ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

A bútorfestés egy századokkal ezelőtt kialakult díszítőművészet, amely elsősorban a paraszti életforma stílusjegyei közé tartozott. Az akkori otthonok lakberendezését kezdetben a fenyőfából ácsolt bútorok jellemezték. Feltehetőleg a sokszor szaktudás nélkül készült bútordarabokon felmerült esztétikai hibákat próbálták meg elfedni a festéssel. Azonban nem csupán a hibák leplezésére szolgált a díszítés, hanem ezek az ábrák jelzésértékkel is bírtak. Családi történeteket, emberi kapcsolatokat, gazdasági, társadalmi besorolást, természetben lejátszódó folyamatokat tudtak kifejezni egy-egy motívummal. Így lett minden dísznek, formának, virágnak, de még a színeknek is jelentése, amely mint egy nyitott könyv, úgy beszélt a tulajdonosa életéről.

Ezeket a szimbólumokat és persze csak az ő munkájára jellemző jegyeket viseli magán a fiatal székelyudvarhelyi illetőségű Rád Édua Helén festett bútorai. Ezek az említett jegyek, amely megkülönböztetik Édua bútorait más festőétől: udvarhelyi minta, 15 köcsögös színhasználat (ez 15 színt jelent), nap és a hold elemek alkalmazása, egyedi szerkesztés, rózsaszín bazsarózsa, merész kazettaforma, egyedi indavezetés, hagyományos ékírás. Azonban a kiindulási pontra, a hagyományos ábrázolásra nagy tisztelettel tekint. A régi idők festőmestereinek stílusából is kiragad elemeket és azokat ötvözi a saját elképzeléseivel. Mint mondja, nem másolja, hanem használja a régi mintákat. Az alapszíneket és a díszítőelemeket szigorúan betartja, és ezeket vegyíti a saját stílusával. A híres elődök: Vízhányó Sándor, Márton Mária, Dr.Kardalus János, Székely Lajos, Rád Eneas akiknek stílusából merít, illetve Mina Margit bútorfestőt emelte ki, akinek nagyra értékeli a munkáságát.
Mondhatni, volt ideje megbarátkozni a virágozó mesterséggel, hiszen édesapja úgyszintén ebben a művészetben jeleskedik. Mivel Édua ebben a világban és életformában nevelkedett, olyan nagy hatással volt rá a festés művészete, hogy eltökélte, ő maga is a bútorfestés irányába indul el. Alapos, mélyreható tanulmányozásnak köszönhetően felderítette a virágozó művészet múltját, amit személyes weboldalán részletesen tár az olvasó elé. Azt is megosztja az érdeklődővel, hogy melyik motívumhoz milyen jelentés párosul. Hiszen, mint említettem, fontos üzeneteket hordoznak magukon a népies festett bútorok. Ezt bárki megtanulhatja olvasni, ebben is segítenek Édua leírásai. Munkájával igyekszik nyomot hagyni az utókor számára, de nem csak a festéssel, hanem egy útikalauzzal is. Szívügyének tekinti, hogy Erdély szépségét, természeti kincseit is promotálja. Kirándulásait, barangolásait fotókkal illusztrálja, és ezek a képek honlapjának másik részét képezik. Nyilván ezek a természetjárások a feltöltődést is szolgálják két munkafázis között. Komoly fizikai igénybevételt követel egy-egy bútordarab kipingálása. Olykor hosszú hetek munkája, mire a mintatervezéstől a szállítható állapotba kerülésig végigmegy az adott tárgy valamennyi munkafázison. A nagyobb felületeket festését kedveli, mert ott van igazán lehetőség kibontakoztatni a sokféle jelrendszert, amivel egy teljes életutat képes megjeleníteni. A Míves Emberek Sokadalmán, a Nemzetközi Halász - vadász kiállítás Szekszárdon, a Szépteremtő kaláka rendezvényen és a budapesti Milleniumi kiállításon alkalma volt széles körben ízelítőt adni az erdélyi bútorfestő kultúra jelenéről.
Ám, aki körülnéz a honlapján, láthatja, hogy nem csak bútorok festésével foglalkozik. Kerámia kancsók, fa kulacsok felvirágozása sem áll távol tőle. Valamint konyhai eszközök, falitányérok, hagyományos fajátékok elkészítése és megfestése is a kínálata közé tartozik.

Jelenleg a festés mellett tanul, a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola kereskedelem-marketing kar hallgatója. Jövőbeni tervei egyrészt az államvizsgára irányulnak, másrészt továbbra is a festés és a székely örökség kincsinek népszerűsítését tartja szem előtt. Próbáltam kideríteni, hogy a munkájában mi viszi előre, mi adja a hajtóerőt, az inspirációt. Kérdésemre a munkásságát összefoglaló mottójával válaszolt és ezzel zárom bemutatóm sorait is: "Ecsetem Székelyhíd múlt és jövő között."