ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

Kányszentjakab hasonlóan Perecséhez, Pamlényhoz és Keresztétéhez egyutcás zsákfalu fenn Zemplénben, közvetlenül a magyar-csehszlovák határnál. Csak befelé vezet út, aki ki akar jönni, annak ugyanazon az úton kell kijönni, mint amelyiken bement. A község közepéig tart a köves út, onnantól kezdve földes szekérút van a túlnan kezdődő erdő felé. Majd ez is elenyészik, s a cigánysor putrijaitól kezdődően ösvénnyé silányul, ami az egyre szűkülő, és felfelé tartó völgybe visz. Dimbes-dombos- erdős táj ez, patakmedrekkel, vízmosásokkal nagyüzemi növénytermesztésre alig alkalmas a széttagolt táblák, meredek domboldalak miatt.
A Lenin Mg.Tsz. irodája a templommal szemben található. Mellette a községháza zömök, egyszintes épülete és a kocsma rikító cégére vonja magára a kíváncsi világutazó tekintetét. A termelőszövetkezet alaptevékenységének fő profilját az állattenyésztés képezi, ennek is két fő ágazata: szarvasmarha-tartás a tehenészeti, tejgazdasági egységgel, és birkatenyésztés. A helybéliek "Istenharagja" téesznek mondják, ki tudja mely okból. A faluban sok a kecske, kikötik az állatokat a porták elé, ott legelik napközben az árokpart füvét. Az ebek a kerítéshez rohanva megcsaholják az arra járókat, a kóbor kutyák azonban, ebből is akad néhány, békén hagyják a járókelőt, lett légyen falubeli, vagy idegen.
Van azonban erdészet, fa-kitermelés és, mint melléküzemági tevékenység, fafeldolgozás. A fafeldolgozás kifejezés alatt a fűrészüzemet kell érteni. Az Árpád-majorban romlott, kidőlt-bedőlt deszkaépületben zakatol a nagy gatter, és az emelővillás targonca segítségével a vágólapra fektetett rönköket napi 16 órában colos deszkákká fűrészeli. Száll a por, marja az emberek torkát, itt csak a kisfröccs segít műszak után. Pontosabban: a sok kisfröccs. Némi aprópénzt hoz az üzem, miután kifizették a dolgozókat és a villanyáramot, de, ahogy mondani szokták, aki a kicsit nem becsüli, a nagyot sem érdemli. Végtelen küszködés az élet, hajnaltól késő estig tartó robot, ha talpon akar maradni az ember. Az első fűrészüzemet a mai helyén, még Dégenfeld Árpád gróf építtette a múlt század végén, az Árpád-major elnevezés az ő keresztnevére utal.

-Azt kérdezitek, hogy mennek itt a dolgok? - meredt rá bagolyszemmel vendégeire Knór Lajos. -Hát mit mondjak? Szar az egész. Év végén, amíg meg nem jön az állami-támogatás, nem tudom kifizetni a tagság részére a teljesített munkaegységet!
A tsz irodában ültek a vendégszobában, az asztalon fatál, rajta tepertő, disznósajt, abált-szalonna, kolbász, mellette puha fehér kenyér, piros bor kancsóban. A sarokban jóleső meleget árasztva korgott a vaskálya gyomra.
-Mert? Veszteségesek vagytok? - kérdezte Tandem Balu sunyin, befelé röhögve.
-Ennél hülyébbet nem tudnál kérdezni? - mérgelődött a főagronómus. - Hogy a fészkes fenébe ne lennénk veszteségesek? A lízingdíjak minden pénzünket elviszik!
Kreusz Endre és Tandem Balu összenéztek. Hát persze! Az ismert séma. A gazdaságok önként, dalolva (értsd alatta: pártutasításra) felvállalják a fentről sulykolt innovációt. Megvásárolják az összes modern ketyerét, amit csak a halpiacon kínálnak, komplett gépsorokat: traktoreke, disztiller, borona, vetőgép, rotációs-kapa, permetezőgép, kombájn a betakarításhoz, teherautó pótkocsival, bálázógép, fejőgép, önitató, meg még, ami kell, aztán röhögve kimutatják a mérleg szerinti veszteséget és tartják a markukat a veszteséges gazdaságoknak járó állami támogatásért!

-Így működik - dünnyögte Balu csak úgy magának. -Mindenki jól jár. A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság örvendetes ütemben fejlődik, modernizálódik, és a paraszt is megkapja a kis pénzecskéjét. Persze neki még e mellett ott van a háztáji. Hogy honnan van az állami támogatás? Mit is mondott egyszer Emil? Nem emlékezett Balu, mit mondott. Talán a ruszkik pénzéből. Ja, igen, ezt mondta. "Mit gondoltok, mennyiért adja nekünk a Szovjetunió a gázolajat, meg az elektromos áramot? Nem tudjátok? Akkor megmondom. Hát a világpiaci ár egyharmadáért. Ezt soha ne felejtsétek el!"
-De a melléküzemág - dobta be Kreusz Endre -az legalább tuti frankó, mi?
Knór egyre mérgesebb lett. Rávágott az asztalra a csontos öklével, csak úgy táncoltak a poharak és a pléhtányérok. -Ne szivass, haver!
Őszült már kicsit oldalt a halántéka, s kezdett pocakot ereszteni. Még két év sem telt el, hogy utoljára találkoztak Tandem Balu és ő, a diplomaosztón Gödöllőn, mégis szembeszökő volt a változás. Lajos egyetemi évei alatt magas, vékony, elegáns, flegma feketehajú fickó volt, az NDK-s vendég-hallgató lányok liblingje, egyszerre párhuzamosan többnek is, amiből némi bonyodalmak adódtak: sírás-rívás, hajtépkedés, abortusz, apasági per. A "némi" helyett nyugodtan mondhattuk volna: "nemi"! Ma már túl van ezeken, szépasszony feleség Mariska gyesen, s kis-Mariska gagyog-gügyög festett kiságyában. Az ólban két disznó túr, a baromfiudvarban kárálnak a tíkok. OTP- betétkönyv, színes TV, videomagnó, Lehel-hűtőszekrény mélyhűtőládával, ahogy egy mai modern családhoz illik. Csak gépkocsi nincs. Minek is kéne? Van a Tsz-nek kettő, egy új LADA, és egy 3 éves "nagy" Polski, akkor használja, amikor akarja. Vikendházra sincs gondja, a vendégház Beregszikén úgyszólván az ő hitbizománya, ha úri kedve tartja, bármikor kimehet a haverokkal egy kis hétvégi dajdajozásra.
-Gyerekek - mondta - hagyjuk ezt! -Hát mán soha nem iszunk? Na Isten, Isten! Kóstoljuk meg ezt a jó kis piros újbort! Tanyasi!

Végigsétáltak a Fő-utcán, büszkén mutatta a szebbnél szebb portákat. Bizony, hogy nem akadt egyszintes, csak a faluvégen. -Két fürdőszoba van mindegyikben - magyarázta - egy fönn, egy meg lent, de csak az egyiket használják, azt is csak hetente egyszer, vasárnap, amikor misére mennek. Az embereknek itt a végeken nincs idejük fürikélni, hajnali négykor már az állatokat etetik, este meg erejük nincs hozzá. Én magam is így vagyok vele, 9 körül rendre elalszom a fotelban a TV előtt. Régen a nagyapám szerény nádtetős házacskában élt, teknőben mosdott, szekérrel járt, de sok hold földje volt, s ha került egy kis pénzmag, nyomban földet vásárolt belőle. Most máshogy van. Földet ugyebár nem lehet venni, így hát a pénzt feléljük, nagy házat tartunk, két fürdőszobánk van, gépkocsink van, mindenünk van. -Harsogó hangon nevetett. - Így él ma a paraszt. Látástól mikulásig meló, a tyúkokkal fekszünk, s az első kakasszóra ébredünk.
Kiértek a falu végére, ott visszafordultak. Arra tovább a cigányok laknak a vályog-viskóikban. Arra felé nincs több látnivaló.