HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 7

Tagok összesen: 1949

Írás összesen: 52980

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2022-05-29 22:53:30

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: KirótaviFeltöltés dátuma: 2012-07-04

Az átjáró

EzüstFarkas kiült este a lépcsőre azzal a határozott céllal, hogy megtalálja megint az "átjárót". Ő nevezte így, valójában nem tudja, mi ez, illetve azért vannak ötletei...
Az "átjáró" valójában egy állapot, amit már régóta szeretne szavakba foglalni, de nagyon-nagyon nehéz, és, ha sikerül is, akkor is csak azok értik, akik szintén átélték.

EzüstFarkas jól emlékszik arra az első tudatosan átélt, döbbenetes alkalomra, amikor munkába sietve hirtelen átlépett ezen az átjárón. Épp egy sportpálya melletti széles úton haladt, a legcsodálatosabb hajnali fények kíséretében, sötétkék és rózsaszín ég alatt, aranysugarak csillogásában. A hajnal mindig lenyűgözte, van benne valami komoly, elegáns és ünnepélyes.

Mindig igyekezett megadni a tiszteletet ennek a fenséges jelenségnek azzal, hogy odafigyel rá, valamiért ezt fontosnak érzi. Pedig hát hajnal létezett EzüstFarkas előtt is, létezni fog utána is, és létezik akkor is, ha egyszerűen nem figyel rá.
De EzüstFarkas úgy gondolja, minden szép és fenséges dolog, amit teljes önátadással megcsodálunk, valamiképpen megszentel minket, valahogyan jobbá tesz, és ettől jobb lesz egy kicsivel minden, amiben aztán részt veszünk. Ilyen módon szinte kötelességének érzi, hogy tudomásul vegye, hogy megadja neki a tiszteletet azzal, hogy végignézi, illetve, hogy tudatosan részt vegyen a folyamatban.
EzüstFarkas úgy gondolja, hogy teljes lelkünkkel belemerülni a hajnal, vagy a naplemente, vagy bármi szépség csodálatába, olyan gesztus Isten felé, mint egy barát felé, ha meghallgatjuk.
Nem, mintha Isten rá lenne szorulva a mi gesztusainkra, de, ha így lenne, EzüstFarkas akkor sem ezért akarná megtenni.
Ahogy egy barátot sem azért hallgatunk meg, mert neki szüksége van erre, hanem mert szeretjük, és ezért tényleg, komolyan érdekel, amit mondani akar.

Szóval az átjáró... ahogy ott haladt, a szép, nagyra nőtt platán- és nyárfákat nézve, eltelve a hajnal gyönyörűségével, egyszer csak az a megdöbbentő érzése támadt, hogy a fák, mint élőlények, jelen vannak. Nem úgy, mint a terület díszletei, nem úgy, mint mély álomban lévő passzív lények, hanem, mint éber, figyelő, észlelő valakik, akik ennek a hajnali fényjátéknak éppúgy tanúi, mint EzüstFarkas, sőt tanúi EzüstFarkas elhaladtának is. Mint mikor egy tömegben vagyunk, ahol mindenki kicsit elbambul, kicsit magába van fordulva, csak mi nem, és egyszer csak összeakad a tekintetünk valakivel, akit szintén nem zsongított el a tömeg, aki szintén éber és figyel. Kicsit hátborzongató érzés volt.

EzüstFarkas úgy érezte, mintha más dimenzióba lépett volna, ahol a levegő mellett még valami kitölti a teret teljesen nyilvánvalóan és érzékelhetően, mégpedig a Csend. A Csend, ami itt nem a zaj ellentéte, vagy hiánya, hanem valami tartalmas csend, mint mikor a zajos városon át vezető utunk végén hazaérünk és becsukjuk magunk mögött az ajtót, és hirtelen csend lesz. Aztán elkezdjük hallani a hűtőszekrény dorombolását, egy csap csepegését, a számítógép halk zúgását, egy óra ketyegését, de ezek nem zajok, hanem az otthoni csend részei.
Ahogy létezik ez az otthoni csend, úgy létezik valami általános, mély értelmű csend az észlelt világ mögött, amit akkor is meg lehet találni, ha zaj vesz körül minket. Azt is mondhatnánk, hogy ez a létezés lélegzete, nyugodt, ritmikus és időtlen. És ami valami titokzatos módon rokon az otthoni csenddel. Mert amikor az otthontól távol dolgozunk, tanulunk, jövünk, megyünk, mindig tudatában vagyunk, hogy az otthonért, családért, a mi "igazi helyünkért" tesszük mindezt. Tudjuk, hogy az a fontos. Ugyanígy ez a mindent átható Csend a zajos, földi élet mögött létező örökös nyugalom, ez sokkal inkább a mi világunk, mint a mindennapi taposómalom. Sokkal inkább az otthonunk.

És EzüstFarkas csodálkozva vette észre, hogy ebben a dimenzióban a fák ébren vannak, bár nincs szemük, hogy kinyissák, nem nyújtózkodnak ásítozva, hanem csak egyszerűen félreérthetetlenül érezhető, hogy ébren vannak, jelen vannak.
EzüstFarkasnak nehezére esik szavakba önteni ezeket a felfedezéseket. Annál is inkább, mert amint növekvő tisztelettel értette meg, hogy ezek a fák a nagy Csend részei, úgy ébredt rá, hogy az a tény, hogy mindezt meg tudja figyelni, arra utal, hogy ebben a pillanatban EzüstFarkas is része a Csendnek. Különös, izgalmas és megtisztelő érzés volt.

Amikor kiteszünk egy tájképet a falra, vagy valami szép természetfotót háttérképnek a számítógépre, mindig, mint kívülálló nézzük, mert jólesik a szemünknek, mert megnyugtat és feltölt. EzüstFarkas most arra jött rá, hogy nem a különleges szépség az, ami ilyenkor elbűvöl minket, hanem a titokzatos Csend, a létezés lélegzése, amihez a szépség révén ugyan könnyebb kapcsolódni, de egyébként is lehetséges. Sőt lehetséges, hogy a kapcsolódás szokásunkká válik, vagy a kapcsolódottság a természetünkké. Ez pedig egy olyan állapotot idéz elő, amiben mi magunk többé nem szemlélői, hanem alkotói és résztvevői leszünk ennek a csodának.
EzüstFarkas úgy gondolja, most is azok vagyunk, akár tudunk róla, akár nem, de azért jó lenne mindig tudni róla, és jó lenne, ha mindenki tudna róla.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-07-03
Összes értékelés:
18
Időpont: 2012-07-06 11:25:39

válasz szusi (2012-07-06 10:21:43) üzenetére
Kedves Szusi!
Köszönöm az észrevételeket, tudom, hogy sokat kell még tanulnom, és reméltem, hogy lesznek, akik megosztják velem a tapasztalataikat. Köszönöm!
Ezzel együtt igyekszem mérlegelni és önállóan eldönteni, mely tanácsokat fogadom meg, és melyiket nem, mert az írást (a magam számára) úgymond "a lélek szabadságában" képzelem el, nem szabályok közé szorítva. Ez esetben számomra jelentősége van ennek a névnek. Ez egy sorozat, aminek van, és később is születik még több része is.
Ami a helyesírást illeti, úgy érzem, ezt is holtig kell tanulni :-) Köszönöm a figyelmeztetést, javítom a hibákat!
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2692
Időpont: 2012-07-06 10:21:43

Amellett, hogy tetszik az írásod, két észrevételem lenne. Mivel EzüstFarkas az egyetlen szereplő, nem szükséges 13-szor leírni a nevét. Azt is megkockáztatom, hogy egyszer sem. Kiült este a lépcsőre azzal a határozott céllal.......simán kezdődhetne így, és folytatódhatna ennek szellemében.
A helyesírási hibák nagy része kivédhető, ha átfuttatod rajta az ellenőrző programot.
(fenséges, még valami, mély értelmű, egyszer csak)
Alkotó
Regisztrált:
2012-07-03
Összes értékelés:
18
Időpont: 2012-07-05 20:45:11

Kedves Antonius!
Először mutattam meg egy írásomat másoknak, és álmodni sem mertem, hogy ilyen fogadtatásban lesz része.
Nagyon köszönöm a kedves szavakat!
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2575
Időpont: 2012-07-05 11:09:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Belekötök már a bemutatkozásod első mondatába: "A magam örömére írogatok," Ez messze nem így van. Valami azt súgja, hogy sokunk örömére fogsz itt írni, az enyémre mindenképen.

Exupéry-t juttattad eszembe. Az ő kedves elmélkedéseibe, emberséget, csendes, magától értetődő szeretetet árasztó tűnődéseibe feledkeztem bele anno, amikor ő volt soron, ilyen jóérzéssel.

Gratulálok és üdv a fedélzeten. a

Legutóbb történt

Szabó András alkotást töltött fel A Minószi kultúra vallása a megfejtett szövegek alapján. címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel CS o d a V á r ó - (trilógia) címmel

Pecás alkotást töltött fel Felhőátvonulás címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Eljött a reggel címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Ártatlanok bűnhődése - 9# novella 1/2 című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ártatlanok bűnhődése - 9# novella 1/2 című alkotáshoz

A. K. Mraz alkotást töltött fel Ártatlanok bűnhődése - 9# novella 1/2 címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) ...ki tudja, hová című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Napnyugta címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Mindenhol nyomot hagyunk című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csendélet címmel

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Mindenhol nyomot hagyunk címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Érzés című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Balaton címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Érzés címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggel című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Nem értem a szüleimet című alkotáshoz

Klára bejegyzést írt a(z) Mikor még című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nagy találkozás című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ha a lelkesedés kihal című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Telhetetlen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) megrekedve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Mikor még címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022