- Nehogy kihúzd a legalsó konyhafiókot Józsi!

Ezzel a mondattal távozott otthonról Klári amikor a fodrászához indult.

- Jól van drágám.

Automatikusan jött a válasz, a mi Józsink fel sem nézett az újságból. A tudatáig csak akkor ért el az információ amikor a cikk végére ért. Elképedve, csodálkozó arccal nézett fel:

- Mit ne csináljak? Miért húznám ki azt a fiókot? Azt sem tudom, hogy mi van benne!

Elolvasott pár cikket, de aztán megint felnézett, de most már kissé el is gondolkodott:

- Talán beszorult, vagy nyikorog? Hülyeség, azt mindenfajta kertelés nélkül megmondaná nekem Klári.

Tovább olvasta az újságot, de hamarosan megint felnézett:

- Nem most lesz valaminek az évfordulója és oda tette a kívánságlistát? Eddig máshogyan szokta tudomásomra adni. Megmondja, hogy holnapután lesz a születésnapja, ugye nem felejtettem el? Vagy ha nemcsak virágot akar kapni, akkor kissé rafináltabban, hosszabban adja elő. Úgy, hogy holnapután lesz a születésnapja és azt hallotta, hogy milyen jó ételeket lehet enni a "Polip karja" étteremben. Most talán nem elmondani fogja, hanem leírni ezeket. Mindegy, iszom egy sört.

Odament a hűtőszekrényhez ami pont a ki nem húzandó fiók mellett volt. Hosszan nézte a fiókot, de miután semmi különöset nem látott rajta akkor kivette a sört, majd jó nagyot kortyolt belőle. Visszament az asztalhoz, de útközben még egyszer hátrapillantott, hátha lát valami szokatlant. Nem látott, leült, folytatta az újság böngészését.

Időnként felpillantott, olyankor mindig egyre hosszabban nézte a konyhafiókot, majd lehajtotta a fejét és tovább olvasta az újságot. Egyszer csak azt vette észre, hogy valami hasonlót olvas: A bíró nem adott meg egy szabályos gólt, mert az egyik játékos pont egy fiókot húzott ki.

- Mi van? Ezt nem lehet tovább bírni!

Felpattant, odarohant, majd idegesen kihúzta a fiókot.

*

Írói megjegyzés:

Elolvastad a mű címét, majd az első mondatot. Tudtad, hogy mi lesz a befejezés, mégis elolvastad az egészet. Mi a mű címe?