ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Abban az évben december 24-e, amit a retrográd, visszahúzó elemek "szenteste" napjának mondanak csütörtökre esett, s így munkanap volt. A KISZ-es fiatalok szerdán, 23-án délelőtt vették meg a fát, felvitték a negyedikre és nekiálltak feldíszíteni. A lányok, Edit, Mici, Hajnalka egy odakészített asztalnál a szaloncukrokra és a díszekre fonalat kötöztek, hogy majd azzal agassák fel a fára. Közben a fiúk belefaragták a fenyőt a talpba, és hosszú kötél segítségével üggyel-bajjal felállították, majdnem a plafonig ért. Csepregi János felállt a létra tetejére, s a fa csücskére felerősítette a csúcsdíszt, egy karcsú, hosszú, templomkupolát formáló, ezüstszínben tündöklő csodát.
Hajnalka felnézett, szemügyre vette, összehúzta a szemöldökét.
-Nem lehetne valami mást odatenni?
-Mire gondolsz konkrétan? - szólt vissza Csepregi a létráról. -Lenin képre? Most mondd, amíg fenn vagyok!
-Hülye, barom! Ne szórakozz velem! De egy vörös csillag azért jobb lenne. Elvégre ez egy kommunista ünnep!
-Ja! - mondta a fiatalember. -Leszarom akkor, és piros kartonból csinálok egyet!

Dolgoztak, égett kezük között a munka. Közben beszélgettek, trécseltek, pletykáltak, ahogy a lányok szoktak. A férfiakról folyt a szó, ami Homérosz óta örökzöld téma, gondoljunk az Odüsszeiára: "Férfiúról szólj nékem Múzsa, ki sokfelé bolyongott...".
Barna Roland, Tandem Balu, Meredi Pali és Csepregi a folyosó túlsó végében voltak, nem hallhatták.
-Akárhogy is, messze a legjobb fej köztük a János - jelentette ki Szereda Edit. -Magas, jóképű, izmos, e mellett k.rvára művelt és intelligens. Pénze is van, rémesen gazdag. Tudtátok, hogy vett egy Wartburgot? Reggel láttam, piros színű, a rendszáma UX 21-32, egyszerre érkeztünk, abból szállt ki. -Elmerengve tette hozzá: -Ritka az ilyen pasas, akár a fehér holló, kár, hogy már nős.
-Ja -helyeselt Petri Mici. -Bár, ki tudja, nekem nem kéne, ha szabad lenne sem. Egyszerűen nem bírom a kigyúrt pasikat, feláll tőlük a szőr a hátamon. Neked bejön Hajna?
A lány éppen egy aranyszínű papírba csomagolt szaloncukorra kötött piros fonalat. Rákötötte a nyakára, bedobta a kosárba, s nyúlt a következőért.
-Hogy a p...ba jönne? Most mondtad éppen, hogy felesége van!
-Attól még! Egy kis laza hinta-palinta a tilosban?
-Eszem ágában sincs - méltatlankodott Székely Hajnalka. -Ha nem derült volna ki éppen most, hogy nős, akkor se!
Mici csúfondárosan vigyorgott.
-Nana! Ő azért eléggé repül rád!
-Repüljön! Ki a f.szom törődik vele?
-És a Tandem Balu? -Szereda Etit szólt át az asztal másik oldaláról, kaján képpel. -Mit akart múltkor?
Hajnalka arca bosszúságot árult el.
-Semmit. Vagyis azt mondta, hogy vett jegyet az Elfújta a szélre.
-Azta'!
-Ja.
-És te?
A lány felnézett, megvonta a vállát.
-Két jegyet vett a baromállat. Érted, kettőt! Én először totál félreértettem, azt hittem többet szervált, s jön az egész banda, ti is, és Emil is. Csak nem megyek vele kettesben moziba? Olyan lenne, mint egy rohadék, istenverte randi! Ki a tököm akar randizni a Tandem Baluval?

Folyt tovább a munka, s folyt a trécselés. A díszekkel készen voltak, a szaloncukrokból még volt bőven hátralék, rengeteg hevert az asztalon, pirosak, kékek, sárgák, aranyszínűek. Időnként jöttek arra más kollégák, kíváncsian bámészkodtak, szájukat tátották.
-Mi lesz itt? Jön a Jézuska?
-Télapó jön - heherésztek -fenyőfaünnep lesz!
-Jaj de jó! Mi is jöhetünk?
-Sajnos nem, zártkörű buli, csak a 2-es és 3-as alapszervezetnek!

Mici felállt, az asztal mellett lévő papírdobozból kivett néhány gombolyag piros fonalat, s az asztalra dobta. A fonal, fogyóban volt. -Tessék, itt van még cérna!
-Hallottátok a legújabb pletyust Kamilláról - kérdezte kaján képpel. Meg se várta a választ. -Szóval, valamelyik nap a múlt héten ez a nő elkapta Kiss Tibort a női WC előtt a folyosón, berángatta a WC-be, bezárkózott vele az egyik fülkébe, lehúzta róla a gatyát és bekapta neki...izé tudjátok!
-Ne mán b...meg! Hülyeség! -vihogott Szereda Edit. -Honnan a tökömből veszitek? Látta valaki?
Mici is nevetett, s nevetve folytatta.
-A Nehézipari Főosztályról a Katona Erzsi. Ott lapult genyókám a másik fülkében, meg se mert nyikkanni, amíg nem végeztek. Ez a pasi, ez a Kiss Tibor tudjátok, a szívszerelme Kamillának, de minő pech, nős, Kamilla meg pillanatnyilag még férjezett, -vihogott- ki tudja meddig még, óriási botrány van az egész miatt, állítólag a Pártbizottságon is tárgyalják.
Felvette az asztalról az ollót és nekiállt felszabdalni a fonalat.
-Hülyeség - ismételte meg Szereda Edit. -Ha Katona Erzsi az egyik fülkében ücsörgött, a műsor meg a másik fülkében ment, akkor semmit nem láthatott!
-Ja, de hallott mindent. Kamilla például azt mondta....
Edit tréfásan a fülére szorította a kezét. -Ne! Nem akarom hallani! Fúj!
-Fúj - mondta Székely Hajnalka is. -Elegem van ebből!
Felpattant, otthagyta őket, odament a fiúkhoz, segített elrendezni a fenyőágakon az angyalhajat.

Nem sokra rá, mintha csak megérezte volna, hogy róla van szó, megjelent Csoknyainé. Körülnézett, szemmel láthatóan meg volt elégedve a látottakkal. A fa fel volt díszítve, csodálatos látványt nyújtott a sok csillogó dísszel, csúcsán a vörös csillag.
A fiatal nő elismerően bólogatott. -Nagyon szép, elvtársak. Vörös csillag ragyogj és trónolj -szavalta a pillanatnyi áhítatban, hiszen mindannyian őt, illetve a fát nézték -mióta ember néz az égre, vörös csillag volt a reménye.
-József Attila - mondta átszellemült arccal Csepregi János.
-Hülye! -torkolta le Székely Hajnalka mellette. -Ha hallgattál volna, okosabb lettél volna. Ez Ady vers, A csillagok csillaga!
-Ja, tényleg? -Csepregi nem sértődött meg. -Tudtam, hogy valamelyik nagy magyar munkásmozgalmi veterán-költő.
-Na jó, most már tényleg menj a fenébe!

Csoknyainé átsétált a másik oldalra Hajnalka mellé. Megállt, s oldalt fordítva a fejét alaposan szemügyre vette. Tényleg szép. Olyan fiatal, olyan üde, mint tavasszal az erdőben a hófoltok közt barnálló rögből frissen kibúvó hóvirág. Én is ilyen lehettem 16 évesen. Nem, inkább előtte egy-két évvel, tette hozzá magában némi gyilkos öniróniával.
-Az Internacionáléval kezdjetek majd - mondta behízelgő kedvességgel, mintha csak a kishúgával, vagy a barátnőjével beszélgetne. -Utána jöhet néhány odaillő vers József Attilától, vagy Maxim Gorkijtól.
-Rendben - mondta a lány. -Jó ötlet, köszönjük.
-Én itt leszek, mindenben segítek.
-Örülünk neked, és nagyon nagy szeretettel várunk.
Csoknyainé habozott. Most jön a fekete leves. Hogy adjam be, hogy az, az undok Némethné is itt lesz? -Figyelj csak, lesz még egy vendég -mondta közömbös hangon.
Mindenki kettejüket figyelte, Meredi Pali, még a száját is eltátotta nagy igyekezetében, hogy mindent halljon.
-Kicsoda? -kérdezte Hajnalka gyanútlanul. -Csak nem a párttitkár elvtárs személyesen?
Csoknyainé talányosan mosolygott.
-Nem, sajnos ő nem tud eljönni, vidékre utazik, de maga helyett elküldi Némethné Arankát.
Hajnalka tőle telhetően illedelmes képet vágott. Alig ismerte ezt az elvtársnőt. -Végül is mindegy, a lényeg az, hogy a Pártszervezet képviselteti magát.
Szívből örült neki. A Párt a nagy közös család, amelyik kitárt karjával, magához ölel minket, gondolta.
Kamilla magához húzta, megölelte, lehajolt, megcsókolta az arcát. Majd' fejjel magasabb volt, húsz centi magas, tűsarkú körömcipőjében. Kívánom, hogy ez az ártatlan gyermeki hited sokáig megmaradjon ilyen szűziesnek, érintetlennek, mondta magában

Késő estébe nyúlóan dolgoztak, asztalokat és székeket hordtak fel az alagsorból, beállították a hangfalakat, a reflektorokat, kirakták a lépcső-feljárókba jobb, és baloldalon azokat a plakátokat, amelyeket Csepregi az éjszaka készített: behavazott fenyőfa az út közepén magas hegyek előterében, előtte a Télapó a rénszarvas húzta szánkóval. Csepregi János és Meredi Pali, Kamilla engedélyével áthozták a díszteremből a keverőpultot. Barna Roland összekötötte a vezetékeket, kipróbálták, mi hogy működik, órákon keresztül bajmolódtak vele, 10 óra is elmúlt már, amikor mindennel kész lettek. Távozóban, lefelé menet a csendes, kihalt épületben elől ment Tandem Balu, Barna Roland, Meredi Pali, mögöttük Székely Hajnalka Csepregivel, és Kamillával, s leghátul Petri Mici és Szereda Edit.
-Ez a Hajna azért fura egy teremtés -mondta halkan, hogy a többiek ne hallják Petri Mici Szereda Editnek.
-Már miért lenne?- csodálkozott kabátja szőrmés gallérja mögül a kolleganő. -Szerintem tök normális.
-Hát, nem is tudom. Mintha nem igazán szeretné a fiúkat. Már többen bepróbálkoztak nála, legutóbb ugye a Tandem Balu, de lekoptatta őket.
Edit megvonta a vállát.
-Ebből még nem következik.
Mici kuncogott és még jobban lehalkította a hangját, szinte súgva mondta.
-Kár érte, mert egész jó kis csaj. Én ugyan a fiúkat szeretem, de a változatosság kedvéért egyszer azért elszórakoznék vele!
Edit megtorpant, rámeredt.
-Na jó, most már menj a jó büdös francba! Te tiszta bolond vagy, esküszöm!
-Bocsánat, bocsánat - nevetgélt Petri Mici. -Csak vicc volt, nem gondoltam komolyan!
De titokban tényleg szerette volna, a szárazkóró vénlányoknak is vannak vágyaik, hogy végre már ő is dugózhasson egy keménytökű valakivel, vagy, ha ez nem jön össze, akkor lánnyal legyen legalább egyszer szexuális élménye, és ne saját magával kelljen mindig.