HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 10

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51422

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Cikkek / esszé
Szerző: Fazekas IstvánFeltöltés dátuma: 2013-01-05

Benyovszky Móric Japán partjainál

Benyovszky Móric élete az egészséges becsvágy története. Regénye egy fiatalemberé, akit a szabadság és a szerelem eszméje éltet, aki igen korán rájön arra, hogy a machiavellizmus drámája tönkreteheti a világot. Nem hisz az erőszak hatalmában, de feltétlenül hisz abban, hogy erőszakot szabad csak erőszakkal visszaverni. Talán ezért bélyegzik sokszor lázadásnak és kalandorkodásnak egészséges jogérzékkel párosuló férfias humanizmusát. Amikor Krizsán László, a híres százhalombattai történész megtalálta Benyovszkynak a bolserecki felkelés napján közétett kiáltványát, hirtelen érthetőbbé vált ennek a (gondolkodásában igen felvilágosult) fiatalembernek egy új világ megszervezéséhez kidolgozott - egyébként naplójából is kitűnő - politikai fizikája és filozófiája. Benyovszky kiáltványa leplezte le elsőként a cárizmus önkényuralmának politikáját, a közigazgatási-hatalmi apparátus zsarnoki rendszerét, a jobbágyság elviselhetetlen nyomorúságát, az anyagi és szellemi elmaradottság igazi okait és a szabadság eszméinek sanyargató üldözését. A kamcsatkai feketehimlő-járvány és éhínség kapcsán kialakult kegyetlen bánásmód miatt Benyovszky 1771. április 26-ról 27-re virradó éjjelen felkelést robbantott ki, s a birtokába kerített Szent Péter nevű vitorláshajón - alig több mint száz társával együtt - május 12-én elhagyta a fegyenctelepet. Az összeesküvőkhöz a bolserecki fogolytelepen szolgálatot teljesítő katonák közül többen is csatlakoztak: Mihail Perevalov tizedes, Dementij Korosztyelev közkatona, Geraszim Bereznyin, Grigorij Volinkin, Pjotr Szafronov és Vaszilij Potolov kozákok. A kozákok közül való volt Ivan Rjumin is, aki a fogolytelep irodáját vezette. A felkelőkkel tartott három matróz is, akik a hajó elfoglalása idején éppen fogdában voltak, továbbá velük tartott Szudejkin, a megölt Nyilov kormányzó titkára is. A menekülők uticélja Kalifornia volt, ahol önálló gyarmatot szerettek volna létrehozni. A parancsnoki teendőket Maxim Csurin kapitány látta el, de az utazást valójában a több nyelven kiválóan beszélő Benyovszky irányította.
A menekülők előszőr Kamcsatka félszigetének a legdélibb pontjához, a Lopatka-fokhoz jutottak el, majd északkeletnek fordulva a Bering és Szent Mathet szigetek érintésével érték el az Aleuták ködbe burkolódzó, dermesztően szép szigetláncát. A szigetek közötti szoroson, az Unimak-sziget melletti átjárón jutottak ki végül a Csendes-óceánra. Itt egy darabig Amerika felé haladtak, majd máig ismeretlen okok miatt irányt változtattak: visszafordultak Ázsia felé. A világhírű földrjaztudós, Teleki Pál tett először kísérletet arra, hogy tisztázza Benyovszky Japán környéki utazásának feltételezett állomásait. Teleki korai földrjazi kutatásainak egyik legjelentősebb munkája, amely "Atlasz a Japáni szigetek cartographiájának történetéhez" címmel 1909-ben jelent meg, viszonylag pontosan és bőséges szövegmagyarázatokkal ellátva határozza meg Benyovszky útvonalát a Japán partok mentén. Eddigi ismereteink szerint Benyovszky volt az első magyar, aki eljutott a Kuril-szigetekre és Japán partjaihoz (Jelky Andrást is néhány évvel megelőzve), s ő volt az első magyar, aki a mai Tajvanon, a hajdani Formosa szigetén partra léphetett.
Benyovszkyék utazásának legnehezebb szakasza a japán partok közelében kezdődik. Kész-leteik elapadtak, vizük elfogyott. Tengervízből próbáltak meg teát főzni, vagy salétrom hozzáadásával fogyasztani azt. Elkerülhetetlen volt a lehetetlen: a partraszállás.
Japán történetében a Tokugava sógunátus korát Edo-korszaknak nevezik, mely 1603-tól 1867-ig tartott. A XVI. század végére az ország népessége elérte az eltarthatósági határt, amit az egyre növekvő feszültségek és az állandó lázongások is jeleztek. A jezsuita hittérítők hatására sokan áttértek a római katolikus hitre. A császár körül ügyködő katonai kormányzás, a sógunátus felmérte a veszély nemzetet felőrölhető nagyságát: éppen ezért erősen központosították a hatalmat és a hatalomra kerülő új katonai kormányzat igyekezett visszaszorítani a kívülről érkező hatásokat. Az egyik 1639-es rendelettel megtiltották, hogy a japánok elhagyják hazájukat. Az idegen eszmék teljes kiszorítása érdekében az éppen külföldön tartózkodók pedig - beleértve a kereskedőket, a halászokat és a hajósokat is - nem térhettek haza soha többé. Külföldi sem léphetett japán földre, csak egy maroknyi holland és kínai kereskedő kapott arra engedélyt, hogy Nagasaki közelében egy kis mesterséges szigeten tartózkodhasson. Szinte államvallássá emelték a buddhizmust. Elkezdődött a lakosok röghöz kötése: egy család egy adott szentélyhez tartozott. A legkisebb falut is csak az illetékes szamuráj engedélyével lehetett elhagyni, út menti ellenőrző állomások ügyelték a rendet. Megszabták, miként lehet közlekedni, ki hogyan, mivel utazhat, hány kísérője lehet. Mindenkinek helyben vállalnia kellett cselekedeteinek a következményeit. Ezen intézkedések következtében viszonylag gyorsan megszilárdult a gazdaság, a jogrend és a közbiztonság. 1720-ban tartották az első nemzeti népszámlálást, amit azután rendeszeresen megismételtek. Ezekből a nyilvántarásokból tudjuk, hogy Japán lakossága végig az Edo-korszakban nagyjából állandó volt, közel 30 millió. Edo (a régi Tokió) lakóinak száma 1-1,25 millió között mozgott. Szigorú nyilvántartás, besúgói és titkosrendőri hálózat jellemezte a japán bürokráciát. Ezt a zárt és ellenséges világot volt kénytelen megszólítani Benyovszky Móric a szomj- és éhhalál elkerülése érdekében. Szudejkin ezt jegyzete föl a magyar grófról: "Benyovszkynak erős ítélő tehetsége volt, párosulva ember- és népismerettel."
Az első Japán sziget, amit 1771. július 16-án megpillantottak - Teleki véleménye szerint - a Ganges-sziget lehetett. Benyovszky a naplójában a "Bolsereczkoi Osztrog" délköréhez viszonyítva adja meg a szélességi és hosszúsági fokokat, s ezt a ki szigetecskét Víz-szigetnek (Liquor) nevezi. A naplóban található földrajzi paraméterek alapján - mivel Benyovszky térképe Madagaszkáron elveszett - a legtöbb esetben nem állapítható meg egyértelműen az, hogy a Szent Péter pontosan hol is vethetett horgonyt. Pasfield Oliver Benyovszkynak az első japán szigetre vonatkozó feljegyzését apokrifnek tartja, Jankó János pedig a déli Kurilok valamelyikében véli azt megtalálni. Az kétségtelen tény, hogy az ezt követő kikötések Japán szigetein, vagy azok közelében történtek: július 20-án lehorgonyoztak Uszma szigetén. A hajónapló szerint július 28-án DNY-ról szárazföldet láttak. Továbbhajózva, hajnalban egy fennséges sziget hosszan benyúló öblébe érkeztek. A szigetet Benyovszky Usilpathcharként említi, ami Pasfield Oliver kutatásai szerint Funikata szigete lehetett. Augusztus 9-én Tousa kikötőjében, Xicoco szigetén voltak, augusztus 11-én megálltak Sikoku legdélibb részének közelében, augusztus 12-én pedig horgonyt vetettek Akaogi kikötőjében, Tanega-sima szigetén. Az a három sziget, amelyek mellett augusztus 27-én elhajóztak, egyenként - a napló bizonytalan és kevés adatának segítségével - nem ismerhető fel, de kétségtelen, hogy az Isu-si-hi-to csoprthoz tartoztak.
A japánok, a korszakra jellemző idegengyűlölet ellenére, Benyovszkyval viszonylag barátságosak. Általában csak jelbeszéddel kommunkálnak, de mindenütt adnak nekik néhány hordó ivóvizet és néhány hordó köleskását. Usilpatchar (Funikata) szigetén egy zászlót is kapnak ajándékba. Benyovszky azt írja, hogy Ulikamhy királytól, aki a császár egyik lányát vette feleségül. A legújabb kutatások szerint Jeharunak, az akkor uralkodó sógunnak hat gyermeke volt. Ezek között két leánya, kik Ovari és Kii daimióihoz mentek feleségül, ezek valamelyikével találkozhatott honfitársunk.
Benyovszkynak több levele is - amiket elsősorban a holland kirendeltség vezetőinek címzett - eljutott a japán államtanácshoz. Ezek leginkább köszönő levelek, melyek a mai napig megtalálhatóak a Hágai Nemzeti Levéltárban "Benyovszky akták" címszó alatt.
Ezek egyike jelentős hatással volt japán történelmére. Uszama szigetén, 1771. július 20-án kelt az a levél, amelyben Benyovszky az orosz veszélyre hívja föl a japánok figyelmét. "A nagy tisztelet, melyet az Önök dicsőséges állama iránt érzek, késztet arra, hogy tudomásukra hozzam, miszerint ebben az évben két orosz hadihajó egy fregatt kíséretében titkos katonai küldetést teljesített Japán partjai mentén..." - írja. A levél hatására különleges intézkedések sora kezdődött el Japánban és Németalföldön egyaránt. A japánoknak - a világtól való elzárkózás miatt - egyetlen tengeri hajójuk sem volt ekkoriban. Benyovszky levele - aminek valóságtartalmát többszörösen is leellenőrizték (1774-ben Hiradzava Kokudzan tett részletes írásbeli jelentést az orosz jelenlétről, majd pedig a holland és európai orvoslás kutatója, Kudo Hejszke) - új elemeket vitt Japán védelmi struktúrájába, aminek egyik leglátványosabb eleme a hajóépítés fellendülése volt. Kudo egyébként nem osztotta teljesen az orosz veszély miatt aggódó honfitársainak véleményét, Benyovszkyt félig-meddig kémnek tartotta, ezért a jelentése után a főhatalmat gyakorló előljáró 1781-ben elrendelte az északon fekvő szigetek állapotának és katonai helyzetének felmérését. Ez a vizsgálat támasztotta alá Benyovszky leveleinek egyértelmű hitelességét és aggodalmainak alaposságát: a japán fennhatóság alatt álló területeken, tehát Edzo, Karafuto és a Kurili-szigeteken már évek óta éltek "vörösfejűek", azaz oroszok.
Végezetül még egy gondolat: tévednek, akik azt hiszik, hogy a japán szellemi és tudományos élet az Edo-korban nem fejlődött. A társadalom mozgástere ugyan megmere-vedett, ám a japánok a holland telepesektől pillanatok alatt átvették a természettudomány európai vívmányait. A kutatások mai eredményei szerint leszögezhetjük: a mi Benyovszky Móricunkak is volt egy kicsiny szerepe ebben a fejlődésben.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Fazekas István
Regisztrált:
2009-11-16
Összes értékelés:
221
Időpont: 2013-01-30 08:08:01

Kedves Patyolat!

Köszönöm a dicséretet, ezt az erőt adó hozzászólást!

Szeretettel:
István


Alkotó
Fazekas István
Regisztrált:
2009-11-16
Összes értékelés:
221
Időpont: 2013-01-30 08:05:51

Kedves Bödön!

Köszönöm kedves és figyelmes szavaidat - jó érzés az, ha gondolatainkat biztató egyetértéssel támogatják. De azt hiszem, én is megkérdezhetem: ki vagyok én hozzád képest?

Barátsággal:
István
Alkotó
Fazekas István
Regisztrált:
2009-11-16
Összes értékelés:
221
Időpont: 2013-01-30 07:55:53

Kedves István!

Köszönöm, hogy ennyit foglalkoztál ezzel az írással! Sajnos, személyes gondok miatt nem tudtam bekapcsolódni ebbe az érdekes beszélgetésbe, de nagyon is értem szavaidat. Írj Mózes nagyapádról mielőbb! Az igaz írás sokszor többet ér a tárgyi bizonyítékoknál is.

Barátsággal:
István
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-12 20:15:12

Amikor a másokról írtam, te nem köllött védelmezz, a cikk megjelent több naponta megjelenő lapon pl. az "Erdély ma"-n ahonnan ki is tiltottak már mert nem osztom politikai nézeteiket. Én egy fura embör vagyok Bödönkém, ezt sose felejtsed el! Üdv. István
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-12 19:10:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-12 17:12:59) üzenetére
István, most egy vallomást kell tennem. nagyon kedvellek! És nagyon sokra becsüllek! Ezért kísérem figyelemmel írásaidat és hozzászólásaidat. de sokkal jobban kedvellek annál semhogy smúzolásra adnám a fejem!!!! Az igazságot ugyan még nálad is jobban kedvelem, És, ha meg kell majd védjelek, észre fogod venni, lesz még egy kard ott a Tied mellett. (Volt is már pl a mikor a "másokról" írtál, stb, kiket nem merek most se politikai okokból bu.ziknak nevezni) hali. én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-12 17:12:59

Jaj te Bödön milyen vagy! Gondolom nem képzeled, hogy nem ismertem a nagyapámat! Ha meg őt ismertem akkor hallottam erről a Benyovszkyről is ez logikus nemde? Egyébként a cikk írójával váltottam volna egy pár szót, de úgy érzem nem akart leereszkedni hozzám. Nem értem miért állsz ki valakikért én ellenem és engem pl. sosem védesz meg senkivel szemben. Nem gondolod, hogy ez egy kissé feltűnő. De ne is írjál semmi jót rólam, jobb szeretem a nyomorúságos életmódot! Üdv.István
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-12 07:32:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Idézem: "Sajnálom, de B.M.-ot CSAK ANNYIAN annyian ismerik, mint az én Mózes nagyapámat" Vagyis semennyire - a megfogalmazásból ez derül ki István. Most vagy én nem tudok olvasni, vagy te fogalmazni :)
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-11 23:26:53

válasz Bödön (2013-01-11 19:38:24) üzenetére
Nem írtak olyan nagyon sokan róla Bödönkém. Nézz csak utána a könyvtáradban! Hol mondtam én hogy nem ismerem?
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-11 19:38:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2013-01-10 19:34:07) üzenetére
Provokatív. Nem. Csak megemlítettem. B.M -ról sokan írtak, sokat. Te, támadsz engem, aki azt mondtad nem is ismered? Röhög a vakbelem!
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-11 13:19:52

No-mármost Bödön kedves, ha nem tudnád Benyovszkynak francia nyelven jelent meg írása Angliában. És bizonyára azt is tudod, ki fordította ezt magyarra! De becsülöm, hogy nem vagy dicsekvő fajta! te tv SOROZATOKRA ALAPOZOL?
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-10 19:34:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-10 19:12:01) üzenetére
Az emlékeit semmilyen nyelven, de a róla (is) szóló könyvet "Öt világrész magyar vándorai" -magyar nyelven olvastam. Angolul nem, mert ez egy magyar szerző műve (majd megkeresem a kedvedért itt a könyvespolcomon) Ezen kívül ment a TV-ben egy sorozat B. kalandjairól.
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-10 19:12:01

Milyen nyelven olvastad Benyovszky emlékeit? Te polihisztorok hisz tora tora!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-10 16:33:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-10 13:05:37) üzenetére
Kittengerber Kálmánt a könyveiből ismerem. Nem őt, pontosan, hanem a vadászkalandjait. De ezeket olvasva az ember őt is megismerheti. Elragadó közvetlenséggel ír. mintha személyesen neked mesélne! Elképesztő élmény Őt olvasni!!! Üdv: én

(Ha arra gondolsz, egy agancs, egy medvefog egy oroszlánbőr, - ilyenem sajnos nincs!)
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-10 13:05:37

válasz Bödön (2013-01-09 09:38:25) üzenetére
Csak mellékesen kérdezném meg, hány vadászemléked van Kittenberger Kálmántól?
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-10 12:59:34

Te Bödön, te mindent félremagyarázol! A gond az, hogy én aki nem az anyaországban élek, olvastam és hallottam erről a fiatalemberről. Nektek meg gőzötök sincs róla, hogy kicsoda volt ő! Sajnálom de nem mindenki lehet annyira művelt mint Te. Remélem észrevetted mennyire felnézek rád, hiszen nagy T-vel írtam a Bödönt. Üdv. István
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-09 09:38:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Istefan (2013-01-06 13:33:45) üzenetére
Kedves Istefán! Amit igazán sajnálhatsz, az, az, hogy nem ismered, nem hallottál B.M.-ról. Most is csak annyit mondanék: olvass, művelődj! Magyar Lászlóról, Jelky Andrásról, Vámbéri Árminról, Kittenberger Kálmánról, Árpád fejedelemről, Mátyás királyról hallottál már? Üsd be a google-ba! (Hozzászólásoddal, most megint nagyon mellélőttél, de továbbra is kedvellek!) -én
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2013-01-09 09:32:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves István! lenyűgözve olvastam ezt az érdekes, adatokkal, információkkal tele-tűzdelt összefoglalót Benyovszky Móric utazásáról Japán szigetein, és partjai mellett. nem kevésbé érdekes és értékes az olvasó számára a kor leírása, amiről semmit nem tudtam! . Esszét, cikket így kell írni -bár hozzáteszem, nem szorulsz az én dícséretemre, ki vagyok én Hozzád képest? Üdv. én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-01-06 13:33:45

Sajnálom, de Benyovszki Móricot csak annyian ismerik, mint az én Mózes nagyapámat, aki az első európai volt, aki Japánból visszatért és harci nagymester is volt, de ma senki el nem ismeri, mert nincsenek rá tárgyi bizonyítékaim. Üdv. István

Legutóbb történt

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 16. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 12. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Volt egyszer egy ember című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Előre! címmel a várólistára

pusztai alkotást töltött fel Tavaszóhajtó címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Rigómadár című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Rigómadár című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Rigómadár címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Egy szülő panasza című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lumba és az oltás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggelre hófehér lett című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A fehér ház című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)