HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 12 Tagok összesen: 1948 Írás összesen: 52879 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2017-09-21
Mi kommunista ifjak...MK III/8.Az a péntek délelőtt ugyanolyan volt, mint a többi hétköznapi nap. Sem a nyár, sem a közelgő hétvége nem érzékelődött. Zúgtak a lyukasztógépek, zizegtek a kontrollok, dorombolt benn a nagyteremben a szekrény-méretű R-30 számítógép, amint öblös torkából a linóleum padlóra köpte a leporellók lepedőit.
Időnként végigment egy-egy ember a termeken, hogy ellenőrizze a munkát, de nem nagyon volt mit ellenőrizni, mindenki tudta a dolgát. A gépterem, ami három helyiségből állt: lyukasztó, kontroll, és a "nagygépes" feldolgozás, két műszakban dolgozott, reggel hattól kettőig, illetve kettőtől este tízig. Aznap Komáromi Péter volt a délelőttös műszak műszakvezetője, ő majd Csáky Mariskának egy karószerű vénlánynak adja át kettőkor a műszakot. A számítógép előtt forgószéken sport-magazint lapozgatva Medvecki Pista ült. Időnként felnézett, végig futatta szemét a piros, sárga, kék kijelzőkön, aztán visszasüppedt az olvasnivalóba. Felesége Monori Lilla a lyukasztósok és a kontrollosok csoportvezetője egy kontrollgépet kezelt, azon ellenőrizte a többiek munkáját. A kontroll gép egyébként pont olyan konstrukció volt, mint a lyukszalag lyukasztó, annyi volt csak a különbség, hogy emez nem ütötte át a szalagot, hanem csak jelzett. Amikor drótkefe a lyuk helyére érve érintette a forgó hengert záródott az áramkör, ekkor a lámpa zölden világított, ellenkező esetben, ha nem volt lyuk, ott, ahol pedig lennie kellett volna a piros villant fel. A lyukszalag volt a számítógép inputja, az output pedig a leporelo. Fél tízkor szokás szerint szünetet tartottak. Sok volt egy helyben ülni és verni a gépet reggel hat óra óta. Komáromi beszólt a lyukasztóba, és a kontroll-csoporthoz, hogy mindenki menjen át egy percre a nagygépterembe. A termeket üvegajtó választotta el egymástól. Az üvegajtók nyár lévén nyitva voltak, hogy jobban járjon a levegő. Amikor a lányok összegyűltek, a fiatal műszakvezető az íróasztala alól előhúzott egy láda-pezsgőt. Monori Lilla papírpoharakat vitt körbe. -Tudjátok, mire iszunk? - kérdezte ünnepélyes arccal Komáromi. Az arcokon csodálkozás, értetlenség. Az ott dolgozó lyukasztós-lányok életkora nem haladta meg a 19-20 évet. Legtöbbjüknek fogalma sem volt arról, mi történt előző nap, július 6.-án, de aki hallgatta véletlenül a híreket, az se sokat foglalkozott vele. Péter a szabad-demokraták csoportosulásához tartozott, eljárt titkon a gyűléseikre. Szamizdatokat nyomtatott este tíz után, amikor már lejárt a műszak és senki nem volt benn. Nem tudták ugyan, mi az ábra de benne voltak egy kis pezsgőzésben, naná, hogy benne! -Eljött a szabadság napja! - mondta Komáromi a kör közepére állva. -Töltsetek mindenkinek. Tegnap este hivatalosan is bejelentették, hogy 1956 forradalom volt! Nagy Imre, Maléter Pál, és a többi kivégzett hős ártatlan! -Éljen a hősök emléke! - kiáltotta az egyik anyagmozgató fiú. -Éljen a szabadság! - kontrázott rá egy szeplős, szőke lány. -Éljen, éljen! Ittak lelkesen. -A szabadságharc, melyet elődeink kezdtek most a mi kezünk által győzedelmeskedett. Az 56-os hősök kezdték el, és mi fejeztük be! Vivát! -Pezsgőt, pezsgőt! Van még? Töltsetek! Takács Barbara lépett be most a körbe. Ő az a lány, aki a május 1. vállalati bulin kinn az üdülőben halált megvető bátorsággal monokinizett, ezzel fejezve ki forradalmi ellenállását a fennálló rendszerrel szemben. Kezében pezsgőspohár, arca lángol a nagyszerű perc hevületétől. -Barátaim! Ti nemes rómaiak! Énekeljük el a Marseillaise-t! Szabadság, egyenlőség, testvériség! Felmászik Komáromi íróasztalára, megbontja ingének elejét, kezét kinyújtja előre, szemét az égre veti. "Előre ország népe, harcra ma, győzelem vár, hív hazánk!" -Éljen a magyar szabadság!-kiabálnak a többiek. A kiáltás végigzeng, végigzúg a nagygéptermen. Barbara ledobja az ingét, telt, harcias mellével ő a szabadság istennője. Énekel: "Ellenünk tör a kény hatalma, vérben áztatja zászlaját..." Nyílik az ajtó, Nagy kartárs lép be, nyomában Székely Hajnalka, kezében számokkal teleírt papírlap. -Mi folyik itt! Néma csend, és hullaszag. Állókép. Senki nem moccan. Légy szárnya se benn, se kinn, mint a walesi bárdokban. -Hölgyeim és uraim, ez itt egy munkahely. Még egyszer kérdezem: mi folyik itt?! Takács Barbarára néz, tőle kérdezi. A lány leugrik a földre, zavart képpel felveszi az ingét. -Teccik tudni főnök kartárs, nagy nap van ma. Ugyanis. Ugyanis kivívtuk a magyar nép szabadságát! Székely Hajnalka nem bírja tovább. Kilép Nagy kartárs háta mögül, Barbarához viharzik, kiveri a pezsgőspoharat a kezéből. -Fúj! Nem szégyelled magad? -Körbenéz, a szeme villámot vet. -Nem szégyellitek magatokat? De nagy most a pofátok! Hol sunnyogtatok akkor, amikor az ég zengett? Bújtatok a föld alá, mint patkány a lyukába! Lassan kezd szétoszlani az ünneplő közönség. Komáromi lehorgasztott fejjel kullog az íróasztala felé, a kezében tartott papírpoharat a szemetes-kosárba dobja. Elmentek. Már csak Takács Barbara tartózkodik a nagygépteremben, őt a főnök visszatartja. -Maga maradjon! Öltözzön fel rendesen, gombolja be a blúzát, aztán jöjjön be hozzám. -Igen főnök, értem, főnök! Jobbra-balra el mindketten. Nagy kartárs rövid úton, azonnali hatállyal kirúgta Takács Barbarát. -Holnap már ne jöjjön be. A munkakönyvét átveheti a Személyzetin. Még aznap Komáromival és Csáky Mariskával üzent a műszakoknak. "Mondják meg a dolgozóknak, hogy a hivatalban nem tűröm a politizálást. Aki mindenáron a pojácát akarja játszani, az, a kapun kívül tegye!" Mégis, milyen a sors? Két évvel később, amikor a nagy összevonások és kirúgások ideje elérkezett, az új vezetés őt mozdította el elsőként a helyéről! - Begyepesedett fejű, vén bolond - nyilatkozta róla az utóda. -Az ő ideje lejárt. Új szelek fújnak mostantól, de az ám! A történet és a szereplők a fantázia szüleményei Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
szigi hsh alkotást töltött fel Nézlek címmel a várólistára gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Pecás alkotást töltött fel Hőség! címmel a várólistára Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A szó című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) Keresztek útjaink mentén című alkotáshoz Árvai Emil bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A ligetben című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) közeleg az idő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) A tékozló fiú apja című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel közeleg az idő címmel a várólistára Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Merengő című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A ligetben címmel a várólistára történetmesélő bejegyzést írt a(z) Mini mesék XX. című alkotáshoz történetmesélő bejegyzést írt a(z) Az órásmester című alkotáshoz mandolinos bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) furcsa árny című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Madár bejegyzést írt a(z) Szergej jeszenyin: A kéregető kislány című alkotáshoz szilkati bejegyzést írt a(z) a fenyegetőknek című alkotáshoz Árvai Emil alkotást töltött fel A tékozló fiú apja címmel a várólistára sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) tikkadásig című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz Kankalin bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel tikkadásig címmel a várólistára Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) a remény takarója alatt című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Csillaglesen című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||||||||||||||||||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022 ![]() ![]() ![]() |