HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 32

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51438

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2015-05-09

Életmorzsák I.(1.)

Elmúlt a nyár, vége lett a szabadságnak, s igen keserves volt ismét beleszürkülnie az unalmas és nemszeretem robotba. Bent a házban már az ősz hidege ijesztgetett, ám kint még tombolt az indián nyár, s a napsütés csábította ki a szabadba.
Kiült a tavasziasan zöld - pár napja bőséges eső öntözte - fű közé ledobott jókora farönkre. Arcát a nap felé tartotta, felkínálta, fürdette májfoltos bőrét a cirógató napsugarakban. Szemét lecsukta, gyönyörködött a rózsaszínekben, sárgákban, ujjai közt szétrongyolódott ponyvaregényt szorongatott. Hirtelen viszketni kezdett a bőre. A mellei között. Odakapott. Kihúzta a póló nyakát és bekukkantott. Önkéntelenül húzódott vigyorra a szája, pedig kedve nem volt nevetni, mert olyan mókásnak tűnt a picurka állat, amely mérföldes sétája közben éppen a megfonnyadt keblei közé tévedt. Ott lelte halálát.
Már idejét sem tudta, azt a helyet a sajátján kívül mikor érintette emberi kéz. Ha a kora őszi langymeleg nem vigasztalja, élni sem lett volna kedve. Most ismét tudott örülni, visszakapta a hitét, ha kicsiny időre is, és reménykedve igyekezett szebbnek látni a jövőt. Sejtette, hogy mindez csak múló pillanat, pár óra múlva leszáll a szürkület, hideg lesz és sötét, a benti fény halvány körei az ő lelkéhez alig fognak elérni.
Picit sóhajtott, majd olvasni kezdett. Abba a történetbe menekült, amelyet egy középszerű, de talán éppen ilyen boldogtalan háziasszony írt magányos éjszakáin. A fekete betűkből feléje áramló édeskés dallamok, mint polip ragacsos karjai körbefonták, behálózták, összekötözték, elzárták a külvilág könyörtelen ridegsége elől. Ő lett a hősnő, eggyé vált szenvedéseivel, reményeivel, de végül együtt leltek az ezerszeresen megérdemelt, várva-várt boldogságra. Röpke pillanatig hitte, hogy neki is jár a felhők fölött repkedő, rózsaszín ködbe burkolózó idill. Őrá is ez vár, ha vár rá türelmesen. Hinnie kell benne. A csalóka remények a régmúltba foszlottak, a mai nap már a bizonyosság, a valóra válás napja. Nem az kelt ki a tojásból, amit várt.
A lenyugvó nap utolsót lobbant. Kilökte magából az elmét és idegeket zsibbasztó, rezegtető hullámokat, amelyek elérték és elernyesztették a farönkön kuporgó, zsírosan lógó hajú, megereszkedett bőrű középkorú asszonyt.
Kinyújtóztatta elzsibbadt lábát. Visszerei fájdalmasan lüktettek, bőre alatt a hangyaboly teljes hadserege masírozott., Mélyet, fájdalmasat sóhajtva nehézkesen felállt, a postaládához vonszolta magát. Valami fehérlett benne.
Levél. Nem hivatalos. Minden kétséget kizáróan egy neki címzett magánlevél. Szemöldöke a homlokára szaladt, szemei óriásira tágultak. Neki? Csak prospektusokat szoktak kapni csábító ajánlatokkal, hogy nyer, ha ezt és azt rendel.. Forgatta a papírt. Férfi küldte! Ebből baj lehet. Régen látott, már-már elfeledett, hajdanán semmibe vett, de most óriási jelentőségűvé növekedett hímnemű lény. Kapkodva tépte fel a borítékot, reszketett a keze. Olvasta mohón.
Leejtette a kezét, vakon bámult a semmibe. Ujjai elfehéredve szorították a lapot, szemei előtt eleven képsorok peregtek. Folyót látott, fákat, lábakon álló házakat, ismerős embereket. Emlékeit. Örömeit és szégyeneit. Jelentéktelen apróságokat, amelyekre már rajta kívül senki sem emlékezett. De ő igen. Akkor az élete volt. A legteljesebb saját élete. Ennek az életnek szentelte magát feltétel nélkül, nem fontolgatott, nem sajnált sem időt, sem fáradságot, de amelybe hirtelen beleunt. Most valaki előrángatja az elmúlt napokat a bepókhálósodott, lezárt szobából.
Reménysugár villant. Elképzelhetetlen jövendő esemény izgató előérzete csapta meg.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Az asszony, aki sietett címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 68. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 66. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fordulat című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 65. című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Fordulat című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Fordulat című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Fordulat címmel

szhemi bejegyzést írt a(z) Csillagokban kereslek ( Anyák napjára ) című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Támadás a kertből című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)