A jelentés végül 150 oldalra rúgott. Ebből a tényfeltáró rész 90, a javaslati pedig, 60. Fő fejezetei a következők voltak:

1. Bevezetés, a Lenin Mg.Tsz. bemutatása
2. A mezőgazdasági alaptevékenység üzemegységeinek szervezeti rendszere
3. Melléküzemág
4. Munkaszervezési kérdések
5. Irodai tevékenység ügyvitel-szervezése
6. Összefoglalás és javaslatok

Egy regénynek természetesen nem tiszte bemutatni komplett szakmai anyagokat, az olvasó unná is, de néhány szót érdemes vesztegetni rá, hogy érzékeltessük, a két fiatal kutató milyen értékes, komoly munkát végzett.

Az első részben leírták, hogy mely ágazati egységek foglalkoznak a Lenin Mg.Tsz.-ben mezőgazdasági alaptevékenységgel. Szántóföldi növénytermesztés a teljes termő-terület 42 %-án 567-ha-on zajlott. Ebből a gabonafélék részaránya (őszi búza, árpa, rozs) 22 % , takarmánynövények (tavaszi árpa, silókukorica, vörös-here, és más pillangósvirágú takarmány) 41 %. A fennmaradó 37 % rét, legelő, kaszáló, illetve néhány ha-on ipari növény, elsősorban napraforgó. A táblák a domborzati viszonyok miatt erősen széttagoltak, egyedül a Sándor major mellett elterülő sík részen lehetett kialakítani optimális méretű 20 ha-os táblákat.
A szerzők rámutatnak, hogy a vetésszerkezet a természeti adottságoknak megfelelő, azon változtatni nem szükséges, és nem is lehetséges. A szerkezeti arányok jók, az állatállomány takarmánybázisa rendelkezésre áll, s az állattenyésztési ágazat üzemszervezése a birkatenyésztés kivételével eléri a megkövetelhető színvonalat.

A melléküzemági tevékenység, vagyis a faldogozó-üzem szervezettségét, működését megfelelőnek értékelték, két megjegyzést tettek csupán: a 35 éves nagy gatter ma már nem korszerű, erősen elhasznált állapotban van, cseréje indokolt, s úgyszintén az emelővillás targoncáé is.

A gazdaság munkaszervezésével kapcsolatosan több területen kritikai észrevételeket fogalmaztak meg. Elemzésük szerint a tehenészetben, és a tejgazdaságban a komlexicitást szem előtt tartva jobb munkaszervezéssel a fele létszám megtakarítható. Ugyanez a megállapítás érvényes a központi Tsz iroda és az egyes telepek irodái vonatkozásában is. Javasolt áttérni az ügyvitelszervezés adatainak számítógépes feldolgozására, ami a humán-erőforrással való takarékos gazdálkodás terén további lehetőségeket rejt magában.

Munkaszervezési kérdésként kezelték a traktorok, teherautók gazdaságon belüli mozgatásának optimalizációját, bár hozzátették, a vizsgálat határterület érint, mivel egyúttal üzemszervezési kérdésként is felvethető. Több példát hoztak a probléma érzékeltetésére. A melléklet természetesen az összes erőgép mozgásának adatait és a javasolt változtatásokat tartalmazta.
Az egyik bemutatott eset különösképpen jellemző volt, jelezte, hogy erre a szervezési területre nem fordítottak kellő figyelmet a gazdaság vezetői.
A KA 23-41 forgalmi rendszámú, Zetor típusú traktor napi útvonala a vizsgálati időszakban a következőképpen alakult:

04.15 A-ból D-be
06 05 D-ből vissza A-ba
06.20 A-ból C-be
07.22 C-ből vissza A-ba
07.39 A-ból B-be
07.55 B-ből D-be
17.30 D-ből B-be
17.35 B-ből D-be
19.40 D-ből A-ba.

Megtett út km-ben 78.5. Üzemnyag-fogyasztás: 35 liter gázolaj.

Javaslat: a traktor napi útvonala a következő legyen: A, B, C, D és vissza: D, C, B, A. Megtakarítás: 39 km, illetve 19 liter gázolaj. A nyári félév vonatkozásában 180 nappal számolva 7020 km, és 3420 liter üzemanyag, aminek pénzbeni értéke megközelíti a 113 ezer forintot.

Többszöri konzultáció és adategyeztetés után június elejére elkészült az anyag. 3-án postázták, és megbeszéltek egy személyes találkozást a termelőszövetkezet vezetőivel június 16-ra. Pár nappal később időpont módosítást kértek, elterjedt ugyanis a híre, hogy 16-án lesz Nagy Imre újratemetése, amire mindketten kíváncsiak voltak. Végül 19-ben egyeztek meg.
A termelőszövetkezet irodájában Kovács Eke Pál elnök, Debreceniné, Aranka, főkönyvelő, Sima Benedek párttitkár és Knór Lajos fogadta a fiatal kutatókat. Fehér asztal mellett ebédet adtak tiszteletükre a Kis Huncutban. Mértékkel italoztak, sör, bor pálinka, aztán ugyanez fordított sorrendben. Tandem Balu és Kreusz Endre sofőrrel mentek aznap, vállalati gépkocsival, így ihattak bátran.
Késő-délutánba hajlott az idő, előkerült a cigány, s olyat kezdett húzni a nyúzontyúján, amilyet e pesti elvtársak még életükben nem hallottak:

"Házunk előtt kedves idösanyám folyik el a kanális
Enyém leszel ide' kisangyalom, ha bánja az anyád is.
...............................................................
....Csipkés annak a levele, jaj de jószagú,
Egy kislyányér kedve' sidesanyám sose leszek szomorú!"

Ekkor történt, hogy Tandem Balu odafordulván tésztaképű, pocakosodó régi diáktársához, elcsukló hangon megkérdezte:
-Fi...gyelj...hukk...aztán tudjátok használni az anyagot? Meg...megnéztétek...?
-Jó...jó lesz...hukk...válaszolt Knór Lajos - csak...
Megmoccant az asztalfőn a párttitkár, kihúzta magát ültében.
-Várgyá' Laja! Majd én. -Röhögni kezdett, rengett a nagy hasa.
-Nem lehet betartni öcsém, bameg! Nekünk itt vidéken munkát, kenyeret kell adni az embereknek. Nem rúghatom ki a fele asszonynépet, mert...mert nem! Osztán a Zetor se mehet abbaja sorrendbe, aho' tik mongyátok. Mert A a traktoros Sós Feri portája a Főutcán, D a Sándor major, ott szedi össze a teli tejeskannákat, oszt viszi át a tejüzembe, majd hazamegy megreggelizni és a saját állatit megetetni, s aztán...aztán az óvodába viszi a szomszéd községbe, Kánytárkándra, B-be a kölkeit.
Megtörölte a szája szélét, rájuk bámult véreres szemeivel.
-B-ből C-be megy, ott működik a pálinkafőzde, e kijár az embernek, nem, ha ennyit kék gürcölni? Aztán vissza A-ba, hogy ejtőzzék kicsinyt. Értitek?
-De... - próbálkozott volna Tandem Balu.
-Nincs de! Én mondom, hogy de, nem te öcsém. De nincs arra pénzünk ám, hogy ilyen számítójizét vásároljunk, s ha vennénk is, nem lenne ember, aki értne hozzá. Ennyi. Most pedig: mije van a fának? Le-vele! -Megragadta a poharát, kiitta fenékig. -Igyatok bameg, a többivel ne törődjetek!