HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 27

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51447

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: ArmandFeltöltés dátuma: 2007-01-17

Végletek

Kora hajnalban ébredt. Boldog reggelnek ígérkezett, már várta a hat órát, amikor felszáll a buszra. Összekészülődött, bepakolt, mindezt halkan, annyira halkan, hogy még a szellemek sem sejthették, mi folyik a szobájában. Odalent édesanyjával találkozott, füllentett egy kegyeset, nem akarta senkivel megosztani a remek tervet. Lassan közeledett a hat óra, elindult hát, ki a buszmegállóba. Egyre nagyobb bukfenceket vetett a gyomra, de mikor meglátta a buszt, és rajta a lányt, szinte teljesen megnyugodott. A lány a szokott helyen ült, fehér kabátban, zenét hallgatva próbálta eltölteni az amúgy roppant unalmas buszutat. Amint fellépett a buszra, és megváltotta a jegyet, azonnal újra a lányra nézett, aki elképedt tekintettel nézett rá. Gyönyörű reggelnek igérkezett, s most be is váltotta ígéretét. Elbeszélgettek a meglepetésről, amit okozott, és hogy mennyire örül, de nem érti, mégis hogyhogy a buszon van, mikor a vonata csak egy órával később indulna? Válaszként, csak annyit súgott a szeretett fülébe: "Te mondtad, hogy látni szeretnél, nem?". Egy hálás mosoly, majd nyugalom. Az út csendesen telt, a villamoson is jól töltötték az időt. Viccelődés, egymás piszkálása, lopott, vagy kapott csókok voltak a váltott program. A lány iskolája előtt búcsút vettek, s az ifjú abban a tudatban indult már jókora késésben vissza sajátja felé, hogy ez a mai egy remek nap lesz. Még a két témazáró sem tudta beárnyékolni boldogságát, remekül érezte magát osztálytársaival, és csodálatos nap telt el mögötte. A hazaúton is csak szerelmére tudott gondolni, csakúgy, ahogy egész nap ezt tette. Fura volt, hogy hiába vannak három hónapja együtt, még mindig hiányzik, akármilyen közel is van az utolsó találkozás búcsúpillanata a múltban. Hazaérve, fáradtan vetette le magát az ágynak átalakított szőnyegre, párnái közé. Örült, hogy végre otthon van, hogy egy kis nyugalma lehet, s nem is gondolt a másnapi matekdolgozatra, vagy bármilyen hasonló rémségre, ami megzavarhatja. Nyugalmát a telefon csörgése zavarta fel, kellemes zene volt, amiből azonnal tudta, hogy Ő az. Már előre örült, hogy hallhatja a hangját, de mikor felvette a telefont, már azt kívánta, bár ne hívták volna soha. Kedvese zokogó hangja azonnal elűzte nyugalmát, érezte, hogyan gyorsul fel saját szívverése, hogy kel életre benne az aggodalom marcangoló réme, hogy darabokra szaggassa a lelkét. Le akart menni a lányhoz, hogy vele legyen, hogy megvigasztalja, de legalábbis megpróbálja, viszont tudta, hogy csak rontana a helyzeten. Miután a lány hirtelen bontotta a vonalat, visszahívta, de Ő épp csak annyi időre vette fel, hogy halhassa: az anyja veszekedik vele. Nem tudta, mi történt, de most nem is ez számított. Az öt szó a fülében csengett, mint valami kitörölhetetlen dallam, a fájdalom zenéjeként játszódott le újra, és újra: "Nem tudom elviselni a családom...". A tehetetlenség érzésétől az őrület kergette. Este hét óra volt már, de nem érdekelte a kinti januári hideg, vagy a teljes sötétség, felöltözött, és útnak eredt. Annak ellenére, hogy a lány megtiltotta, hogy lemenjen a faluba, mégsem bírta ki, hogy tétlenül üljön. Sokáig állt a ház előtt, csak nézte szerelme ablakában a sárga lámpafényt, a függönyön keresztül kivette az ismerős tárgyakat. Lement a Dunapartra, ahol egy fohászt suttogott a csillagoknak, percekig várva a választ. Erőért könyörgött, hogy ne figyeljen a benne tomboló tehetetlenség érzésére, hogy ne aggódjon annyira a lány miatt, akit szeret, hogy el tudja nyomni az érzést, hogy kedvesének szüksége van rá. Nem kapott választ. Végül percekig állt a parton, de nem kapott választ. Hazaindult, de aznap éjjel nem már nem aludt a fájdalomtól....

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-09-13 12:11:50

Nekem jobban tetszett volna, ha kiderül mi volt a gond...vagy előbb leírod azt a bizonyos 5 szót.
Alkotó
Armand
Regisztrált:
2006-08-23
Összes értékelés:
130
Időpont: 2007-01-18 16:43:30

Nem. Ez ennyi volt.
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2007-01-17 21:26:26

Hallunk még a lányról és a fiúról?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Merre jársz címmel a várólistára

Susanne alkotást töltött fel Angyalok kísérjen címmel

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Edelweiss narancssárga esőtáncán című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Tücsök-kórus című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Az asszony, aki sietett című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 84. című alkotáshoz

szhemi alkotást töltött fel Egy eldugott kis rét címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 18. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az asszony, aki sietett című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Edelweiss narancssárga esőtáncán címmel a várólistára

pusztai bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

Madár alkotást töltött fel Vigyázz, Zeusz! címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 84. címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Egy májusi esős napon című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Egy májusi esős napon címmel a várólistára

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 18. címmel

Madár bejegyzést írt a(z) Májusi kertünkben című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 17. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A jó öreg Rádi bácsi című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Az asszony, aki sietett címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szürkenéma-ablakok című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) nem lettek aranyporosak a kezek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)