HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Poós GergelyFeltöltés dátuma: 2015-02-16

Objektív abszolútum

Elmondom most Neked - de csak röviden, nehogy fárasszalak - mit gondolok a Te kegyelmedből keletkező létezésem felől. Figyelj jól és javíts ki majd, kérlek, ha esetleg butaságokat beszélek.
Kezdetben... tudod, mi mindig így kezdünk mindent - bár e kezdetről nincs tudomásunk -, szóval kezdetben... de nincs is kezdet, ezek csak a mi bornyír fogalmaink a változóban... szóval kezdetben... amikor... - szóval az örökkévalóságban valójában... - szeretted volna, hogy reálissá válj, hogy önmagad és ebből fakadóan mások számára is megismerhető legyél, így adtál nekem életet.
Szembehelyezkedhettem Veled, aki abszolútumodból formálódva szemlélőddé vált, de aki mégis Te vagy magad (önmagadat szemlélve). Így lettem én, de ez az én, az az isteni én, aki önmagára rátekint, de aki ezzel együtt és egyben Téged (önmagadat) szemlélő szubjektummá is válhatott. Így lettem én, aki Te vagy. Életté, szubjektív életté válhattam, hogy mindent mi Te vagy magad, megismerhető objektummá váljék számomra. És lettem és lettünk valamennyien minden, nagyon-nagyon sokféle minden, szubjektumok és objektumok is egyszerre.
Az ismeret hajtott, a vágy, hogy realitássá vált isteni életed minden részletét megismerhessem. Gyönyörűséges és szörnyűséges ez. Gyönyörű, mert - ha nem feledkezem meg róla - tudom: minden Te vagy magad, és szörnyűséges, mert ha realitássá és objektivitássá sokasodsz, egészében megismerhetetlenné válsz és ez elviselhetetlen. Megismerésed e formában lehetetlen, mégis Te magad akartad, hogy abszolút mivoltod reálissá, elérhetővé, élhetővé, éltetővé váljék.
Objektummá vált számomra minden és mindenki, még Te magad is, akivel egy vagyok. Én, aki a Te kegyelmedből a Te érzékszerved vagyok, aki azért lehetek, hogy önmagadat objektívvá tedd, önmagad, s így az én számomra is, én e sokféleségben, ami te vagy, elfeledtem, hogy mi és minden egyek vagyunk. Egész pontosan: egy vagyunk. Elvarázsolt a sokféleség, a sokszínűség, s a tükrökben, melyeknek száma végtelen (hiszen Te vagy), nem a Téged látlak és érzékellek már, hanem dolgokat, neveket, objektumokat, eseményeket. A közted és a köztem lévő távolság az érzékelések, és az események folyománya miatt nőttön-nő, mert a sokszorosítás távolságot - újabb és újabb távolságot - illetve a távolság növekedésével együtt - a Rólad való tudás hitelességéről - kérdőjelet készít, s elhomályosítja érzékelésemet és látásomat.
Mégis. Egyetlen tudás létezik valójában, a rólad való tudás, ez az első ősi, piromidális érzékelés, ez az első látvány, az egyetlen nagy tapasztalat, ami elementáris erővel máig hát rám, még ha sokszor nem is tudom a hétköznapi életben felszínre emelni ezt. A szubjektív abszolútum objektívvá lett, hogy szubjektum és egyben objektum lehessen, s így én magam is egyben, hogy ezzel megismerő és megismerhető legyek egyszerre, hogy alannyá és állítmánnyá váljak, hogy Te, az abszolútum, megismerhetővé legyél, mint objektum, s mint minden létező immanens lényege. Ám figyelnem kell jól. Ugyanis Téged tökéletesen megismerni csak akként lehetséges, ha egybeolvad Valóddal ismét minden, ha újra abszolút szubjektum leszel, ha objektivitásod megismerésednek lehetősége feloszlik, ha a létezés visszatér a létbe, melyből vétetett, ha minden tökéletesen újra egy lesz Veled (mint ahogyan most is az). Mert objektív megismerésed óhatatlanul maga után vonja, hogy csak részleteiben ismerhetlek, s e részek épp megszámlálhatatlanságuk, vagyis végtelenségük okán nem elégíthetnek ki soha.
Őrület! Ha szétosztod önmagad, teljességed egészében megismerhetetlenné válik, ha azonban nem válsz számunkra objektívvá, nem lehetsz minket éltető realitás. Ez a dualitás vagy Te magad, de ez Benned csöppet sem okoz feszültséget, e két állapotod egyszerre létezhet, mégpedig azért, mert épp mi, a Te kegyedből, a Téged megismerő létezők döntünk felőle, mert Te, az abszolútum nagy szeretetedben engeded, hogy megismerhető legyél, bár tudod, teljességed objektív úton meg nem ismerhető.
Az sem elképzelhetetlen azonban, hogy Életed odaadását - a megismeréshez és az életedben való szubjektív részvételhez - soha nem vonod vissza, így a világ valamilyen - és nyilván folyamatosan változó és örökké változatos - formában mindig is fennmarad (és itt jelen időt kell használni), és ez azt jelentheti számunkra, hogy abszolút - isteni - életed objektivitása örök lehetőségként áll fenn majd mindig számunkra.
Ám engem mégis - nyilván azért, mert a Te kegyelmedből már sok mindent tudok a világról, az életről, s így Rólad is - az nyugtatna meg, ha egyszer feloldódhatnék benned, valahogy úgy - örülnék, ha így lenne - hogy mindegyikünk egy asztalhoz ülhetne Veled.
Na, mit szólsz?... Nem szólsz? Mosolyogsz... Rendben... Értelek... A mi útjaink nem a Te útjaid... vagy mégis... Mosolyogsz... Hallgatsz... Hát jó... Tudod... Jó itt lenni... A Te kezedben vagyunk...

2015. február 12.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Poós Gergely
Regisztrált:
2008-03-05
Összes értékelés:
399
Időpont: 2015-02-17 17:40:56

rlk, hogy olvasttok, tnyleg kicsit nehz eset, mint ahogyan n is az vagyok :) , Gerg
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2015-02-16 20:21:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Klára (2015-02-16 20:12:29) üzenetére
Ja, ja, ja Klri, bocs, h erre n (is) reaglok, de ezt Jzus nyilvnvalan nem Thomas Mannra rtette, mert akkor a Varzshegy egy igen rdekes knyv lenne. (Az n majomfarkomrl nem is beszlve:)) -n
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
3000
Időpont: 2015-02-16 20:13:17

Amit elfelejtettem: mi az a bornyr?
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
3000
Időpont: 2015-02-16 20:12:29

Kedves Gergely!

Szmomra ez az rs egszen rtelmezhetetlen, nyakatekert, valjban semmit sem rtek belle - persze, ez az n bajom.:) Csak annyi jutott eszembe rla, hogy legyen a ti igenetek igen, s a nem nem...

dv: Klri
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2015-02-16 19:29:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagy rdekldssel olvastam ezt a szp rst, remlem, mg sokan fognak kvetni! Tetszett!!! -n

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023