HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1930

Írás összesen: 52160

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-10-21 11:51:09

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Nedra LionFeltöltés dátuma: 2013-08-13

A megsebzett

Épp hazafelé tartottam, gondolataimba mélyedve. Az aznap délután valami katasztrófa volt, röviden szólva, minden összejött... A túlórában elfáradt lábaimon vonszoltam magam a házig, s már nem vágytam semmi másra, csak hogy befeküdjek egy kád forró vízbe, kicsit elmerülhessek az önsajnálatban, s a napot végigpörgetve elengedhessem a stresszt. Kicsit ugyan bűntudatom volt, mert kihagyni készültem az esti edzést, de ahhoz aztán végképp nem lett volna már energiám.
A nyöszörgés volt az első, ami halványan bekúszott a tudatomba, de ekkorra már magamban puffogtam mindenen, így nem foglalkoztam vele. Miközben a táskámban uralkodó káoszban kutattam a kulcsom után, már szinte kezdett a sírás felkúszni a torkomon. Itt kell lennie!
Mire megtaláltam a kulcsot, már magamban elszidtam a világ minden tárgyát és személyét. Már csak a fürdőre tudtam gondolni. Kikaptam a kulcsot - azt hiszem, egy diadalittas "Há" is kiszaladt a számon a mozdulattal - és a ház felé léptem. Ekkor vettem észre a ház melletti bokorban a nyöszörgő kiskutyát.

Ki képes ezt tenni egy kisállattal?! Csak ez a mondat keringett a fejemben, mikor szemügyre vettem a kis teremtményt. Nem kifejezetten kölyök, de még elég fiatal. Az oldalán feküdt, az oldala tele sebekkel. Némelyik olyan volt, mintha zúzódás lenne, s volt, amelyik elég friss, karmolás vagy vágás. A légzése szapora, szinte sípoló volt. A sokktól szinte alig tudtam rávenni magam, hogy közelebb lépjek. Lehajoltam hozzá, s feledve minden bánatom és idegességem, a szívem megtelt a kutyus fájdalmával. Észlelte a jelenlétem, felemelte a fejét, s pillantását rám emelte. A tekintete tele volt fájdalommal, bizalmatlansággal... és reménnyel.

Alig éreztem a súlyát, ahogy a köré tekert pulóveremnél fogva bevittem a házba. Mire a kanapé elé tettem a vastag szőnyegre, már úgy éreztem, megbízik bennem. Ezért ért váratlanul a morgás. Ahogy teste a földhöz ért, összeszedte minden erejét, s lábra pattant. Felmorrantott, majd állva méregetett. Bár megijedtem, de ösztönből cselekedtem. Leültem a földre, elé. És csak vártam. Láthatóan ez meglepte, de nem mozdult. Így méregettük egymást hosszú perceken át.

Fájdalmai voltak, a sebei mélyek. Megsebezték testileg, s főként lelkileg. Láttam rajta, próbálja eldönteni, bízzon-e bennem, miközben próbálta erősnek mutatni magát. Én pedig nem mozdultam. Csak vártam, hogy megértse, segíteni akarok neki, s én nem fogom bántani. A kiskutya végül feladta. Megbékélt? Vagy sikerült a testbeszéddel üzennem felé? Vagy csak szegény kifáradt? Nem tudtam megmondani. Mindenesetre lefeküdt, s végre közel engedett magához.
A sebeit kitisztítottam, elláttam. Ahogy sikerült közelről megnéznem, nem volt olyan nagy a baj, szinte csak felületi sérülései voltak. Legalábbis ott, ahol láthattam. Eközben ő végig pihent, láttam, ahogy szép lassan elengedi magát, szinte már mosolyt véltem felfedezni a tekintetében.
Akkor éjjel kint aludtam a nappaliban, hogy mellette maradjak, ha szüksége lenne rám. Éjjel néhányszor felnyöszörgött álmában. Olyankor felkeltem hozzá, megsimogattam okos fejecskéjét, s ő megnyugodva visszaaludt.

Reggelre eltűnt. A bejárati ajtó nyitva, s a kis látogatómnak nyoma sem volt. Hogy hogyan tudott elmenni? Azt csak ő tudhatta. S azt is, hogy miért...

Csak álltam az ajtóban, a reggeli nap első sugaraiban fürödve, s a távolt fürkésztem. Rádöbbentem, hogy attól a perctől, hogy őt megpillantottam, s végig, miközben gondoztam őt, nem éreztem a saját fájdalmam. Nem volt rá időm? Vagy eltörpült a magam baja az övéi mellett? Mire feltettem magamnak ezeket a kérdések, már tudtam: Nem, nem erről volt szó.
Hanem a kiszolgáltatottságról. A sebezhetőségről. A bizalomról. Mindig úgy gondoltam, ha valaki megtisztel a bizalmával, azzal, hogy kitárja előttem a fájdalmát, az felelősség. És az, ha az ember felelőssé válik egy másik, sebzettebb lényért, az felülírja az önzőséget, s feledteti a saját fájdalmat. S nem marad más, csak a segíteni vágyás...

2013. augusztus 13.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5464
Időpont: 2013-08-19 21:38:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Úgy gondolom érdemes volt itt időznöm! Köszönöm az élményt! Jó stílusban írsz! Szerintem van tehetséged hozzá!
szeretettel-panka
Alkotó
Regisztrált:
2013-08-02
Összes értékelés:
26
Időpont: 2013-08-17 20:39:55

Köszönöm szépen, örülök, ha tetszett! :)
Alkotó
Regisztrált:
2013-08-02
Összes értékelés:
26
Időpont: 2013-08-15 09:25:35

válasz Istefan (2013-08-15 00:44:44) üzenetére
Tetszik a megfogalmazásod és teljesen egyetértek...
Köszönöm, hogy elolvastad és megosztottad velem a véleményed! :)
Nedra
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1658
Időpont: 2013-08-15 00:44:44

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Egy kóbor állatot ugyanolyan nehéz zárt helységben tartani, mint a nomád életmódhoz szokott embert. Ezt már többször tapasztaltam. Nekem tetszik írásod és mondanivalója! Üdv. István

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Akár a kár... című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Akár a kár... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Belülről árad a fény című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Madár bejegyzést írt a(z) A haldokló című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

sailor bejegyzést írt a(z) Belülről árad a fény című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akár a kár... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A haldokló című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Akár a kár... című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Madár alkotást töltött fel Annyi mindent... címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

csiszkovics bejegyzést írt a(z) Fény című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Akár a kár... címmel

Pecás alkotást töltött fel A zene címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) zajong a képzelet című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A poéta dolgozik című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 100. című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A poéta dolgozik című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 100. címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) Esőben nyugvó boldogság című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021