Ilyenkor karácsony táján mindenki boldogan tervezget, ki, hogyan képzeli el az ünnepeket. Járjuk együtt az áruházakat, a boltokat. Pénztárcánk ,,bélése" szerint méregetjük, nézegetjük az árakat, a lehetőségeket. Ilyenkor mindenki csak egyre gondol, aki hívő keresztény. Az advent kezdetén megkezdődik egy boldog korszak, Jézus születésének a várása. De aki nem hívő, azt is elfogja egy csodálatos áhítat, a karácsony mindent és mindenkit magával ragadó varázslata. Varázslatos ünnep ez és mássá emeli a többi ünnep tekintetében, hogy ebben a szeretet, az őszinte szeretet a szellemi töltelék, a szellemi plusz, a többlet. Az ajándék mindig azt jelen ti számomra, hogy akit megajándékozok, annak adok egy kicsit a szívemből, a lelkemből. Az ajándékot meg is lehet vásárolni, akkor is belőlem is kap az illető, hiszen az árát én teremtettem elő a saját munkámmal, de legigazabb az, amikor én magam, a saját tehetségemmel, akaratommal és két kezemmel készítettem el az ajándékot. Igazán csak abban ,,élek", igazán csakis abban van benne a testemből-lelkemből valami. Ezért is több a vásároltnál. Ez a több változtatja azzá. Karácsonykor olyan jó érzés a meleg családi fészekből kitekintve az ablakon a havas tájra, a csendes, szeretetteljes nyugalomra, a békére. De ugyanakkor gondolni kell azokra is, akiknek ez nem jut. Akik vágyakozva néznének be, ha ezt egyáltalán megengedhetnék nekik az ablakokon, ahol a dúsan díszített fenyőfák körül ájtatosan énekli a család a ,,Mennyből az angyal"-t és az ,,Angyalok, angyalok"-at, és utána boldog gyerekek és felnőttek bontogatják izgatottan ki a karácsonyi ajándékokat rejtő csomagokat. Közben valamiről néha el-elfeledkezünk! Karácsonykor a szeretet is újjászületik, hiszen ezt a krisztusi jóság kell, hogy beteljesítse az emberekben, az emberi szívekben. Nem kell ahhoz feltétlen hívőnek lenni és nemcsak karácsonykor, amikor a család hagyományosan összejön az egész év során sajnos egyre gyakrabban csak egyszer, egyetlen egyszer. A karácsonyi érzés akkor az igazi, hogyha nemcsak karácsonykor hat, hanem egész éven át és nemcsak a keresztény, a megkínzott Jézus születéséhez kapcsolódna a szeretetet, hanem egy egész életen át önzetlenül és nem hamisan, álnokul, egyéni érdekből és hamis, önző módon, hanem a karácsony lényegét, a szeretetet mindenki fajtól és nemtől függetlenül át tudná élni. Tulajdonképpen az azt jelentené, hogy egész évben karácsony van és egész évben adnánk egymásnak őszinte szívünk szép ajándékát, a hamisítatlan, őszinte szeretetet és összetartozást, egymás segítését. Ez lenne az igazi, kölcsönös ajándék egy egész életre mindannyiunknak egymás számára hívőknek és nem hívőknek, keresztényeknek és nem keresztényeknek egyaránt. Ennek csak egy feltétele van: tudjunk mindég és minden helyzetben ember maradni, emberként élni és hagyni másokat is eszerint élni az életüket. És ez ráadásul ajándék, ami nem is kerül pénzbe, hiszen az őszinte szeretet pénzben nem mérhető! Szerencsére a karácsony ereje ebben is rejlik!