztottnak érzi magát mámorában.
Jól kitoltál a főhősöddel. :(

Judit
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-07 17:09:03

válasz Vesztergom Andrea (2012-07-06 12:45:01) üzenetére
Kedves Andrea!

Köszönöm a véleményed, és azt is, hogy követed az ide felrakott írásaimat. Nem is tudom, hogy csinálod, mert nekem háromszor ennyi idő kellene, hogy elolvassak mindent, ami itt érdekel. Lehet, hogy nem csak rejtett, tökéletes humorral rendelkezel, hanem lefagyasztott idővel is? Persze akkor úgy könnyű, akkor olvasztasz ki magadnak egy-egy délutánt amikor csak akarsz.
No de félre a tréfát, örülök, hogy benéztél hozzám.
Üdv:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-07 16:56:43

válasz Zagyvapart (2012-07-05 16:45:19) üzenetére
Kedves Feri!

Néha meg-meglep az élet bennünket ezzel-azzal, és ha nem az élet, akkor a halál.
Köszönöm, hogy olvastad az írásomat.
Barátsággal üdvözöl:
Millali
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
829
Időpont: 2012-07-06 12:45:01

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Amikor pár nappal ezelőtt olvastam, arra gondoltam, hogy "de durva", aztán eszembe jutott, hogy írtál Te már súlyosabbakat, amikkel meg is sirattál.
S valahogy mégis úgy gondolom, hogy szinte mindegyik írásod egyformán erős.
Ez is. Mert olyan csavart tettél a végére, hogy húúú...
Gratulálok.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1544
Időpont: 2012-07-05 16:45:19

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Lali!

Ahogy olvastam a novellád, és az a fránya pisztoly csak nem akart elsülni, arra gondoltam, hogy a "helyzet fokozódik", és 5-öse lesz a lottón, vagy valami hasonlóra lett kiválasztva, de nem, a lépcső lett a végzete. Egyébként tetszett.
Gratulálok: Zagyvapart.
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-01 15:51:44

válasz dpanka (2012-07-01 15:25:21) üzenetére
Kedves panka!

Tőled el is vártam, hogy sejtsd a végét. Jól látod a mondanivalót is. Köszönöm, hogy olvastál, és köszönöm a véleményedet is.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-01 15:47:54

válasz Judit (2012-06-30 18:42:59) üzenetére

És neked mennyire igazad van... Örülök, hogy olvastál kedves földim.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-01 15:44:49

válasz Kőműves Ida (2012-06-28 21:41:12) üzenetére
Kedves Ida!

Örülök,hogy olvastál megint. Köszönöm a véleményedet, sokat jelent nekem. Efféle fordulatokat produkál néha az élet is, és arra nem mondhatjuk, hogy nem életszerű. Egy kissé elmaradtam a hozzászólásokkal, ( nagy és jó dolgok történtek) de igyekszem majd utolérni magam.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-01 15:34:55

válasz Angie (2012-06-28 21:07:16) üzenetére
Kedves Angie!

Köszönöm, hogy olvastál. Nagyon jók a meglátásaid, bizony nem mindegy, hogy milyenek a szándékaink, még akkor sem, ha a tetteink mást generálnak. Lesz majd csöpögős, de ebben a nagy melegben még áztatom egy kicsit, mert hamar kiszárad.
Örültem neked.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-07-01 15:26:37

válasz Selanne (2012-06-28 20:36:31) üzenetére
Szia Marietta!

Ha megkésve is, de köszönöm frappáns hozzászólásodat. Nagyot ütött, (remélem oda, ahová kell) nem bírtam megállni kacagás nélkül. Élvezem a hozzászólásaidat, olyan emberiek. Egy pár napig nem élveztem a "Napvilág" melegét, és Istenemre, már hiányoltam.
Köszönöm, hogy erre jártál, és megsimogattad a lelkemet.
Szeretettel:
Millali
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5457
Időpont: 2012-07-01 15:25:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Millali!
Ilyen az élet, kiszámíthatatlan, és nem mindig úgy van ahogy azt szeretnénk. Ez lehet ennek a novelládnak a mondandója. Bár sejtettem, hogy ilyen lesz a vége.
szeretettel-panka
Alkotó
Judit
Regisztrált:
2010-09-29
Összes értékelés:
2327
Időpont: 2012-06-30 18:42:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mert a sors mindig felettünk áll...
Gratulálok, Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
6995
Időpont: 2012-06-28 21:41:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Millali!
Tönkrement házasság, tönkrement élet, menekvés az öngyilkosságba, eddig nem is volt semmi meglepő. A sikertelen próbálkozásokon már nevettem, tudtam, hogy nem lesz belőle semmi. Úgy is lett. Na, de a végén mégis nagyon meglepődtem. Hittem, hogy újult erővel indul neki az életnek, de, hogy legurul a lépcsőn és meghal... erre nem számítottam.
Mindig tudsz meglepetést okozni. Amúgy, Tőled megszokott, remek írást olvashattam.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2011-11-19
Összes értékelés:
184
Időpont: 2012-06-28 21:07:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Millali!

Sugalltad benne a halál eljövetelét, és igazán nagyszerű, hogy nem az elkeseredés vitte a halálba, hanem az erő, öröm és élni akarással távozott. Így nem a szánakozást hagyta maga mögött.

Várom a csöpögőset is :)

Szeretettel: Angie
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8284
Időpont: 2012-06-28 20:36:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia!

Amikor olvasam, nah mondom Orosz rulett. Nekem amikor a fejhez emeli valaki a pisztolyt, az bugrik be elsőre. Merész játék, és hát ez is, az első után. Várható vol a végén, hogy tragédiába torkollik a történet. Én úgy képzeltem el, hogy majd egy autó fogja elütni. És "csöpögős" lesz:-) na jó a vértől! :-))) /Nem bírtam kihagyni, bocsiii/
Szeretem olvasni az írásaidat!!!

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-06-28 19:16:56

válasz Krómer Ágnes (2012-06-28 18:34:41) üzenetére
Kedves Ági!

Köszönöm, hogy olvastad az írásom. Valóban nem egy szerencsés dolog kiválasztottnak lenni. A történelemben számos példa van rá, és nagyon kevés végződött pozitívan.
Köszönöm a véleményed.
Barátsággal:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-06-28 19:06:05

válasz pirospipacs (2012-06-28 18:25:26) üzenetére
Szia pipacs!

Örülök, hogy most sem okoztam csalódást. Bár ez teljesen más jellegű írás, mint amit kedvelek, de gondoltam, összehozok egy ilyen, kicsit szárazabb,fordulatosabb, kevésbé líraibb novellát, hogy a rám ragasztott "bélyeg" mosódjon el egy kicsit a homlokomon. Köszönöm, hogy azért ez is tetszett,de megsúgom halkan, lesz még "csöpögős, nyálas" novellám, (és most magamtól idézek), mert:"Mit bánom, hogy mások mit mesélnek..."
Örültem neked.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-06-28 18:52:03

válasz Finta Kata (2012-06-28 13:23:56) üzenetére
Kedves Kata!

Köszönöm, hogy olvastad az írásomat. Bizony, az élet produkálhat néha meglepő dolgokat, vagy legalább is az emberi fantázia. Bár szerintem, amit valaki ki tud találni, az bármikor megtörténhet a valóságban is. Örülök, hogy elnyerte a tetszésed.
Szeretettel:
Millali
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2116
Időpont: 2012-06-28 18:41:57

válasz Bödön (2012-06-28 10:15:34) üzenetére


Köszönöm a hozzászólásodat.
Üdv:
Miallali
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
3591
Időpont: 2012-06-28 18:34:41

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Millali!

Érdekes történet. Más lett a vége. Nem erre számítottam. A címről az jutott eszembe nem jó ilyen kiválasztottnak lenni. Még sohasem volt jó vége annak ha valaki meg akarta váltani a világot. Tetszett.

Barátsággal: Ági
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2709
Időpont: 2012-06-28 18:25:26

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Emberi sors és a végzet. Reméltem, hogy talpra áll, de nem számoltam a lépcsőkkel és a kimeríthetetlen fantáziáddal. Bizony addig kell élni, amíg lehet... Talán a vonzás hatalma is benne van.
Nem szívderítő történet, de akár igaz is lehet(ne). Most sem csalódtam, Millali. :)
Gratulálok írásodhoz.
pipacs
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12497
Időpont: 2012-06-28 13:23:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Millali!
Neked aztán van fntáziád. Nagyon érdekes történetet tártál elénk. Igazán a szokásos, igényes megfogalmazásoddal, hibátlanul. Amikor oda értem: "Másik kezével megigazította a nyakkendőjét, és lőtt. A pisztoly megint csettent egyet, és szembe röhögött vele." - Nos, ha nem is röhögni, de nevetni kezdtem...
Micsoda fordulat a küldetéssel... - s ha már kicsit korábban annyira szeretett volna meghalni, megkapta a lépcsőfokon ugrálva!
Mondom, válogatottan nem várt dolgok. Jó volt olvasni így éppen ebéd előtt...
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10239
Időpont: 2012-06-28 10:15:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Még lámpással keresve sem találhattam benne hibát. Igaz, nem is kerestem. Sose keresek. Azért vágok neki az olvasásnak, h olvassak.(De sokszor eltérít ettől valami) Nagyon jó történet, egyre fokozódik a feszültség, s a végén a csattanó...! Tetszett!!!

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) A saját farkába harapó című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Taksonyi Robert: Washington / Washington címmel

Erdős Sándor alkotást töltött fel Az erdei kunyhó címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Kiért is, miért is... címmel

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Hibernálva című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Őszi levelek haláltánca című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Torony című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) találkozás magammal című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mert című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szergej Jeszenyin: Az éjszaka című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Az éjszaka címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Próbaterhelés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 112. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 112. címmel

Pecás alkotást töltött fel Hideg van! címmel a várólistára

Erdős Sándor alkotást töltött fel Suttogás címmel a várólistára

Czövek Zoltán alkotást töltött fel Sebzett lelkek Csepel mellett címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

Erdős Sándor alkotást töltött fel Csendes éjszaka címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Porhóban fürdik... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Téli szonett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Téli szonett című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel A saját farkába harapó címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022