HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 33

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51418

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: vörössapkásFeltöltés dátuma: 2014-10-29

Hajsza a nyulak után

Bármilyen esemény bekövetkezésének valószínűsége fordított arányban áll annak kívánatos voltával.
(ismeretlen)

Győrben a Személypályaudvart (a civilek elnevezése szerint a Nagy-állomást) 1957-58-ban
adták át.
Az állomásépületet, a Szigetperonokat (perontetőkkel) és az aluljárókat.
Ekkor az aluljárók a Belváros felől a bejárati (pénztárak) és a kijárati (ruhatári) oldalról a hetedik vágányig voltak járhatóak. A kijárati oldalon levő aluljárót - hosszas huzavona után - csak a hetvenes években nyitották meg Nádorváros felé.
Volt (illetve van is) még egy aluljáró, amelyiken a poggyászosok, postások tudtak volna a targoncáikkal és pótkocsiikkal közlekedni. Minden peron végén van egy liftakna, amelyiken az aluljáróból fel lehetett volna hozni a targoncát lifttel.
Azért írom feltételes módban, mert én legalábbis nem emlékszem, hogy valaha is használták volna a liftet.
Nem csodálkozok rajta, mert akkoriban a Posta és a poggyászosok is egy egész "vonattal"
jártak ki a peronokra a vonatokhoz. A targonca után mindig akasztottak 6-8- pótkocsit, de Húsvétkor és Karácsonykor, amikor a csomagmennyiség a sokszorosára emelkedett, még 10-12 kocsit is vontattak a targoncával.
Mire a liften, egyenként feljuttatták volna, elment volna a vonat.
Az állomás két végén ki volt építve az átjáró a targoncák részére.
Egy-egy átkelés elég veszélyes volt, mert a vonatok közben jöttek-mentek.
Az Állomási Végrehajtási Utasításba ugyan beírták a szabályait az átkeléseknek, de ha szó szerint végrehajtották volna, megállt volna a vasút.
Átkelés előtt engedélyt kellett kérni, ezért be kellett menni a forgalmi irodába. Átkelés után jelenteni, hogy sikeresen átjutottak.
Visszaútban hasonlóképpen.
Nemcsak az ünnepek előtt volt nagy csomagforgalom, hanem voltak olyan időszakok, amikor például az éti-csigákat szállították ládákban, vagy pedig az élő nyulakat.
Ilyenkor a ládákat a vonat indulása előtt időben kihordták a peronra.
A csigákkal nem szokott probléma lenni, mert ha ki is másztak a ládából, nem kellett utánuk rohangászni, hogy visszatereljék őket a ládába.
A nyulakkal más volt a helyzet. Nehezen is tudtak kijönni a ládából, mert jól le volt az zárva, de egyszer (amikor én is szolgálatban voltam) valahogy felnyílott az egyik láda teteje. Nem tenném tűzbe a kezemet, hogy nem valamelyik "jópofa" utas működött közre az akcióban.
A lényeg az, a nyulak felfedezték, hogy megszűnt a bezártságuk.
Valószínű, hogy a legbátrabb bújt elő először, a többiek pedig követték a szabadságba vezető úton.
A poggyászosok csak akkor szereztek tudomást a nyulak szabadulásáról, amikor azok már a peronokon, aluljárókban ismerkedtek a környezettel.
Egészen addig nyugodtak voltak, amíg meg nem érkeztek, először csak a poggyász dolgozói, körülbelül hárman-négyen. A nyulak üldözése kezdetben minimális sikerrel zajlott.
Később a kocsi-rendezők (gépkísérők) is csatlakoztak az üldözőkhöz.

Egy-két nyulat sikerült elkapni, de nagyon elevenek voltak. Ügyesen cikáztak a peronon az oszlopok között. Volt amelyik megjárta, mert az aluljáró lépcsőjének korlátjai között ugrott át és egyenesen lejutott az aluljáróba, de jól meg is ütötte magát, mert ottmaradt.
Az eredménytelen vadászatot látva a forgalmisták is csatlakoztak a nyulakat kergetőkhöz.
Magam is nekigyürkőztem.
Fogtam én már nyulat a puszta két kezemmel.
Valamelyik nyáron aratási munkában vettem részt, velem hasonló korú fiatalokkal.
Ilyen tevékenységgel egészítettük ki a fizetésünket.
Egyszer csak azt vettük észre, hogy egy óvatlan mezei nyúl közelített meg bennünket.
A vadászösztön felülkerekedett a munka iránti vágyunkon és elkezdtük üldözni a nyulat.
Bekerítettük négyen-öten. Már-már fogtuk a lábát, de minduntalan kicsúszott a kezeink közül. Volt a közelben egy trágyadomb, mellette egy 50-60 centiméter mély árokkal.
A nyúl egyik cikk-cakkjával beleugrott az árokba. Az árok másik végén én is az árokban termettem. A többiek üldözték velem szembe a nyulat. Amikor közelembe ért ugrott egy nagyot, hogy átrepüljön felettem. Nem lettem volna focikapus, ha ezt ki nem használom.
Két kézzel felnyúltam és elkaptam a nyúl hátsó lábait.
Örültem a sikeres akciónak, még annak ellenére is, hogy a többiek kiröhögtek.
Nem azért nevettek ki, hogy ügyesen elkaptam, hanem azért, mert ennek következtében tele lettem pöttyökkel. A manőver következtében ugyanis a gané-lé, amit az árokban a nyuszi magára szedett, most nagyrészt az arcomban és a ruhámon kötött ki.
Mehettem fürödni és átöltözni. De a nyúl a mienk lett.
Azt gondoltam, hogy most is sikerül elkapnom egyik-másik tekergőt, hiszen ezek nem is annyira ügyesek, mint a vadnyulak. Tévedtem. Egyet sem sikerült megfognom.
A vadászathoz lassanként az utasok is csatlakoztak. Már csak egy-két nyúl volt szabadlábon, de azok nagyon elevenek voltak. Gondolom félelmükben.
Ennyi embert még nem nagyon láttak egy helyen. Ráadásul mind ellenség volt.
(Ahogy a Vuk-ban mondták, kétlábúak!)
Régebbi olvasmányaim folytán az jutott eszembe, előfordulhat, hogy a szkíták leszármazottai lehetünk.
Hérodotosz azt írja róluk, hogy a perzsák elleni ütközet előtt a hadak már felsorakoztak a harcmezőn egymással szemben, amikor megjelent közöttük egy nyúl és elfutott a szkíták előtt. A szkíták elfeledkezve az előttük álló küzdelemről, a nyúl nyomába eredtek.
(A perzsák ezt meglátván, gonosz jelként fogadták a szkíták ilyetén könnyelműségét és rémülten meghátráltak).
Egy mai történész szerint az egész a szkíták taktikai ravaszkodása volt, mert nem mertek harcba szállni Dareiosz súlyos fegyverzetű hadseregével.
Egy másik történész a szkíta mitológiára vezeti vissza, mely szerint a nyúl a termékenység, a hatalom, a gazdagság és a siker jelképe volt.
A nyúl elejtésének elmulasztása egyet jelentett volna minden dicsőség elvesztésével.

A mi esetünkben erről azonban nem lehetett szó.
A szkíták ugyanis megkapták a jutalmat: legyőzték az ellenséget.
Nekünk ugyan nem kellett legyőzni semmilyen ellenséget, mégis sikerült az összes nyulat visszajuttatni a ládájába.
Nem kellett senkinek sem parancsolni. Nem kellett irányítani. Nem kellett senkinek sem könyörögni, hogy fogjon már egy nyulat.
Az akció azt bizonyítja, hogy ha szükség van rá, még a mai körülmények között is
képesek az emberek összefogni.
Ha illik, ha nem elmondom a nyulas viccemet: Franciaországban kivesztek a kannyulak. Magyarországról vittek kettőt. Apát és fiát. Felsorakoztatták a francia nyúlhölgyeket. A sor egyik végén kezdete az apa nyúl. Merci madam, merci madam, merci madam....A sor másik végéről jött a fiú nyúl: mercimadam,mercimadam, nercimadam, pardon papa....
Elnézést!

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Rigómadár című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Rigómadár című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Rigómadár címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Egy szülő panasza című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Lumba és az oltás című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggelre hófehér lett című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A fehér ház című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Lumba és az oltás című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Fürtöskacagó melodikus című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A fehér ház című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Kilógok a sorból című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nem magamat dalolom című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egy szülő panasza című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) eltakar című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Nyafi és Pliccsplaccs oltást kap című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Szuszimuszi és a rovarok címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Az öcsém, meg én címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) A madár és én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Nem magamat dalolom című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Szerelem (haiku) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)