HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 68

Tagok összesen: 1951

Írás összesen: 53244

ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Árvai Emil
2022-12-31 16:54:16

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2015-03-23

A majom farka, a misszionárius feneke XII/4.

Dr.Voght a fejébe vette, hogy tájékozódni fog a világ dolgairól.
Itt az ideje, gondolta, hogy megtudjam, milyen Európába térünk vissza. Megkérte a recepcióst, küldesse fel neki a régi újságokat, több hónapra visszamenően. Kapott is néhány lapot, de csak az előző hetekből. A szobapincér sajnálkozva tárta szét a karját:
-Kidobjuk a régieket uram, ne haragudjon. Ha önt érdeklik a napilapok, azt javaslom, keresse fel a Városi Könyvtárat, ott az olvasóteremben az összes valamire való újság rendelkezésére fog állni.
-Azt teszem akkor - mondta az orvos, nagy mérgesen. - Ezeket itt visszaviheti!
Reggeli után, már fenn a szobában zajlott le ez a párbeszéd. Párás, fedett reggel volt, ködön át-sütött a nap.
-Jössz velem, Ethel - kérdezte a lányát. -Nem muszáj mindennap úsznod.
-Nem, megyek papa - mondta Ethel. - Bocs, tudod, ez a napi programom. Szeretek úszni, s napfürdőzni, felfrissít. De, ha nem túl sürgős, akkor esetleg délután, a sziesztát követően veled tarthatok.
-Rendben. Szavadon foglak.
Később eloszlott a párásság, remek idő lett, hétágra sütött a nap. A lány a megszokott időbeosztás szerint 9-10-ig úszott, aztán felment az elkerített napozóba. Kora-délelőtt még elviselhető volt a meleg, déltől azonban már senki nem bírta ki, hogy tűző a napon feküdjön. Ledobta a fürdő-dresszét, lefeküdt az egyik padra. Rajta kívül még két hölgy volt fenn a napozóban, az egyik, a szőke svéd amazon a jobboldali asztaltól, a másik egy kis fekete hajú, Miki-egér szerű nő, talán holland, mindketten ötvennél idősebbek. A svédnek sűrű, lenszőke szőrzete volt, egyenesszárú, mint a drótszőrű foxi szőre, a kicsinek meg csodamódon vörös, és olyan, akár a dzsungel. Félig felemelkedve megnézte a magáét. Az övé gesztenyebarna volt, a napsütésben aranylóan csillogtak a göndörödő rollnik. Dús volt, bár nem olyan terjedelmes, mint a másik két nőé.
-Jé - mondta magában - mennyire különféle lehet!

Keze ügyébe helyezte a törülközőjét. Arra gondolt, hogyha esetleg megjelenik az égen az apró piros-szárnyú repülőgép, majd hirtelen maga elé kapja. A nők nemsokára elmentek, egyedül maradt. Karját a szeme elé tette egyszer, motorzúgást hallott. Felfelé kémlelt, semmi. A motorzúgás halkult, majd elhalt a hang, talán motorbicikli haladt el lenn az utcán.
Fene egye meg, mérgeskedett. Nem fogom elrontani a szórakozásomat, hogy azon agyalok, Andreas Mc Gwain esetleg erre repül, s megles. Ha jön, hát jön, mit törődök én vele!
Megnézte az óráját, tíz negyvenet mutatott.
Na, akkor még több mint negyedórám van!
Szigorúan betartotta a napirendjét, nem tért el tőle. Épp olyan rigorózus volt a saját dolgaiban, mint az apja. 11-órakor letusolt, megtörülközött, felöltözött, átment a másik szárnyba, ahol a lakosztályuk volt. Ebédig beszélgettek, rádióztak. Fél egykor levonultak az étterembe. Teknősbékaleves volt az első fogás, igen ízletesen készítették. Majoránna, tárkony, vagy valami más fűszer adta meg a pikantériáját. Ethel a válla felett néha lopva átnézett a túlsó sarokban lévő asztalhoz, ami Mc Gwainé és a társaságáé volt, az asztal üres maradt az ebéd végéig, mint ahogy reggel is.
Buta liba, szidta magát. Nehogy már érdekeljen téged ez a léhűtő kis senki!
Fokhagymás sertés-sültet rendeltek második fogásnak petrezselyemmel díszítve, desszertnek pedig, parfé-tortát. Ethel limonádét ivott utána, az apja kolumbiai barna sört. Fél négyig sziesztáztak a szobájukban, aztán elindultak a nagy kalandra, felkeresni a Városi Könyvtárat.

Az igazi nagy könyvtárak halk zsongása, sajátos légköre mindig megfogja azt, aki először látogat el ilyen helyre. Manaus város híres könyvtára csendes, elegáns, belvárosi utcában van, pár percre a kikötőbe vezető sugárúttól, a Francisko de Oranellától. Roppant tömbje kimagaslik a környező épületek közül. A bejárat felett lévő timpanont két ágaskodó oroszlán tartja, az erkélyt pedig, a homlokzaton ledér nőalakok.
Ethelt elbűvölte a hatalmas terem: a falak mentén mindenütt padlótól a mennyezetig érő könyves-polcok, középen végig a terem hosszában a lapok, folyóiratok polcai, közöttük fényes-lappal hosszú asztalok, székek. Olvasgató emberek, csend, halk beszéd, neszezések.
Dr. Voght bevezette lányát a keresésnek abba a rendszerébe, amit ő már ismert. Két nagyméretű fiókos szekrény állt nem messze a terem bejáratától. A szekrények fiókjai az ABC betűivel voltak jelölve. Lehetett könyvet keresni téma szerint, vagy szerző szerint. Ha valaki például Koch munkáit akarta tanulmányozni, kihúzta a K betűs fiókot, és a kartonok között megkereste Kochot. Annak sem volt túl nehéz dolga, aki a baktérium-tenyészetek studírozásában akart elmélyülni, s példának okáért a lépfene-baktérium érdekelte. B betűnél megtalálta a baktériumokat, azon belül a tenyészeteket, a lépfene-baktérium tenyészeteit is. Végül ő így jutott el Kochig. Volt egy időrendi mutatószám-rendszer a túloldalon, a recepciós-pulthoz közelebb, évszám szerint lehetett folyóiratokat, újságokat, szakmai lapokat keresni. Az ember, ha megtalálta azt a kartont, amit keresett, kiemelte, és odavitte a recepciós pulthoz. A kisasszony elvette, megnézte.
-Foglaljon helyet, kérem, rögtön kihozatom.
Az orvos kikérte az Allgemeine Zeitung teljes 1938. évi évfolyamát. Két hatalmas köteg újságot hoztak ki neki. Az asztal egyik, s másik végén ültek egymással szemben, közöttük a hegynyi újság. Ethel úgy döntött, egyelőre nem kér ki semmit, még előbb nézelődik. Felkelt, járkálni kezdett a középen lévő polcok körül. Talált valamit magának, levette, s odavonult vele az asztalhoz. Dr. Voght felpillantott, a lánya kezében egy magazinféle valami volt, melynek főcíme, ezt harsogta: Igaza van Darwinnak? Alatta egy szőrös majom. Alcím: "Gondolatok a fajok eredete kapcsán".
Ugyanakkor őelőtte egy szétnyitott újság belső oldalán egy cikk a fajelméletről szólt. Ethel előre hajolva elolvasta a címet, és vállat vont.
A doktor olvasni kezdte, elmerült annak az elméletnek a tanulmányozásában, amelyek az utóbbi esztendőben olyan sok vitát váltottak ki. Egy ideig csendben olvastak.

Ethel egyszer csak letette a magazint, és súgva azt kérdezte az apjától:
-Mondd csak papa, a fajok eredetének van köze a fajelmélethez?
-Nincs - súgta vissza az orvos. -Az egyik tudományos elmélet, a másik pedig, egy zavaros agyszülemény.
Rájuk pisszegtek, itt nem lehet beszélgetni! Dr. Voght intett a lányának. Menjünk ki!
Kimentek az előtérbe, a doktor rágyújtott.
-Az emberi nemhez jelenleg egyetlen faj tartozik - mondta - a Homo sapiens. Ezen belül csak rasszok vannak: az europidok, a mongoloidok, a negridek, és a veddo-ausztralidok. Persze különböző népek, nemzetek fiai, lányai eltérő tulajdonságokat mutathatnak. A latin népekről azt mondjuk, lármásak, bőbeszédűek, szertelenek. Az északi típusúak, például, mi németek, precízek pedánsak, megbízhatóak vagyunk. A skótok fukarok, az angolok vaskalaposak, a négerek lusták. De ez csak nagy általánosságban igaz, mert én láttam már szószátyár németet, zárkózott olaszt, és dolgos, szorgalmas négert.

Fel alá sétáltak a folyosón, dr. Voght fújta a füstöt. A túloldali csúcsíves ablakok ólomüvegén besütött a nap, és fantasztikus ábrákat vetített az előtér fa-burkolatú oldalfalára.
-De, hogy a kérdésedre visszatérjek. Darwin azt állítja, a környezeti feltételek változása döntő befolyást gyakorolt az élővilág kifejlődésére. Amikor például az ősóceán visszahúzódott, megjelentek a szárazföldi élőlények.
-A halaknak lába nőtt? -Nagyon buta kérdés volt, Ethel tudta.
Az apja nevetett. - Majdnem. Figyelj, itt azért sok millió évben kell gondolkodni. Megjelent egy új egyed, ami más volt, mint a többi. Milliárdból egy. Tüdeje volt, tudott alkalmazkodni az új világhoz. Ő, és az utódai fennmaradtak, a többi, amelyek csak kopoltyúval voltak képesek lélegezni, elpusztult, vagy visszahúzódott a tengerbe. Mindig az életképesebb faj maradt fenn, ezt nevezi Darwin természetes kiválogatódásnak. A fajelméletnek semmi köze ehhez. A fajelmélet azt állítja, hogy vannak felsőbbrendű és alsóbbrendű emberek. Felsőbbrendűek például az északi típusú árja népek, alsóbbrendűek a zsidók a cigányok, az indiánok, a négerek ecetera, ecetera.
Ethel elgondolkodva megállt. Az apja is megállt mellette.
-Értem - mondta. -Világos. Butaságot kérdeztem.
-Nem tudhattad.
-Most már tudom.
Hallgatva indultak visszafele.
-Apa - kezdte Ethel - ez a fajelmélet azt hiszem nagyon aljas dolog. Pont a zsidók lennének alsóbbrendűek? Na, ne! Aki valamennyire is ismeri a Bibliát, az nem állít ilyen badarságot. Meg itt vannak például a waikák. -A lány kezdte magát belelovalni, egyre hangosabban beszélt. Már mások is felfigyeltek rájuk. -Én, tanítottam a waika gyerekeket, ha valaki, akkor én meg tudom ítélni milyenek! Okosak, érzékeny lelkűek, szeretetre méltóak!
Tamásra, gondolt, Erikára, és a többi kisgyerekre, akikkel szinházasdit játszottak. Pablóra gondolt, az értelmes, figyelő, barna szemére. Potyogtak szeméből a könnyek.
-Ó, apa, ez szörnyű!
Nyomott hangulatban tértek vissza a szállodába. Amikor felértek, azt kérdezte Ethel:
-Szerinted mire jó ez az egész?
-Mármint a fajelmélet?
-Arról beszélünk nem?
-Nézd kislányom - az orvos szerette volna már lezárni a témát. -Nézd, ez csak egy egyszerű politikai trükk. Az emberek szeretik azt hallani, hogy ők különbek. Hogy joguk van a saját életterükhöz. A szavazásról szól, a hatalomról.
-Micsoda? -Ethel csaknem fuldoklott a dühtől. -A szavazásról? A hatalomról? Azt mondd meg nekem, mi lesz most? Az igazságot akarom hallani!
-Nem tudom -emelte fel a kezét szomorúan az apja. - Semmi nem lesz, nincs jelentősége!
-Rezervátumokba zárják majd a zsidókat és a cigányokat, hogy az árjáknak nagyobb élettere legyen? És azokat is, akik máshogy gondolkodnak a fajelméletről, vagy a többi istenverte marhaságról?
Lerogyott az ágy szélére, fejét a térdére hajtotta, rázta a zokogás. Az orvos hagyta, hadd sírja ki magát. Később, már kissé lecsillapodva ezt mondta Ethel:
-Apa, ha nem haragszol, néhány napig nem akarok emberek közé menni.
-Az itteniek nem tehetnek erről!
-Nem baj.
Ethel akarata érvényesült, ettől kezdve ismét a lakosztályukban étkeztek kilenc hosszú napon keresztül.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2017-04-20 08:13:54

válasz black eagle (2017-04-20 04:10:14) üzenetére
Kedves Sas! Elg nehz helyzetben vannak, br messze Eurptl, s az ottani problmktl. Apa s lnya ms-ms szemvegen keresztl ltjk. Ethel mg csak 17, nagyon hirtelen zdul nyakba az "let" srje! Ksznm Laca! dv: n
Alkotó
black eagle
Regisztrált:
2016-11-18
Összes értékelés:
2456
Időpont: 2017-04-20 04:10:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
dvzletem, Bdn!

szintn szlva nem szerettem volna nmet lenni azokban az idkben. (Na, nem mintha mskor igen...) De szrny lett volna egy rlt tmeghipnzis nyomsa alatt lni, s elveszteni az embersgemet azltal, hogy elhiszem, n klnb vagyok msoknl.
Prblom odakpzelni magam, valban, vajon mennyire lttk t a dolgokat a kor tlagemberei. Egy felvilgosult orvos doktor s egy sokat ltott leny pldja ll elttnk. Szmomra rdekes perspektvk.

dv: Laca :)
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2015-03-31 09:13:59

válasz eferesz (2015-03-30 23:23:23) üzenetére
n ksznm, nagyon jl esik!! dv: n
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3657
Időpont: 2015-03-30 23:23:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett, ksznm!
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2015-03-29 17:00:26

válasz Susanne (2015-03-27 14:46:36) üzenetére
Szia Zsu! Ethelnek most j kihvsokkal kell szembenznie. Eddig a vilgtl elzrva lt, elbb egy nmetorszgi zrdban, utna pedig az serdben, az indinok kztt. Nagyon ujjak a benyomsok, s nagyon fj mg a szve az elvesztett "rgi" lete miatt. Egyenlre sodorjk az esemnyek, a Sors keze lebeg a feje felett ( hogy egy baromi nagy hlyesget is iderjak, bocsss meg rte), gy rtem, hogy a vgzet hatalmban van a sorsa, mint ki nem e vilgon? Szeretettel dvzllek: n
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10669
Időpont: 2015-03-29 16:52:58

válasz Istefan (2015-03-26 22:08:30) üzenetére
Szia Istvn, lehet, hogy mg arra is sor kerl....talltam erre vonatkoz utalst. Nagyvilgi hlgyek mr ebben a korban ltek ezzel a lehetsggel! rlk, h jra erre jrtl! dv: n
Szenior tag
Susanne
Regisztrált:
2012-04-16
Összes értékelés:
6230
Időpont: 2015-03-27 14:46:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci !

Megrtem Ethel zavarodottsgt s dht...
Ez a rsz is rdekes, fleg, hogy a civilizlt let most a tma, nagyon fordulatos, mg mindig
nagyon tetszik:)
Vrom a folytatst!
Szeretettel:Zsu
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1657
Időpont: 2015-03-26 22:08:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Bevallom inkbb szerettem volna, ha a szemremszrzet szrtelentsi mdszereivel foglalkoztatod Ethel elmjt. Ha rvette volna erre magt, az akkori mdszerek bizonyra knnyet csalnak szembe, de nem a szomorsg knnyeit. dv Istvn

Legutóbb történt

Kalocsa Zsuzsa alkotást töltött fel Szól a szív címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy másik emlék - 11# novella című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Egy emlék - 10# novella című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 38. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 37. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lajtorja 36. című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Az Ó és az Új című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az Ó és az Új címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Így, újév felé? címmel

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 155. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 155. címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Gömbölyű című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Így, karácsony múltán? című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Teremtésem című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Évgyűrűk címmel

Tóni alkotást töltött fel Petőfi Sándor: Hazámban / In der Heimat címmel

Tóni alkotást töltött fel Kis János: Hajós ének / Schiffers Gesang címmel

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

szilkati bejegyzést írt a(z) Régi regék erdeje című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Gömbölyű címmel

Tóni alkotást töltött fel Szabolcska Mihály: Újév / Neues Jahr címmel

Tóni alkotást töltött fel Sértő Kálmán: Kívánság / Wunsch címmel

sanna alkotást töltött fel személyiség címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Szavak című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2023