ÚJ HONLAPUNK IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL!

HARMADIK KÖNYV - Győzelemről énekeljen

HK I/1.

Kamilla fejében kristálytisztán rajzolódott ki az a stratégia, amit Roth Emil a hűvös eszével kitervelt.
Először is meg kell szerezni a gazdaság kulcspozícióit, ez volt az első pont. Végrehajtása jól haladt. A baloldal szerencséjére (vagyis inkább a korábban megkötött paktumok következtében) a rendszerváltást követően számos korábbi állami vezető pozícióban maradt, hatalma megerősödött. A gazdasági élet ütőerén továbbra is a régi emberek tartották rajta a kezüket. Mellettük kezdett felnőni egy új, fiatal "rendszerváltós" nemzedék, akiket elsősorban Csepregi János és Kelemen Géza képviselt. Kettejük keze alatt hatalmas, szövevényes, egymásba fonódó vállalatbirodalom épült ki. A külföldről érkező pénzek, cégeiken keresztül átáramolva, megfialva különböző csatornákon át a társadalmi változások anyagi alapjait képezték.

A második stratégiai lépés az volt, hogy a baloldal rendelkezzen a meghatározó médiákkal. Rövid időn belül ez is sínre került. Két évvel a rendszerváltás után a baloldalnak már volt saját, külön-bejáratú televíziója, rádiócsatornája, és beépített emberei révén befolyást tudott gyakorolni a többi TV és Rádió-csatornára. Két saját lapja volt Emilnek, és számos más sajtóorgánum vezetői között ott ültek "jó" emberei. Persze az "ötökön" kívül senki nem tudta, hogy mindez Emilé, hogy Emil keze mozgatja a szálakat.
A férfi kifelé csak egy "ismeretlen" osztályvezetőcske volt, egy átlagos kis senki.

A harmadik pont nem kevésbé volt fontos, mint az első kettő: a kormánykoalíciót alkotó három jobboldali párt közül ki kellett lőni az egyiket, a "leggyengébb láncszemet", a Kisgazda Pártot.
Emil tudta, hogy ennek a legegyszerűbb, legjobb módja olyan embert hatalomra segíteni, aki "megosztó" személyisége révén, önként, dalolva megteszi majd azt a szívességet, hogy szétveri a saját pártját. A recept az osztálytársadalmak története folyamán mindig működött, és ha szétnézünk a mai világban, látni fogjuk, hogy még ma is működik. Lehetett volna keresni egy olyan embert, akit meg lehet zsarolni. Ez is egy út lett volna. Aki belebonyolódott valami fényes nagy gubancba. Mondani neki: "Figyelj, szépapukám, mindent tudunk. Most két választásod van, mész szépen a rács mögé és minden gurul, vagy eljátszol nekünk egy szerepet..."
Ez lett volna az egyik lehetőség. A másik lehetőség Torgyán volt. Ő magában hordozta a bombát, ő maga volt az élő bomba.

Roth Emil, Torgyán mellett döntött. Megbízta Kamillát, hogy kövessen el mindent Józsi bácsi hatalomra kerülésének elősegítése érdekében. A mérleg nyelve Radványi Miklós.
A fiatal nő örömmel vállalta. Testhez álló feladat, gondolta.
Elcsábítani valakit? Nekem való, mondta magában. Ez az én világom, amiben én vagyok a legjobb.

A "csongrádiak", Torgyán népe mellszélességgel álltak vezérük mellett, a pestiek fele-fele arányban. Radványi Miklós, a pestiek szószólója ellenezte a nagyhangú ügyvéd elnökké választását. -Nem azzal van baj, amit mond - érvelt általában, ha szóba került - hanem ahogy mondja.
-Sok mindenben egyet lehet érteni vele -fejtegette. -Például, hogy az idegen tőkével együtt, az idegen érdek is bejön az országba. Ezt azonban szépen, nyugodt hangon, higgadtan érvelve kéne elővezetni az Országházban. Van, aki egyetértene, s van, aki nem. De ő nem ezt teszi! Ő vörös képpel, nyálat fröcsögve beleordítja a képviselőtársak arcába:
"Önök, hölgyeim és uraim a nemzetközi nagytőke lefizetett ügynökei! Kérem, kérem! Koncként dobnák oda az országot a multiknak, a hitvány júdáspénzükért cserébe! Szarért, húgyért kiárusítanák a hazát! Tudják, mi történne, ha betehetnék ide a mocskos lábukat? Tudják, mi lenne itt?! Gátlástalanul kizsákmányolnának minket, bérrabszogává tennék a magyar embereket"

Kamilla nem bírt az öregúrral. Azért lett a szeretője, hogy megpuhítsa, de politikai kérdésekben Radványit nem lehetett megpuhítani. Feküdtek az ágyon szeretkezés után, meztelenül. A fiatal nő ráhajtotta a fejét az öregúr bozontos, ősz mellkasára, és búgó hangon kérdezte.
-Ugye megteszed nekem Miklóska? Csak az én kedvemért. Lécci, lécci.
Radványi letolta magáról.
-Hagyjál békén ezzel. Mit akarsz tulajdonképpen? Nem! Ezerszer megmondtam, hogy nem!

Szerdánként szeretkeztek Kamilla lakásán. A férfi felesége ezeken a napokon barátnőivel bridzsezett Budakalászon, ott is aludt, így szabad volt a pálya. Berta asszony olyannyira gyanútlan volt, hogy még ő mondogatta férje urának: "csinálj te is valamit ezeken a napokon fiam, ne szomorkodj nekem itthon egyedül. Menj el például Csertőiékhez politizálni, vagy, tudod mit? Látogasd meg Kamillát, vigyél neki egy csokor virágot, egy doboz bonbont, tedd neki a szépet, tudod, milyen magányos szegénykém. Biztos jól esne neki."
Ha tudta volna!
De hát nem tudta, sejtelme sem volt....
Közeledett az elnökválasztás napja.
Kamilla elhatározta, hogy, ha fene, fenét eszik is, dűlőre viszi a dolgot.