HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 35

Tagok összesen: 1927

Írás összesen: 51852

Milbio hidratáló testbalzsam
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArmandFeltöltés dátuma: 2007-01-17

Végletek

Kora hajnalban ébredt. Boldog reggelnek ígérkezett, már várta a hat órát, amikor felszáll a buszra. Összekészülődött, bepakolt, mindezt halkan, annyira halkan, hogy még a szellemek sem sejthették, mi folyik a szobájában. Odalent édesanyjával találkozott, füllentett egy kegyeset, nem akarta senkivel megosztani a remek tervet. Lassan közeledett a hat óra, elindult hát, ki a buszmegállóba. Egyre nagyobb bukfenceket vetett a gyomra, de mikor meglátta a buszt, és rajta a lányt, szinte teljesen megnyugodott. A lány a szokott helyen ült, fehér kabátban, zenét hallgatva próbálta eltölteni az amúgy roppant unalmas buszutat. Amint fellépett a buszra, és megváltotta a jegyet, azonnal újra a lányra nézett, aki elképedt tekintettel nézett rá. Gyönyörű reggelnek igérkezett, s most be is váltotta ígéretét. Elbeszélgettek a meglepetésről, amit okozott, és hogy mennyire örül, de nem érti, mégis hogyhogy a buszon van, mikor a vonata csak egy órával később indulna? Válaszként, csak annyit súgott a szeretett fülébe: "Te mondtad, hogy látni szeretnél, nem?". Egy hálás mosoly, majd nyugalom. Az út csendesen telt, a villamoson is jól töltötték az időt. Viccelődés, egymás piszkálása, lopott, vagy kapott csókok voltak a váltott program. A lány iskolája előtt búcsút vettek, s az ifjú abban a tudatban indult már jókora késésben vissza sajátja felé, hogy ez a mai egy remek nap lesz. Még a két témazáró sem tudta beárnyékolni boldogságát, remekül érezte magát osztálytársaival, és csodálatos nap telt el mögötte. A hazaúton is csak szerelmére tudott gondolni, csakúgy, ahogy egész nap ezt tette. Fura volt, hogy hiába vannak három hónapja együtt, még mindig hiányzik, akármilyen közel is van az utolsó találkozás búcsúpillanata a múltban. Hazaérve, fáradtan vetette le magát az ágynak átalakított szőnyegre, párnái közé. Örült, hogy végre otthon van, hogy egy kis nyugalma lehet, s nem is gondolt a másnapi matekdolgozatra, vagy bármilyen hasonló rémségre, ami megzavarhatja. Nyugalmát a telefon csörgése zavarta fel, kellemes zene volt, amiből azonnal tudta, hogy Ő az. Már előre örült, hogy hallhatja a hangját, de mikor felvette a telefont, már azt kívánta, bár ne hívták volna soha. Kedvese zokogó hangja azonnal elűzte nyugalmát, érezte, hogyan gyorsul fel saját szívverése, hogy kel életre benne az aggodalom marcangoló réme, hogy darabokra szaggassa a lelkét. Le akart menni a lányhoz, hogy vele legyen, hogy megvigasztalja, de legalábbis megpróbálja, viszont tudta, hogy csak rontana a helyzeten. Miután a lány hirtelen bontotta a vonalat, visszahívta, de Ő épp csak annyi időre vette fel, hogy halhassa: az anyja veszekedik vele. Nem tudta, mi történt, de most nem is ez számított. Az öt szó a fülében csengett, mint valami kitörölhetetlen dallam, a fájdalom zenéjeként játszódott le újra, és újra: "Nem tudom elviselni a családom...". A tehetetlenség érzésétől az őrület kergette. Este hét óra volt már, de nem érdekelte a kinti januári hideg, vagy a teljes sötétség, felöltözött, és útnak eredt. Annak ellenére, hogy a lány megtiltotta, hogy lemenjen a faluba, mégsem bírta ki, hogy tétlenül üljön. Sokáig állt a ház előtt, csak nézte szerelme ablakában a sárga lámpafényt, a függönyön keresztül kivette az ismerős tárgyakat. Lement a Dunapartra, ahol egy fohászt suttogott a csillagoknak, percekig várva a választ. Erőért könyörgött, hogy ne figyeljen a benne tomboló tehetetlenség érzésére, hogy ne aggódjon annyira a lány miatt, akit szeret, hogy el tudja nyomni az érzést, hogy kedvesének szüksége van rá. Nem kapott választ. Végül percekig állt a parton, de nem kapott választ. Hazaindult, de aznap éjjel nem már nem aludt a fájdalomtól....

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1309
Időpont: 2009-09-13 12:11:50

Nekem jobban tetszett volna, ha kiderül mi volt a gond...vagy előbb leírod azt a bizonyos 5 szót.
Alkotó
Armand
Regisztrált:
2006-08-23
Összes értékelés:
130
Időpont: 2007-01-18 16:43:30

Nem. Ez ennyi volt.
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2007-01-17 21:26:26

Hallunk még a lányról és a fiúról?

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

gleam alkotást töltött fel Halk eső címmel a várólistára

aphrodite alkotást töltött fel Barát - vagy ellenség? Ébredés címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Emlék című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Legyünk, legyünk, legyünk! című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Reggeli ébresztő! című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Száll a tekintet című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Ha az állatok beszélni tudnának című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Reggeli vihar után című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) messziről minden szép, a közel oly rideg című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) gombócba gyűrt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) gombócba gyűrt című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Ha az állatok beszélni tudnának című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Majd című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Víz Zoltán: Egyedül / Allein címmel

Pecás alkotást töltött fel Reggeli vihar után címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel gombócba gyűrt címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Egy perc című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ha az állatok beszélni tudnának címmel a várólistára

Madár alkotást töltött fel Mindent a maga idejében címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az élet értelme című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) ősrobbanás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Az élet értelme című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a főböllér című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) leltár című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021