2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53187

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Tasnádi Rita
2022-11-26 20:32:05

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: Ylen MorisotFeltöltés dátuma: 2016-10-29

Mindenszentek

November elsején, Mindenszentek napján az ősi hitvilág szerint megnyílnak az ég kapui, és özönlik rajta át a múlt. Ezen a napon tolakodnak vissza az eltávozottak árnyai.
A múlttal az a baj, hogy el nem múlik. Nem hagyjuk. Hurcoljuk magunkban, dédelgetjük, nem engedjük elenyészni. Jelenné válik, és rátelepszik az életünkre. Most néhány napra talán mindenki ezt éli meg.
November másodika halottaink emléknapja.
Jönnek sorban: családtagok, közeli rokonok, barátok, ismerősök, ismeretlenek. Letelepszenek az emlékkoszorú egy-egy virágára, levelére, ágára, fellobbantják a gyertyák lángját. Mind itt vannak.
Dédanyám, anyai nagyapám anyja, a rettenetesen kövér asszony, akit egyik tanyából a másikba cipeltek a gyerekei. Néha láttuk, mikor bepillantottunk a sötét, dohos szoba dunyhával takart ágyára, ahol feküdt mozdulatlanul naphosszat, mert már felülni sem tudott. A titokzatos asszony, akiről mi nem sokat tudtunk.
Dédnagyapám, anyai nagymamám apja, a kilencvenöt évet megélt szikár harangozó, akitől megtanultuk: a cukrot nem szétrágni kell, hanem lassan szopogatni, élvezni minél tovább az édességét. Rövid ideig ő vigyázott ránk, míg a többi felnőtt a munkáját végezte, s nekem akkor úgy tűnt, egy közülünk, a hét dédunoka közül. Bármit játszottunk, ő ott volt, és mellette eszünkbe se jutott rosszalkodni. Nyugodt bölcsessége, és körülötte az állandó napsütés maradt meg emlékeimben.
Apai nagyapám, aki a lábfejére állított, úgy hintáztatott bennünket, és váratlan mozdulattal hátradobott a dunyhás ágyba. Ezen mi apróságok, visongva nevettünk, és nem tudtunk betelni a játékkal. Egyik éjjel nem jutott többé elegendő levegő a tüdejébe.
Anyai nagyapám, a messzi földön ismert Nagybajszú Vőfély Misa Bácsi, a homoki lakodalmak megbecsült ceremónia mestere. Akit rajongva szerettem, aki a mai napig meghatározza a férfiideálomat. Ő mutatta meg a csillagokat az égen, ő tanított kosarat kötni. Aki megjárta a háború poklát, és német fogság után hazatérve próbálta tovább folytatni a gazdálkodást a tanyán. Ám a téesz magának követelte az ő jussát is, és a rendszerrel nem volt módja szembeszállni. Büszke, egyenes hátú ember, aki önmagát emésztette el, csak a májrák tudta legyőzni.
Apai nagyanyám, aki szült tizenhárom gyereket, és tizenkettőt fel is nevelt. Akit átugrani könnyebb lett volna, mint kikerülni, mert amilyen pici volt, épp olyan kövér is, és akinek a hangját piacos napokon hallhatta az egész falu, mert szókimondó véleményét egy pillanatig se titkolta el. Kilencvenkét évesen köszönt el, miután három hónapig szívószálon csak bort iszogatott, és kinevette a világot. Temetésén a falunyi embertömeg mind rokon volt.
Anyósom, a világ legjobb anyósa, a szép, alabástrom arcú, nagy termetű és uralkodói természetű anyakirálynő, akit soha nem vakított el a fia iránti szeretete, aki a második anyám lett. Ő segített rajtam, mikor az édesnek eszébe sem jutott.
A férjem, akinek baja volt a szeretettel, és ezt nagyon a szívére vette. Tizennégy év és három infarktus után nem tudtam elköszönni tőle. Talán ezért jött vissza hozzám többször a halála után. Tőle tudom, hogy a test bomlása után még nincs vége a létezésnek. Míg élt, ő sem hitt ebben. Mondta, hogy "ahol most vagyok, ott nekem nagyon jó", és áradt belőle a hatalmas szeretet. Később az életemet mentette meg. Míg egy álmomban végleg elbúcsúzott tőlem, és én elengedtem, örökre. A negyvennegyedik születésnapján a sírja mellett álltam a jeges januári szélben.
Az ezerkilencszázkilencvenkilences napfogyatkozás előtti órákban temettük az anyai nagymamámat. Piciny és vékony termetében hatalmas erő és munkabírás lakozott, és kivétel nélkül mindenkinek csak a jóságát, a szeretetét adta, osztogatta pazarlóan. Azóta se találkoztam nála önzetlenebb emberrel.
Jönnek tovább: a férjem öccse, nővére és végül az apósom. A magas, vékony ember, a nagy horgász, a boncmester, aki után Szegeden több szobányi emberi preparátum maradt. Háta mögött hagyta a világot, miután eltemette az egész családját. Már nem volt miért tovább élnie.
Az öcsémnek az élet megemészthetetlennek bizonyult. Menekült volna innen, de a nagyvilág visszaküldte a Pannon-tenger félsivatagos vidékére. Fiatalon már küzdött a daganattal, és veszített.
A sorban a tizenharmadik az édesanyám. Halála pillanatában, december tizenharmadikán, pénteken, Luca-napján, jeges hideg lett a szobámban. Tudtam, hogy ő jött elköszönni. Pesten és Hollandiában az unokáinak a kabátgombjai abban a pillanatban repültek a földre, minden ok nélkül, látványosan, széles ívben. Mindenki jelet kapott tőle, és mindenki tudta, mit jelent az üzenet. A dédelgetett sérelmeit ő sem tudta elengedni, daganattá nőttek benne, és átvitték egy másik világba.
Jönnek még a kiskapukon az elhunyt szerelmeim. Itt hagytak. Maguk helyett csak a barátságuk emléke maradt. Egyik se lett a társam.
Jönnek a régi kollégák, és az idősek otthonának lakói, akik belopták magukat a szívembe. Hetente álltam a temetőben egy koporsó mellett, és néha már előre megéreztem a távozásukat.
Életem bő fél évszázada alatt többet temettem, többet búcsúztam, mint jólesett volna. Barátkoztam a halál tényével, megtanultam elfogadni, elengedni a múltat, de megérteni a maga valóságában az ember elmúlását nem sikerült.
Hurcolom, cipelem őket ma is magamban. Mindenki szentté válik abban a nagy pillanatban az ősi hit szerint, és a szenteket tisztelni kell. Ők már tudják, amit én még nem. Várnak majd rám, de addig még sok itt a dolgom.
Legfőképp gyertyát gyújtani az emlékükre.

Emlékkoszorú szeretteimnek.

Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1813
Időpont: 2016-11-06 15:42:18

válasz Kőműves Ida (2016-11-05 21:08:42) üzenetére
Drga Ida!
Mikor mr reged fejjel vgignztem az sk sorn, rjttem, milyen nagyszer karakterek voltak! A hibjukkal egytt is igaz, szinte emberek, s nekem nagyon sokat adtak.
Meg kellett rnom ket, mert k alaktottk a vilgnzetemet.
Nehezen ktdm, de akkor nagyon mlyen, s nagyon meg kellett tanulnom az elengeds leckjt.
Ksznm,
lellek:
Ylen
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7108
Időpont: 2016-11-05 21:08:42

Drga Ylen!

Gynyr emlkeket fontl koszorba, kicsit irigyeltelek is, hiszen ahny csaldtag, annyi emlk, ktds, kapocs fz az eltvozottakhoz. Nekem a szleim jelentettek mindent. Az apai nagyszleim eltvoztak a szletsem eltt. Az anyai nagyszleimhez sem nagyon ktdtem, a nagyapmat akkor temettk, amikor a kisfiam szletett. Jl mondod "... tbbet bcsztam, mint jlesett volna." Nagyon tetszett a koszord.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1813
Időpont: 2016-11-04 11:09:51

válasz Finta Kata (2016-11-01 22:34:44) üzenetére
Kedves Kata!
Nagyon rlk, hogy megerstettl abban, hogy marad kapcsolat a nagy pillanat utn is.
Ksznm, hogy olvastad, megtisztel, hogy megrtad a vlemnyed! :)
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1813
Időpont: 2016-11-04 11:06:27

válasz eferesz (2016-11-01 19:51:37) üzenetére
Kedves Szabolcs!
Ksznm neked!
Valjban a terhet az lk jelentik, nem az eltvozottak. k csak a lenyomatukat hagytk bennem, mint dalok a bakelitlemezen, s amikor megszlalnak, csak a szp s j hangzik. :)
Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12482
Időpont: 2016-11-01 22:34:44

Kedves Ylen!
Nagyon rdekesen, rszletesen emlkeztl meg a sok-sok rokonrl, ismerseidrl, szeretteidrl-szerelmeidrl, akiket ismertl, akiket szerettl vagy akiktl taln fltl is. Egy leten t - azt hiszem - mindenki sok ismerst, csaldtagjt, szerelmeit kell temetni. Nagyon jl ismerted valamennyiket. Nagy csald vett krl. Mint olvashattam, Nlad is voltak, akik megjelentek halluk utn. Nagyon rdekes ez a tma, n is tltem mr, nem is egyszer. J sszelltott az rsod, igazn rdekes, s rdekldssel, szeretettel olvastam: Kata
Szerkesztő
eferesz
Regisztrált:
2013-09-06
Összes értékelés:
3646
Időpont: 2016-11-01 19:51:37

Kedves Ylen!
Kvnom Neked, hogy minl hamarabb el tudd engedni a mltat, le tudd tenni terhedet, gy, hogy kzben szeretteidre gondolsz.
Szeretettel: Szabolcs
Szenior tag
Ylen Morisot
Regisztrált:
2015-05-02
Összes értékelés:
1813
Időpont: 2016-11-01 18:10:37

Ksznm Nektek, hogy olvasttok, s megrttok a gondolataitokat!

Tudom, mindenkinek van egy emlkkoszorja, nekem ez. k bennem lnek, meghatrozzk a szemlyisgemet, az letemet, s belekerlnek az rsaimba.
Mennyit morgoldtam, hogy mirt szlettem olyan szegny s kzdelmes letbe! Most mr ltom, mekkora gazdagsgot kaptam tlk.
ldottak legyenek!

Szeretettel:
Ylen
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8797
Időpont: 2016-10-31 10:13:13

Meghatott szep, oszinte felemelo irasodban az emlekezesed kedvesYlen.
Szeretettel emlekezzunk a kovetkezo napokban habar a szivunkben elnek orokre, addig amig mi is el nem megyunk.
Szeretettel voltam. Ica
Alkotó
Regisztrált:
2016-03-24
Összes értékelés:
2205
Időpont: 2016-10-30 13:21:58

Kedves Ylen!

Nagyon a szvembl szltl.
Mr az els pr sorod megragadott.
Anyukm bcsja tlem, hasonltott a tidhez.
Hirtelen, mintha a sznes film, fekete fehrre vltott volna, s kietlen lett minden krlttem s bennem.
Pr ra mlva jtt a tvirat.
Valahogy gy gondolom rzem, k nem a temetben vannak, hanem a szvkben, s lnek.
n csak eltnni szeretnk hirtelen, mintha nem is lettem volna.
Az a tortra, ami a halllal jr olyan idegen.
Boldog lehetsz, hogy ennyi eleven emlk, jellemrajz, epizd maradt rd rksgl.
Igen, mi mg maradunk, lehet nem sokig, de az is lehet hogy igen.
Az a gondolat hogy minden halott szent, biztosan ugyanazt jelenti, amit n gondoltam apukm hallakor. Hogy mr bntelen. Pedig errl a szentsgrl, n mg nem hallottam ezidig, csak most Tled.
Ksznm az lmnyt!

Szeretettel lellek:
Ildiik
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
606
Időpont: 2016-10-30 12:49:21

Kedves Ylen
Teljesen ezek az rzsek kavarognak bennem, ezzel az nneppel kapcsolatban, de n eddig nem tudtam gy megfogalmazni. Fogok rni neked az elektronikus levlcmedre, mert errl a tmrl tbbet akarok mondani.

dv: FJ.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
10640
Időpont: 2016-10-30 07:58:15

Szia Ylen! rsod segt emlkezni! n is felidzem magamban azok emlkt, akik elmentek! Szomor s mgis felemel rzs. Tudom, csak a testk halt meg, a halhatatlan llek nem. s taln bzni lehet az ima szvegben: "...vrom a holtak feltmadst s az eljvend rk letet, men" Szeretettel dvzllek: n
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2016-10-29 23:04:48

Kedves Ylen!

Szp emlkkoszort ktttl az eltted jrkra emlkezve. Eszembe juttattad az elttem jrkat.
Milyen szp, hogy gyertyt, mcsest gyjtunk az emlkkre.
Magunkra ismernk a kis lngocskkban, mert mi is nyjtzkodunk, gnk, kiablunk, harcolunk a ltezsrt, aztn hirtelen kialszik a lng.

Judit

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Elrejtőzve címmel

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) A lajtorja 151. című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 151. címmel

Tasnádi Rita bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Joachim Ringelnatz: Mivel szeretlek én... címmel a várólistára

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Minden a tiéd volt című alkotáshoz

mandolinos bejegyzést írt a(z) Nyikolaj Szokolov: Őszi vers című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

Angyalka alkotást töltött fel Mindenszentek címmel a várólistára

Angyalka bejegyzést írt a(z) Minden a tiéd volt című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

Angyalka bejegyzést írt a(z) Átverés című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Pégaszosz szárnyán című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Ma mire koccintunk? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A mélyben című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

szilkati alkotást töltött fel Elidegenülés címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

sailor bejegyzést írt a(z) Ma mire koccintunk? című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Pégaszosz szárnyán című alkotáshoz

jerrynostro alkotást töltött fel Ma mire koccintunk? címmel

gleam bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Honlapunk fórumtémához

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A mélyben című alkotáshoz

Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Gonosz idő című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

hundido bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022