HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 76

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-04-01

Egy özvegyasszony titkos szerelme 1.

Mrs. Joanna Tackerey Kriss-t a Delhi-i repülőtéren ismertem meg. Londonból repültem Aucklandbe egy nagyon hosszú és nagyon fárasztó úton, s Delhiben át kellett szállnom az Auckland-i járatra. A 12 terminál felé igyekeztem éppen csomagjaimmal, az információs desk előtt lépkedtem, amikor megpillantottam a konzervatív ruházatú, lefátyolozott hölgyet, aki élő, segítségért kiáltó szoborként meredezett a csarnok közepén, az ücsörgő, heverésző, pihegő, jobbra-balra lézengő utasok között. A Delhi-i repülőtér a világ egyik legnagyobb, legzsúfoltabb, legzajosabb repülőtere, utazó-közönségének tarkabarkasága még a Heathrow-i, philadelphiai, Bangkog-i airportén is túltesz, sehol a világon, egy helyen összezárva annyi nációt, tibeti papot, olasz apácát, kínai árust, japán üzletembert, átutazó európait, kíváncsi amerikánust, nyüzsgő afrikait, bambuló dél-amerikait nem lehet látni, mint itt. Megtorpantam a hölgy előtt.
-Segíthetek?
-Ó, kérem!
-Miben lehetek szolgálatára?
-A pénztáraknál hagytam a mobiltelefonom. Megtenné, hogy néhány percig itt marad a csomagjaimmal, míg visszamegyek érte?
-Boldogan!
Elsietett, én meg közben azon kezdtem töprengeni, hogy ismerem-e ezt a hölgyet?
Nem sok időt hagyott, hogy eredményre jussak, már láttam is karcsú alakját, jött visszafele nagy boldogan, messziről mutatva felém, hogy megvan a telefon.
-Köszönöm - rebegte felém elfogódott hangon.
Fellebbentette fátylát, s rám villantott egy olyan kék-tüzű szemet, amelytől kis-híján elállt a szívverésem. Ezt a szemet, ezt a mosolyt láttam már, csak azt nem tudtam volna megmondani, hogy hol?
-Mrs. Joanna T. Kriss vagyok - nyújtotta felém a kezét.
Megcsókoltam azt a kezet. Derékból kissé előrehajoltam, ahogy dukál, ahogy gyerekoromban tanították, ajkamhoz emeltem és megérintettem, vagy tán meg se érintettem a számmal. Halvány pír futott át bájos, kedves arcán, és sietve visszaengedte arcára a fátylat.

Beszélgetni kezdtünk ott, a terminál kellős közepén. Kiderült, ő is Aucklandbe igyekszik, s ugyanazzal a géppel jön, mint én. Amikor idáig jutottunk, javasoltam, keressük meg a 12-es terminált, mert onnan indul a járat. Néminemű nehézségek árán sikerült eljutnunk a 12-es terminálra, és kényelembe helyeztük magunkat a "Departure" tábla alatt a műanyag székeknél. Eközben egyfolytában beszélgettünk mindenféle semmiségekről, amelyek éppen aktuálisak voltak, amelyekről két, egymást nem ismerő, jól-nevelt ember egy repülőtéri várócsarnokban beszélgetni szokott, ha véletlenül összehozza őket a sors. A gépen, az utastérben kiderült, hogy a mellette lévő ülésen senki nem ül, így hát áttelepedtem oda, s folytattuk a témát, amit még beszállás előtt kezdtünk el. Arról volt szó éppen, hogy ki kicsoda, honnan jön, s mit csinál a nagyvilágban?
-Özvegy vagyok - válaszolt a kérdésre, amit még kinn tettem fel neki. -Két éve halt meg a férjem. Alig ismertem. Igazából nem is ismertem. Nem háltuk el a házasságunkat. Ő szerette volna, de én...nem akarok erről többet mondani, bocsásson meg!
Lehajtotta a fejét, piros arccal, pirosló füllel ült mellettem Fátylát feldobta mókás kerek kis kalapja tetejére. Nem nézett rám, hiába kérleltem rászegezve a tekintetemet.
-Pap vagyok - mondtam. -De mostanában nem töltök be papi szolgálatot, teológiai munkán dolgozom.
-Óh! -Most rám nézett, még pirosabb lett. -Beszéljen róla, kérem!
Hosszan meséltem neki készülő könyvemről. Mi késztetett írásra, hogyan kezdtem bele, hogy kértem elbocsátásomat a Montevideo-i püspökségtől, ahova tartoztam, s hol tartok jelenleg. Figyelmesen hallgatta, csak egy-egy odavetett kérdéséből tudtam meg, hogy ért a teológiai témákhoz, és, hogy érdekli, amiről beszélek. Felszolgálták az ebédet, ő halat rendelt, én a szokásos steaket, de mindketten száraz vörösbort ittunk hozzá. Én sokat, ő keveset.
-A halhoz inkább a fehérbor való - mondtam neki.
-Igen ezt tartják Európában - nevetett rám, de most nem Európában vagyunk!
Amikor nevetett újra ismerősnek tűnt az arca, és kék szemének villanása is nagyon ismerős volt. Túlontúl ismerős.
Nekiszögeztem a kérdést:
-Mondja, nem találkoztunk mi már valahol?
Felém fordult. Mosolygott. Az arca halványpirosra váltott. -Azt hiszem nem.
-Dehogynem, a teringettét! -Hirtelen felismertem. -Tudom, hol láttam magát! Sydneyben az operában az elmúlt idényben. Teddy Onaggh-al jártam oda, egy amerikai barátommal, feltűnő jelenség, nyakigláb, vézna fickó, nem emlékszik? Az előcsarnokban láttuk egymást több alkalommal is!
-Nem emlékszem - mondta, és az arca sötétebb pirosra váltott. De én akkor már láttam rajta, tudja, ki vagyok!
-Magas, fehérhajú férfi volt magával. Középkorú, vagy valamivel idősebb.
-Igeeen.
-Nem úgy viselkedtek, mint férj-feleség. Az a férfi nem a férje volt. Inkább az apjának néztem.
Igen. Nem.
-Mi az igen, s mi a nem?
Elnevette magát. -Az igent arra mondtam, hogy igaza van, a nemet meg arra, hogy nem a férjem, s nem az apám.
-Akkor ki?
Hűvösen nézett rám.
-Nem mindegy magának?
-De emlékszik már végre?
Csak fejének alig észrevehető bólintása jelezte, hogy "igen". Folytattuk a beszélgetést, míg le nem szállt a gép. Végig a könyvem volt a téma, nagyon érdekelték a teológiai kérdések. Nem tudtam látom-e még valaha? Úgy váltunk el, hogy még telefonszámot se cseréltünk! Egy pap nem kérheti csak úgy el egy alkalmi nőismerőse telefonszámát. Furcsa lenne.

Nagybátyámtól, néhai Olivier Welt-től szép nagy házat örököltem a kikötő közelében. A személyzet vacsorával és ropogós, tiszta ágyneművel várt. Úgy terveztem, hogy már kora reggel lemegyek a mólóhoz és beszélek Patrik Mc Curryvel a flottaparancsnokkal. A flottát is a bácsikám hagyta rám kapitányostul. Amikor Aucklanden jártam mindig megnéztem a flottát. Volt két nagy-hajóm, három-árbócos, óceánjáró, modern nagy vitorlások, egy motoros yachtom, és számos kisebb-nagyobb csónakom. Mondom úgy volt, kimegyek a kikötőbe, s beszélek Patrikkal, de reggeli után inkább odatelepedtem az íróasztalomhoz és szétnyitottam a laptopomat. Még a hajóknál is jobban izgatott, hogy megtudjak valamit arról a hölgyről, akivel előző nap együtt utaztam. No, nem kellett sokat keresgélnem. A számítógép tucatnyi oldalt dobott ki, amelyiken megtaláltam Joanna Tackerey Kriss nevét, és fényképét. A legtöbb oldalon valami karitatív tevékenységgel összefüggésben: Honolulun egyike volt egy árvaház alapítóinak, Qezon Cityben iskolát tartott fenn fogyatékos gyerekek számára, Port Moresbyben ingyen-konyhát pénzelt, Wollongongban kórházat a szegényeknek. Elámultam-e körtől. Az egyik honlapon szerepelt az e-mail címe is, s kapva kaptam az alkalmon, hogy levelet írjak neki. Ezt írtam:

"Kedves Joanna! Engedje meg, hogy így szólítsam. Élve a lehetőséggel, hogy nyilvános e-mail címéhez az egyik közösségi oldalon hozzájutottam, bátorkodok Önnek írni. Remélem nem haragszik érte. Tegnap a repülőúton abban a szerencsében volt részem, hogy sok, érdekes témáról beszélgethettem Önnel. Szívesen folytatnám, ha Önnek is lenne hozzá kedve. Üdvözlettel Paul Welt."

Odakattintottam az elküldés-gombra, majd összecsuktam a gépet, vettem a napszemüvegemet, autóba ültem, s legurultam a mólókhoz.

Patrikkal egész nap kinn voltunk a vízen a flotta zászlóshajójával a MOONLIGHT-al, jó szél fújt. Beszámolt az üzleti ügyekről, a hajók bérbeadásáról, és egyéb olyan unalmas dolgokról, mint például a kikötői díjszabások változása, vagy az esedékes, pótlások, javítások a hajókon. Hazaérve alig vártam, hogy szétnyithassam végre a laptopomat, s megnézzem az üzeneteket. Rengeteg levelem érkezett, kiadóktól a könyvemmel kapcsolatosan, és más ügyekben, de Joanna T. Kriss-től nem kaptam választ. Vacsora után letelepedtem a nappaliba, s folytattam a munkámat. A hetedik fejezetnél tartottam. Azt a címet adtam a fejezetnek, hogy "Lelkiség és Üzenet"
Három napon keresztül hiába vártam, hogy írjon, már-már letettem róla, ám negyedik nap reggel, amikor megnéztem a postámat, nagy örömmel vettem észre, hogy megjött a válaszlevél. Sietve megnyitottam. Ezt írta:

"Kedves Mr. Paul Welt. Bocsásson meg, hogy csak most válaszolok. Rengeteg dolgom volt, ez a késlekedés oka. Szívesen folytatnám Önnel a beszélgetést. Ha ír, mindenképpen válaszolok, lehet, hogy nem azonnal, de mindenképpen számíthat rá. Írjon a munkájáról. Hol tart a könyve? Vagy, írjon bármi másról, ami foglalkoztatja. Üdvözlettel: Joanna T. Kriss."

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2013-04-17 08:57:38

Ksznm Arthemis, igyekszem!
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1300
Időpont: 2013-04-16 22:43:59

rlk hogy ide is eljutottam. Grdlkenyen rsz, vgig fenntartod az olvas dekldst.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2013-04-03 16:34:01

Ksznm! rlk, h olvasod, s annak mg jobban, hogy tetszik! dvzlettel: n
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8797
Időpont: 2013-04-03 14:54:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bdn!

Olvasmnyos s rdekfeszt rsod nagyon tetszik.
Megyek a kvetkezhz, mert rdekel.

dv. oroszln
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2013-04-02 17:15:44

válasz Istefan (2013-04-02 16:59:44) üzenetére
Ksznm Istvn, h olvasod. Folytatom. dv: n
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1657
Időpont: 2013-04-02 16:59:44

n is vrom a folytatst! dv. Istvn
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2013-04-02 09:04:52

Kedves Phoenix! Ksznm, h olvasod, nagyon rlk neki. Remlem, a ffolytats is tetszeni fog. Mg ma felrakom, csak tnzem mg egyszer! dvzlettel: n
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
491
Időpont: 2013-04-01 20:08:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Bdn!

Grdlkeny, olvasmnyos rs, nagyon tetszett. Vrom a folytatst, kvncsi vagyok, mi fog trtnni. :)

dv.: Phoenix
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2013-04-01 20:05:05

Kedves Zsu! Ksznm, rlk, h tetszett. Ngy rszes, gy most ngy egymst kvet napon felteszem a soron kvetkez folytatst. A vgre fny derl a nagy titokra! dv: n
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
6230
Időpont: 2013-04-01 19:23:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia !

Nagyon tetszik alkotsod, olvasmnyos, engem ide "bilincselt" a gp el.
Kvncsian vrom a folytatst !
Eddig tetszik.
dv.: Zsu

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023