MK VIII/8.

Balunak nem volt 25 milliója és a cég számláján sem volt ennyi. Ami volt, alig 12, kellett a munkabérek és közterheik kifizetésére, iroda-bérletre, fűtésre, világításra, egyéb költségekre. Hiába futottak át százmilliók a cégen, Balu nem férhetett hozzá ezekhez a pénzekhez. Nem is tette volna, szar alak volt, de a betyárbecsület élt benne.
Ekkor mondta egy hűvös őszi reggel Barna Roland:
-Itt tipródsz nekem, mint a tojó tyúk. Miért nem veszel fel bankkölcsönt? Van egy haver, a MEZŐBER csapatában focizott anno, de ha jól emlékszem a MÜSZI-nél lett később osztályvezető, hogy is hívják csak! Régi KISZ-es, velünk volt 88-ban Balatonlellén a vezetőképző táborban, akkor még a Hivatalban dolgozott. Most az Általános Befektetési Bankban értékesítési főosztályvezető. Hívd fel, próba tehene.
Kotorászott az íróasztal-fiókban, előhúzta azt a régi, spirálrugós kockás-füzetet, melybe régen, Emil tanácsára a neveket, elérhetőségeket írogatták. Fellapozta. -Itt a neve, lakás-száma, hopszassza. Kreusz Endre. Mekkora esze volt Emilnek, amikor váltig azt hajtogatta nekünk, "kapcsolatokat gyűjtsetek fiúk, többet ér az, minden pénznél".
-A Kreusz? Nem mondod! Ismerem a csávót! -Balu felröhögött. -Együtt jártunk le Kányszentjakabra egy tuti meló miatt! Hogy neked mekkora eszed van tökikém!

Felhívta, találkoztak. 10 %-ot ígért zsebbe, ha megkapja a 25 milliót. 27 és fél millióra kötötték meg a hitelszerződést, 7 éves futamidőre 1.5 %-os kamat mellett. Egy héten belül zsebében volt a pénzt. Nejlonzacskóban vitte el a Bandi részét. Másnap készpénzben átadta Csepregi Jánosnak a beszállót. János hanyagul belegyömöszölte a kabátzsebébe.
-Jól van, baszki. Akkor most figyelj. Holnap elutazom Münchenbe, Aurél bácsihoz. Címemet, telefonszámomat megtalálod Eszterinénél, felírattam vele. Intézek mindent, s közben tartjuk a kapcsolatot.

Tavasz lett, majd nyár. Június közepén Tandem Balu feltárcsáztatta Eszterinével a müncheni telefonszámot. Nem nyugtalankodott, csak kezdett kíváncsi lenni, mi van a termeltetéssel? Géphang közölte: "ezen a számon előfizető nem kapcsolható"
Biztos félreértés. Talán megváltozott a szám. Előfordul ilyesmi még Németországban is. Rákeresett az Interneten Aurél bácsi cégére. Az Internet még új volt, nem sokan ismerték.
Nem volt találat.
Levelet írt. A levél "címzett ismeretlen" megjelöléssel jött vissza.
-Ráfáztál a sompolygásra bunkócskám - közölte szemtelen hangon Villányi Ica a férjével, amikor a postás kézbesítette a visszaküldött, piros filc-tollal átikszelt levelet.
-Én megmondtam előre, hogy ez lesz! Nagyokos! Most akkor szívsz, mint a torkos-borz.


MK VIII/9.

A kötözködés mellé tanácsot is adott Ica.
-Van itt a Péterfyben egy detektíviroda. Miért nem keresed meg őket?
Miért ne? -gondolta Balu másnap. Fogta magát és átment. Csak a sarkot kellett megkerülnie, s ott volt, majdnem a templommal szemben. Legnagyobb meglepetésére egy focista barátját találta ott. A "Balogh és társa" irodában a társ volt Görbe Imre, aki a "Vízi-gótoknál" játszott.
Baloghék kitörő örömmel fogadták Balut.
-Jókor jöttél, bameg. Éppen most fejeztünk be egy nagyobb ügyet. Miről lenne szó? Add elő a lopott holmit.
Előadta. Elmesélte, hogy járt Csepregi Jánossal és a cirokkal. -Majdnem harminc millát buktam - fejezte be bús képpel.
-Jól van. -A tar-fejű gyerek nyugodtan iszogatta a kávéját. Lába fenn az asztalon, mint az amerikai filmekben. -Figyelsz Balogh? -szólt át a másik asztalhoz. -Ez a te szakterületed.
Az iroda egy magánlakásban működött a második emeleten. Két szobában fogadták az ügyfeleket, a harmadik volt a "váróterem".
-Az a baj, hogy felszívódott a csávó - nyűgösködött Balu. -Telefonon nem lehet elérni, a levelek pedig visszajönnek.
-Bízd ide. Megvannak a módszereink.
Megkötötték a szerződést. Kelemen Géza aláírta a megbízó-levelet, mely szerint sikeres behajtás esetén 10 millát fizet az Irodának. Az összeg úgy lett megállapítva, hogy a Csepregi-féle tartozást megfejelték ezzel a tíz millióval. A visszakövetelt összeg így 37.5 millióra rúgott. Balu nem bízott benne igazán, hogy sikerülni fog, ezért alaposan meglepődött, amikor néhány hét múlva felhívta Görbe Imre és közölte vele: "gyere át parasztgyerek, megvan a zseton!"

Szigorú titoktartás terhe mellett elárulta, hogy csinálták.
Hirdetést adtak fel több német, osztrák, holland, dán és magyar újságban a következő szöveggel:
"Leinformálható magánvállalkozás 100 hektár, magas aranykorona értékű földterülettel, és komoly saját erővel beszállna vetőmag termeltetésbe"
Számításuk bevált. A hal bekapta a horgot. Jelentkezett a megadott telefonszámon egy ember. Elmondta, hogy van 25 zsák holland eredetű, első osztályú cirok vetőmagja. Megbeszéltek időpontot és helyet. A Krisztina körúton találkoztak egy presszóban. A fénykép és a leírás ráillett: Csepregi János volt az illető. Tárgyalni kezdek. Tárgyalás közben Görbe kiment, mondván el kell intéznie egy sürgős telefont, majd visszatérve, rákacsintott társára, és igazolta magát, hogy a Balogh és társa detektív iroda munkatársa. Elővette a Baluval kötött szerződést, melynek utolsó pontja így szólt.
"Amennyiben 1992. április 10-ig a holland fél, vagy bármely más gazdasági partner bármilyen okból nem fizet, a teljes befektetett tőke egy összegben visszajár Kelemen Gézának."
Meglobogtatta Csepregi orra előtt. -Ismeri ezt? Maga írta alá?

Cseperegi János állítólag, ahogy Görbe Imre egy pohár bor mellett elmesélte, se köpni, se nyelni nem tudott. Felállt, ott akarta hagyni a két magánnyomozót, de Balogh elébe lépett, s nem engedte távozni.
-Nézze - mondta neki - ha most elmegy, én azonnal felhívom a rendőrséget és bejelentem, hogy a kocsija kesztyűtartójában fél kg marihuánát rejteget!
János arca pipacs-pirosra gyúlt, majd lilára váltott. Attól lehetett tartani, hogy ott helyben megüti a lapos guta.
-De hisz nem is -hebegte. -Ez kamu!
Egyikről a másikra nézett. Kezdett neki leesni.
-Maguk csempészték oda! B.sszameg!
Innentől kezdve gyorsan ment. Elkísérték a bankba. János kivette a zsetont és elismervény ellenében átadta Baloghéknak.

Görbe Imre jóízűen kacarászott. Elég vicces sztori volt valóban. Megitta a borát, asztalra csattntotta a poharat.
-Nehogy azt hidd, hogy mindig ilyen laza. A legtöbb esetben sok-hónapnyi gürcölés fekszik egy-egy ügyben. Beépülünk a cégbe, vagy üzletfeleknek tettetjük magunkat. Felfedezünk valami kurva nagy gebaszt. Nincs olyan cég, bameg, amelyiknél ne lenne gebasz, hidd el nekem! Költségvetési csalás, Áfa-ügyek, adóeltitkolás, fekete munka, minimálbérre jelentik be a dolgozóikat és közben zsebbe fizetnek, számlákat vásárolnak 10 %-ért, meg ilyesmi.
-És, ha minden rendben van? Ha nem találtok semmit?
-Ilyen nem létezik! De, ha mégis, akkor gyártunk bizonyítékot.
Balu tűnődött.
-Nem rossz szakma - mondta. -Beszarás. Nem lőttek még a seggetekbe?
-Hát ja. Nem, de strapás.
-Van sok megrendelésetek?
-Aha. Mostanában főleg politikai pártok keresnek meg, kémkednek egymás ellen. Meg oknyomozó újságírók, akik botrányra vadásznak. Ők szokták mondani: "ha nem találtok semmit fiúk, akkor gyártsatok valamit, megfizetjük" -és, mi gyártunk. Ez a szakmánk. -Nevetett, megvonta a vállát. - Gyomor kell hozzá, és fenék. Na igyunk még egy pohárral parasztgyerek, ne vágj ilyen bamba képet!

Tandem Balu azt hitte, hírét sem hallja többé Csepregi Jánosnak. Tévedett. Alig telt el egy év, a médiák tele voltak a nevével. A semmiből nőtte ki magát az ország egyik leggazdagabb emberévé. Megvette a Közszolgáltató és Energia Ellátó Vállalatot, az Út és Autópálya Építőt, és a Vasúti Járműgyártó és Javító Vállalat-csoportot. Ez a három állami vállalat volt a három legismertebb, legnagyobb mamutvállalat széles e hazában. Több kisebb, nagyobb vegyes tulajdonú, vagy külföldi érdekeltségű cég, egy TV csatorna, továbbá a Gazdászgyerek, és a Népakarat című napilapok is a birtokába kerültek abban az évben, szám szerint 183 vállalat. Neve fogalommá vált, érdekeltségei behálózták az egész országot.