HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 15 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52875 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2013-06-21
Senki földjeA fogyó hold keskeny sarlója hideg gyűlölettel szórta csillámporát a temetőkertre. Keskeny árnyékként állták körbe a fák a sírt, ahol ástam, hegyük a magasban beleveszett abba a különös fény-árnyék vegyületbe, amit az éjszaka sötétje és a holdfény világossága kavart. Előbukkant a fa-koporsó egyik sarka, majd a teteje. Felfeszítettem a fedelet. Ott feküdt előttem a hulla korpusza halvány csontokkal. Félretoltam, hogy alányúlhassak. Ujjaim végigtapogatták a nyirkos aljzatot: meg volt, ott volt a levél, amit kerestem. A levél nekem szólt, az utókornak, hiszen én voltam az utókor. Ez állt benne: "A nevem nem fontos. A nevemet megtalálod fenn a sírkövön. Éltem és most hulla vagyok. A történetem ennyi. De talán érdekel, miért haltam meg. Nos, figyelj, elmondom. Kerestem az Átjárót. Délre akartam menni, Jávára, Borneóra. Európa szívében azonban a jelzőtáblák át lettek állítva: észak felé mutattak, bár az volt rájuk írva, arra van Dél. Ázsiában a Dél Keresztje tévesztett meg, az ellenkező pólus felé hívogatott, a tengereken a halrajok vonulása jelezte, hogy merre van Dél, pedig arra Észak volt. Végül találtam egy lányt, hosszú, ezüst halfarokkal emelkedett ki a hullámokból. Azt hiszem hableány volt. Intett, merre menjek. Amikor azonban feléje fordultam, elmerült, és többé nem mutatkozott. Hittem neki így is, és mentem a jelzett irányba. Sokáig hajóztam, illetve sokáig vonatoztam. Azt hittem közel járok már a déli szigetekhez, nem vettem észre mennyire hideg van, hogy egyre hidegebb lesz. Végül egy jégbefagyott szigethez értem. Partjai mentén már körben beállt a jég, s nem engedett tovább. A vonatnak is itt volt a végállomása. Sípolt a kalauz. Kiszálltam a kupéból. Az állomásépület tetején, a helységnév táblán ez állt: SENKI SZIGETE. A szigeten éltem le életem hátralevő részét. Nem sok volt már belőle, nem volt ugyanis se télikabátom, se kesztyűm, így hát szépen megfagytam. A kis Hableányt nem láttam többé, de gondolom, jót röhöghetett a markába. Ő állíthatta át Európában az útjelző táblákat, mint közlekedési rendőr, s ő vihette át Dél Keresztjét az északi fokra." Összehajtogattam a foszlott papírlapot, s visszatettem oda, ahonnan kivettem, a hulla feneke alá. Lecsuktam a koporsófedelet, rálapátoltam a földet. Gyászosan vonyított egy kutya, jeges szél mart az arcomba. Árnyak suhantak a levegőben: a kísértetek órája volt az, az óra, szellemalakok táncoltak körülöttem a sírok között. Megnéztem a fejfát, kíváncsi voltam a névre. KOVÁCS JENŐ, ez állt rajta, élt ettől eddig. Hazafele indultam a keskeny ösvényen, én a túlélő utókor, s azon töprengtem, ahogy bandukoltam a levadászott területen, hogyan kerülhetett haza Budapestre a hulla, ha egyszer Kovács Jenő messzi északon halt meg egy soha nem volt szigeten? Nem tudtam megfejteni. Talán egy dúsgazdag nénikéje költséget nem kímélve hazahozatta. Ti mit gondoltok? Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz szilkati alkotást töltött fel a fenyegetőknek címmel sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz mandolinos alkotást töltött fel Szergej Jeszenyin: Lengyelország címmel a várólistára eferesz bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Ne simogass! című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Viszontlátás című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |