HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 30

Tagok összesen: 1927

Írás összesen: 51842

Olidi fűszerolaj
RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-07-30 11:35:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / krimi
Szerző: DavenFeltöltés dátuma: 2016-05-02

Titkok Városa: Jack - 2.rész (18+)

A TV híradói persze már aznap este mással sem voltak elfoglalva, mint a brutális gyilkossággal. Az ilyen frissnek számító bűntényekben az volt a rossz, hogyha a rendőrség nem végezte elég gyorsan a munkáját, a riporterek kénytelenek voltak a saját, tompa ceruzával kiszínezett változataikat előadni, csakhogy ne ingadozzon a népszerűségi mutató. Jared unottan váltogatott a kereskedelmi csatornák között, hallgatva a nagyobbnál-nagyobb baromságokat. Az biztos, hogy a hétvégén neki kell állniuk az ügynek, kezdve a bűntény környéki kuplerájok meglátogatásával, és a nő kilétének felderítésével. Sokba fog ez kerülni nekünk - gondolta - De egyszerűbb ha beleszámoljuk a tényt; a szajhák nem csak a férfiak slicce előtt nyitják ki a szájukat, elég ha a megfelelő vastagságú zöldhasú-köteget megvillantjuk előttük. Csak persze nem árt, ha rendelkezünk az elégséges dollárokkal. Ez persze általában mellékes az ügy szempontjából. Nem volt rossz a nyomozói fizetés. Annyira.
Jared kiitta az utolsó kortyot a közben felmelegedett söréből, majd lekapcsolta a televíziót. Mindenképp vennem kell holnap egy újságot, hátha az önjelölt firkászok előbb kiderítettek mindent mint mi - morfondírozott, miközben nagyokat ásított.

A lefekvéshez készülődő, viszonylag nyugodt hangulat nem sokáig tartott, mert ekkor megcsörrent a mobilja.
- Halló? - szólt bele Jared
A vonal kissé szakadozott, ám kivehető volt egy nő hangja a túlsó végről. Egy kétségbeesett nőé.
- Mr F....e? Mr F...rie?
- Egy szót sem értek! Kérem ismételje!
- Mr Fyrie? Maga Mr Fyrie? - hallatszott nem sokkal tisztábban.
- Itt Jared Fyrie a rendőrségtől. Kivel beszélek?
- Nem... nem mondhatom meg. Nagyon sür...s lenne, hogy találkozzunk. A meg...lt nő... ism... őt. Nem mondhatok töb... Találkoznunk ke...
- Nézze hölgyem, előbb nyugodjon le, és kérem tisztán, érthetően mondja el mit óhajt. - darálta Jared.
A válasz néhány másodpercet váratott magára.
- Tudok... valamit ami... hasznára válhat. A megölt... nő... ism...ertem. Személy...en akarom elmondani. Talál...ozzunk holnap délben a... Grand Bells sa...n.
- Hölgyem, talán egyszerűbb lenne, ha befáradna holnap a kapitányságra, ahol nyugodtabban beszámolhatna arról amiről akar.
- Nem leh...t! Nem érti... Találko... a Grand Bell...
A vonal megszakadt. Jared megpróbálta újratárcsázni, a számot azonban ismeretlennek jelölte a készülék.
- Aludnom kell - mondta, miközben az iménti híváson töprengett.

Másnap reggel kialvatlanul, de tiszta fejjel kereste fel Johnt a kapitányságon. Az őrs az érkezésekor még viszonylag üres volt, szinte csak az éjszakai műszakos irodai beosztottak motoszkálását lehetett hallani. Jared örült ennek, mert remélte, hogy anélkül számolhat be főnökének a tegnap esti eseményről, hogy bárki is megzavarná őket. Tartott tőle ugyanis, hogy John ragaszkodni fog a társaival való közös munkához, és nem fog belemenni a "saját szakállamra való" nyomozásba. Jared sosem kedvelte ezt John-ban, úgy gondolta, hogy mindig is megpróbálta átvenni az apja szerepét az életében. Tudtam mire vállalkozom, mikor a tiszti akadémiára kezdtem járni, nem vagyok már neveletlen hülyegyerek, és ismerem a várost - gondolta.
A kopogtatást az azonnali "Szabad!" követte, és belépett. Az iroda tegnaphoz képest csak annyit változott, hogy első pillantásra kevesebb volt az aktahalom az íróasztalon.
- Jó reggelt, főnök!
- Jó reggelt!
Jared könnyedén lehuppant a kényelmes bőr karosszékre. Ha eljutok idáig, mindenképp szereznem kell egy ilyet - töprengett.
John egy laza mozdulattal az asztallapra hajította a kezében levő sárgás irattartót.
- Mielőtt belekezdenél! - emelte fel a kezét John - Szeretném, ha figyelembe vennél egy-két dolgot az üggyel kapcsolatban.
- Honnan tudod, hogy bármibe is bele akartam kezdeni?
- Onnan, hogy rád néztem. Tehát, elsőként mondanám, hogy az éjszaka becipelték a holttestet a hullaházba. A boncnok talán talált valamit, ami a segítségünkre lehet. Szeretném, ha a mai nap folyamán elkocsikáznátok a jelentésért.
- Elkocsikáznánk? Mármint én és...
- ...másodszor, a megérzéseimre hagyatkozva ezúttal olyan esettel állunk szemben, amit nem vehetünk félvállról. Tegnap éjszaka a városi hírlapok firkászai a szokásosnál is nyomulósabbak voltak, és ez a nyüzsgés az ügy körül talán előbb mozgósíthatja a gyilkosunkat. Tettre késztheti, vagy óvatosabbá teheti. Ezért fokozott óvatosságra fogok inteni minden kollegát, jelen esetben téged.
- Mármint úgy érted, a gyilkos nem volt felkészülve a hírverésre azzal, hogy kipingálta a sikátort a nő szerveivel? - vágott közbe ingerülten Jared.
- Harmadszor, a dolgod megkönnyítése érdekében egy új kollegát osztottam be melléd társnak. Nem, ne is ellenkezz! Tudom, hogy hírhedten kijössz a kollegákkal, de előre láthatólag úgy gondolom, nagyobb esélyetek lesz arra, hogy mihamarabb előrébb jussatok az ügyben. A magatok részéről, úgy értem.
A téma lezárva, szóval mit akartál mondani?
- Új beosztottat emlegettél.
- A neve Gregory Malcom. A detroiti rohamosztagtól helyezték át a városunkba. - mondta John, miközben kotorászni kezdett az íróasztal fiókjában.
- Detroit? Talán nem bírta a gyomra?
- Az aktáira hivatkozva inkább Detroit nem bírta őt. A fickó hírhedten keménykezű és cseppet sem riad vissza a "törvényes erőszaktól". A főnökei szerint.
- Á, szóval egy rossz zsaru a menő filmekből, mi? - kérdezte unottan Jared.
- Olyasmi. Az áthelyezése igen hamar ment végbe, ezért mélyebben utána kellett néznem a múltjának. De kiderült, hogy tiszta, mint a bűn. A mi kicsiny városunkat és Detroitot összevetve, talán az emberünknek már nem akadt elég kihívás abban a koszfészekben. Mindenesetre, mondhatjuk, hogy jelen esetben kapóra jön az alvilági tapasztalat.
- Mennyi a valószínűsége, hogy ilyenkor hullik az ölünkbe egy fehér lovag? - ásított Jared
- Akkor megbeszéltünk mindent, igaz? - kérdezte John elengedve a füle mellett a gúnyolódást.
- Még rá se tértem - Jared előrébb hajolt a székében - Tegnap este kaptam egy érdekes telefonhívást az igazak álma előtt. Egy nőtől jött. A vonal eléggé szakadozott, minesetre egy dolgot ki tudtam belőle venni. A csaj konkrétan velem akart beszélni. Mármint, szó szerint tudta a nevem, és azt mondta, hogy csakis velem hajlandó megosztani... nos, valamit.
A főnök felvonta a szemöldökét.
- Azt mondod csakis veled? Behívtad a kapitányságra?
- Fogalmam sincs ki lehet ez a nő. Ő viszont tudja, és talán tud valamit. Ma délre vár engem a Grand Bells sarkánál, ha jól értettem.
- Grand Bells? Gyanúsan közel van egy kuplerájhoz - duruzsolta sejtelmesen John.
- Jó meglátás, nekem csak másodjára jutott eszembe. - gúnyolódott Fyrie - Szóval, ha a csaj nem valami csapda, akkor jó eséllyel elindíthat minket valamiféle nyomon. Hogy forrón-e, azt majd meglátjuk. A nő mindenesetre utalt rá, hogy jó lenne ha négyszemközt találkoznánk, tehát őszintén remélem, hogy az új embered nem valami emberevő. Tudod, nem csak erőszakkal lehet megoldani a dolgokat.
John szeme összeszűkült, bár inkább úgy, mintha mosolyogna.
- Mutatkozzatok be egymásnak. Az irodádba kérettem.

Jared az íróasztalához felé menet megpillantotta az újonnan áthelyezett kollégát. Már első pillantásra feltűnt neki, hogy a hapsi nem egy békés kertvárosból származik, legalábbis biztosan nem fért volna be oda. A csávó ugyanis még ülve is egy kolosszus benyomását keltette, pontosan egy filmbeli rossz zsaru kinézetét, amilyennek Jared elsőre gondolta. Farmerben, egy laza fekete melegítőfelsőben terpeszkedett a széken, lábán fehér tornacipőt viselt. A jelvényét a nyakába akasztva hordta egy láncon. Szőke haját elegánsan rövidre nyírva viselte, arcát pedig begyógyult sebhelyek lepték el.
Jared befordult az asztala mögé, mire a Gregorynak nevezett alak felállt. Majdnem egy fejjel magasabb nálam - gondolta Jared. - Kezdem érteni a Detroitiakat.
- Gregory Malcom - mutatkozott be a férfi. Hangja erőteljesen és tisztán zengett, arca a legnagyobb komolyságot és szigorúságot tükrözte.
- Jared Fyrie - mondta Jared, miközben kezet ráztak. A szorítása se volt semmi, az hétszentség.
Gregory visszahuppant a székre, és egyik lábát a másikon keresztbe téve körülhordozta tekintetét a helyiségen.
- A főnököm elmesélte hogyan került ide. - kezdett bele a mondókájába Fyrie. A férfi láthatólag nem volt amatőr, de azért mindig jobb először túlesni a formaságokon.
Gregory mereven bólintott, miközben levette tekintetét a Jared asztalán levő egyetlen képkeretről.
- Emellett arról is értesítettek, hogy mellém osztották be önt társnak. Feltételezem erről maga is tud.
Malcom mélyen a szemébe nézett.
- Tegeződhetünk, haver.
- Tessék? - hökkent meg Jared a hirtelen hangzástól.
- Mondom tegeződjünk. Ha jól sejtem az elkövetkezendő időkben egymás képét fogjuk bámulni, tehát jobb, ha gyorsan megszokjuk nemde? A másik ok, hogy a parkban üldögélő vén szatyrokat szokás magázni, engem meg baromira irritál. És szólíthatsz Gregnek is, vagy ahogy akarsz.
Az első benyomás megvolt - gondolta Jared. - Ráadásul nem is szófukar.
- Értem... Greg. Szólíthatsz Jarynak ha... akarsz.
Greg gúnyosan elvigyorodott.
- Rendben van, Jary.
Ez egy kicsit kínosra sikerült, Jared jónak látta másra terelni a szót.
- Szóval, Greg. Feltételezem hallottál már arról az ügyről, amiről tegnap délután szereztünk tudomást.
- A sikátori merénylet. Pontosabban az ott meglelt hulla. Hallottam. Mennyit tudunk az esetről?
- Pontosan semmit. Ami nem hangzik túl jól, de máris van két nyom amin elindulhatunk.
Greg nem adta jelét, hogy közbe kíván szólni, úgyhogy Jared folytatta.
- Az egyik a kórboncnoki jelentés, amit remélhetőleg ma meg is kapunk. A másik pedig, hogy tegnap érkezett egy kétségbeesettnek tűnő hívás egy... nőtől. Vele ma délben találkozunk a Grand Bells sarkán.
- Az mi? - vetette közbe Greg.
- Az egy étterem. Amiért pedig érdekes, hogy nem messze tőle van egy bordélyház. És a kuplerájok előre láthatólag fontos szerepet fognak játszani az ügyben, amennyiben nem sikerül kizárni, hogy az áldozat egy szajha volt.
- Értem. Csupán a tapasztalattól hajtva, de meg kell kérdeznem; tudjuk ki az, aki a hívást külde? - kérdezte Gregory.
- Nem, de szándékunkban áll kideríteni.
- Mikor történt a hívás? Mikor ma reggel megkaptam az aktát, nem szerepelt benne semmi a hullaházi előrebocsátott boncoláson kívül. - darálta Gregory.
- Azért, mert a hívást tegnap este kaptam. Személyesen.
- Nem gondolod, hogy gyanús, ha egy ismeretlen pontosan tudja ki vagy, és csak úgy rád csörget az éjszaka?
- Igen, gyanús, de egyelőre a legtöbb amit tehetünk, hogy kiderítjük ki a nő, és hogy honnan ismert engem.
- Na és ha valamilyen csapda?
Vagy tényleg tapasztalt, vagy csak az agyamra megy - morgott magában Jared.
- Ez is egy eshetőség.
Ránézett az órájára. Délre mindenképp ott kell lennünk a Grand Bellsnél - morfondírozott.
- Ez minden, egyelőre. - folytatta Jared - Ha jól sejtem, akár bele is vethetjük magunkat a munkába. Délig szeretném kézhez kapni a boncolási jegyzőkönyvet, már ha lesz benne valami egyáltalán a szokásos maszlagon kívül.
Greg bólintott és felállt. Persze azért Jared fölé tornyosult.
- Na akkor indulás, kolléga. Remélem van valami zsarus verdád. - vigyorgott.

2016.05.02.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2016-02-07
Összes értékelés:
14
Időpont: 2016-05-03 18:07:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Engem speciel nem zavar. De tekintve, hogy nem valószínű, hogy lesz belőle angol verzió, hogy legyen, aki belekössön, szerintem nekünk magyaroknak tökre megfelel a dolog. Egy fiktív történetben egyébként sem szoktam nagyon nézni, hogy reális-e az állítás, amit olvasok :D
Alkotó
Kate Chrysso
Regisztrált:
2011-07-27
Összes értékelés:
115
Időpont: 2016-05-03 17:31:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Grigornak: szerény ismereteim szerint a jelenlegi angolban a "Call me Greg" ( és ne Mr. Malcolm) felszólítás felel meg annak a lazább stílusnak, amit mi a tegeződéssel engedünk meg egymásnak. Ez pedig benne van a szövegben. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a tükörfordítás bármely idegen nyelvből nem mindig szerencsés, de ennek ellenére biztos vagyunk néhányan, akiket zavar ez a mai angolban ismeretlen szófordulat. (azért hangsúlyozom mindig hogy jelenleg, mert nem is olyan régen az angol még használta a "te" jelentésű "thou" szót, és az annak megfelelő ragozást. Ki tudja merre fejlődik a nyelv, még akár vissza is jöhet)
Alkotó
Regisztrált:
2016-02-07
Összes értékelés:
14
Időpont: 2016-05-03 15:33:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Valójában ha angolul olvasnánk, akkor kb úgy nézne ki, hogy don't be polite, buddy. Vagy valami ilyesmi. Ezt majdnem úgy fordíthatnánk, hogy ne magázzuk egymást, tehát legyünk lazábbak. Meg lehet oldani angolul is ugyanezt a mondatot, hogy az legyen a lényege, hogy hagyják ezt a hivatalos, udvarias dumát és lazuljanak el, legyen köznapi a kommunikáció köztük.
Alkotó
Kate Chrysso
Regisztrált:
2011-07-27
Összes értékelés:
115
Időpont: 2016-05-03 13:45:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Lelkes olvasód leszek, várom a folytatást. De ismét tennék egy megjegyzést. A jelenlegi angolban nincs külön tegeződés és magázódás, azt a részt kihagynám.

Legutóbb történt

hajnaliköd alkotást töltött fel ősrobbanás címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) intő jel című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) középszinten című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) középszinten című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) akolmeleg című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) akolmeleg című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) akolmeleg című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) elgondolkodtam című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) elgondolkodtam című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) elgondolkodtam című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) Mesél a gondolat... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) elgondolkodtam című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) van az úgy című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) van az úgy című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) van az úgy című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) minden elmúlik című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) minden elmúlik című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) minden elmúlik című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel leltár címmel a várólistára

pusztai bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Az élet értelme című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

gleam bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Az élet értelme címmel

Pecás alkotást töltött fel Napnyugta címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) a beismerés újat szült bennem című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Örökbúcsúzás naplementéi című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Törj ki panasz című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) Életek című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tűnődések című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021