2022. novemberében honlapunk teljes felújításán dolgozunk, eközben előfordulhatnak hibajelzések, rossz megjelenések, kisebb kimaradások. A kellemetlenségért előre is elnézést kérünk, igyekszünk minél hamarabb befejezni a munkálatokat.

HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1952

Írás összesen: 53199

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2022-12-06 09:07:01

Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2019-07-08

Spanyolországi úti beszámoló negyedik nap délelőtt - Córdoba I.

A negyedik nap reggelén, az elhanyagolható reggeli után elég fáradtan ültünk fel a buszra, hogy elinduljunk Andalúzia harmadik legnagyobb városa felé, utunk következő következő állomására Córdobába.

Útközben az idegenvezető beavatott minket a flamenco - az andalúziai tánc - rejtelmeibe. Bár a flamenco kialakulásában több nép és kultúra zenei hagyománya közrejátszott, művelői azonban csak két népből, az andalúzok (spanyolok) és a romák közül kerülnek ki.
Az andalúzok a cigányokat gitanónak hívják, a cigányok saját magukat calónak, az andalúzokat pedig payónak, vagyis "nem cigány"-nak nevezik.
A flamenco mindkét nép életét szervesen áthatja, azonban mind funkciójában, mind műfajaiban különbözik a payók és a gitanók flamencója. A két közösség tekintetében folyamatos a rivalizálás, mindketten maguknak követelik az elsőbbséget a flamenco származását és hiteles tolmácsolását illetően.
Spanyolország népzenéjét sokan a flamencóval azonosítják, de érdemes tisztázni, hogy a flamenco csak egyetlen műfaj a számos, és régióként igen eltérő és változatos spanyol népzenei műfajok közül. A flamenco inkább "etnozene", mint népzene, vagyis nem kifejezetten a spanyolokhoz, hanem az andalúz cigányokhoz köthető.
Az északi területek - Kasztília és Aragónia - népzenéje sokkal inkább az olasz vagy a görög népzenéhez hasonlít. A táncra jellemző a statikus lábmunka, az egy helyben állás, a tánc nem koreografált, hanem egy meghatározott motívumkészletből improvizál a táncos, az adott pillanat hangulatának megfelelően. A tánc ritmikája azonban olyannyira kötött, hogy a táncos mozgása (taps, lábdobogás) gyakorlatilag saját magának a ritmuskísérete.
A "flamenco szíve" az ének, a szerkezeti kötöttségek mellett az előadás mindig improvizatív, és érzelem gazdag. Ahogy mondják, flamencót csak a "lélek legmélyéből" lehet énekelni. A flamencónak sokáig nem volt hangszeres kísérete, csak a taps, vagy botok összeütése, dobogás kísérte a táncot. Későn, a XIX. század közepétől lett a gitár a kísérőhangszer.

Miközben a flamencóról szóló ismertetést hallgattuk, egy vörös földű síkságon gurult a buszunk, ahol az út mellett alacsony, nem kordonozott szőlőket láttuk. Ahhoz képest, hogy Andalúzia Spanyolország második legnagyobb bortermelő tartománya, nem sok szőlőültetvénnyel találkozunk az utak mentén. A sikert egy speciális, világszerte ismert fajta hozta az andalúz borászoknak, ugyanis a sherry őshazája ez a tartomány. Ezeket az alacsonyra metszett, gyalog szőlőket nem lehet gépesítve szüretelni, kézi erővel, guggolva kell begyűjteni a fürtöket, viszont nem annyira aszály érzékenyek, mivel Córdoba környékének nyarai az egyik legmelegebbek Európában, nem ritka a 40 fokos meleg.

Córdoba helyén a karthágóiak alapítottak először települést, majd elfoglalták a rómaiak, és Córdoba a római provincia, Hispánia fővárosa lett. A Római Birodalom bukása után a vizigótoké, majd 711-ben benyomultak a területre a mórok, és a kalifátus központja lett. A 10. és a 11. században Córdoba a világ egyik legfejlettebb települése volt, egy nagy kulturális, politikai, gazdasági és pénzügyi központ, négyszázezer lakossal. A 9. és 13. század között itt Córdobában békésen együtt tudtak élni mórok, arabok, keresztények, és zsidók. A kalifátus bukása és a terület Spanyolországhoz csatolása után a város elvesztette jelentőségét, a XVIII. században már csak húszezren lakták. Csak a XX. században indult újra fejlődésnek, ma már több mint háromszázezren lakják.

Córdobába egy hatalmas szökőkúttal díszes körforgalomban léptünk be. Már ott találkoztunk egy lovas kocsival, amin piros pöttyös fodros ruhában ülő nők, és fekete nadrágba, vörös ingbe, fekete mellénybe és széles karimájú kalapba beöltözött férfiak ültek. Ott jártunkkor, május végén, tartják Córdobában a Córdoba Tavaszi Vásárt, vagyis a Feria de Nuestra Senora de la Salud-t. Mivel a buszunk útjavítás miatt letért a tervezett útvonalról, így - véletlenül - közelről megnézhettük a város délkeleti részén, a Guadalquivir folyó északi partján lévő önkormányzati vásárnál lévő sátraikat a Ferián résztvevőknek. Tíz évestől kilencven évesig a hölgyek beöltöznek ezekbe a hosszú, színes, fodros ruhákba, és felvonulnak lovas kocsival, vagy gyalog. Mindenütt találkoztunk velük a városban.

Amire a Guadalquivir folyón lévő római hídnál kiszálltunk a történelmi városrész megnézésre, egy kis eső fogadott bennünket.
Córdoba csodálatos régi emlékeket őriz. A római híd kapuja a reneszánsz II. Fülöp diadalív, ami eredetileg az egyik városkapu volt, 1912-ben emlékműnek építették át. A mögötte lévő Plaza del Triunfó-n futnak össze a város északi, keleti és nyugati részébe vezető utcák. A festői színes házak a város védőszentje - Szent Rafael - magas talapzaton álló szobrát fogják körül. Olyan lelkesen fényképeztük Szent Rafaelt, hogy megszánt minket, és elállt az eső.

A córdobai nagy mecset melletti utcán elsétáltunk a córdobai zsidónegyed /Judeira/ szűk utcácskáiba, megnéztük a szépen rendben tartott házait, a csodás tereit, és néhányat a jellegzetes belső udvarok /patio/ közül, ahol még a falak, és az emeleteket szegélyező korlátok is színes kaspókban felfüggesztett cserepes virágokkal vannak díszítve.

Itt található a bikaviadal múzeum, melynek udvarán a termésektől roskadozó narancsfa alatt álló bronz bikával minden férfi útitársunk lefotóztatta magát, még az ugyanott álló Maimonides szobra sokkal kevesebb érdeklődést keltett.

Maimonides Córdobában született, zsidó rabbi, filozófus, történész, és orvos volt a középkorban. Nem versenyezhet Córdoba másik híres szülöttével a bikaviador Manolete-vel, akit sokan minden idők legnagyobb bikaviadorának tartanak.

A zsidó negyed utcácskáit méltán nevezhetjük a virágok utcácskáinak, mert az erkélyek alja, teteje, az ablakok, udvarok, és házfalak rengeteg színes virággal vannak feldíszítve. Mivel a legtöbb ház fehérre van festve, ez még romantikusabbá, még vonzóbbá teszik a látványt. A legszebb patio, és erkély cím elnyerése, évről évre lázban tartja a helyieket, és az idelátogatókat. A nyertesek bevallása szerint ehhez komoly anyagi és időbeli áldozatot kell hozni, és a patiokat elnézve ebben kételkedni semmiféleképp nem lehet.

Córdoba első patioi, a rómaiak korára vezethető vissza. A tipikusan mediterrán lakóépületek belső udvarai kialakításának elsődleges szempontja volt, a száraz, és meleg éghajlat elleni védelem. Később, ezt az építészeti megoldást őrizték meg a mórok is, de saját kultúrájuk mintájára, az udvaron virágágyásokat alakítottak ki, amelyek nem csak a patiok díszei voltak, hanem a dús növényzet még kellemesebb klímát biztosított a nyári forróságban. Szintén az arab kultúrának köszönhetőek, az udvarok színes csempével való díszítése, a zsalugáterek használata, vagy épp a kavicsokból alakzatra kirakott udvari burkolat.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-27 14:46:14

válasz efmatild (2019-07-25 19:05:11) üzenetére
Kedves Matild!
n annyira nem vagyok nagy rajongja a Flamencnak, egyszer-ktszer mg rdekes megnzni, de napirenden azrt nem vgyom r.
A virgos utccskk valban gynyrek, de csak ott lehet ilyet csinlni, ahol a hzak elg kzel vannak egymshoz, hogy rnykot tartsanak a tz napstsben. Az ilyen szk siktorokba viszont autval nem lehet bemenni, gy a mai kor kvetelmnyeinek nem felel meg. Amikor ezek az utck pltek mg csak csacsival, vagy legfeljebb lval mentek vgig rajtuk, azok mg elfrtek.
Ksznm szpen az olvasst:

Judit
Olvasó
Regisztrált:
2013-11-21
Összes értékelés:
550
Időpont: 2019-07-25 19:05:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
lvezetes volt szmomra is ez az "utazs", s magam el kpzeltem a flamenco tncot, TV-ben mr lttam, s fantasztikus, ahogyan jrjk. Gynyrek az olyan utck, ahol rengeteg virg van, s egyb dsztseket is hasznlnak.
Sok szeretettel olvastalak: Matild
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-19 21:35:27

válasz Kőműves Ida (2019-07-12 19:50:34) üzenetére
Kedves Ida!

Csoda szpek a virgos udvarok, hzfalak. Mivel ezek szk utccskkban vannak, vagy zrt udvarokban, taln nem annyira vannak kitve a szlnek.
Kis csrs locsolkannval locsoljk ket, amiket hossz, vkony nylre szerelnek.

Judit

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-16 20:04:51

válasz túlparti (2019-07-11 22:03:29) üzenetére
Kedves Tlparti!

Ksznm, hogy velem utazol.
Itt egy kis Flamenco bemutat:

http://www.tanc.hu/tancstilusok/flamenco/

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-15 21:34:38

válasz hundido (2019-07-10 06:13:35) üzenetére
Kedves Katalin!

Szmomra egy kicsit lehangol a Flamenco, nekem szinte fjt nzni a flamenco-t.
Teljesen misztikus, hogyan kpesek r fizikailag. let-hall krdsknt tncoljk, jtsszk s neklik a flamenct.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-15 12:16:37

válasz oroszlán (2019-07-09 23:16:58) üzenetére
Kedves Ica!

Pr szt szoktam jegyzetelni abbl, amit az idegenvezet mond, s azokrl eszembe jut a tbbi, /feltve, ha el tudom olvasni, mert ezek ltalban menet kzben, a tenyeremben lev kis paprkra rdnak "lgrssal". :) /.
rlk, hogy tudtam jat mondani, vagy felidzni a rgi dolgokat.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5606
Időpont: 2019-07-14 21:05:46

válasz Finta Kata (2019-07-08 20:58:59) üzenetére
Kedves Kata!

Ez egy nagy utazs volt, kt htig tartott, s rengeteg helyen jrtunk. Feledhetetlen lmny a szmomra.
Gondoltam megosztom msokkal is, akik rdekldnek Spanyolorszg irnt.
rlk, hogy te is elolvastl egy rsz belle.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
7108
Időpont: 2019-07-12 19:50:34

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

jabb lmnyekkel lettem gazdagabb ismt.

Az ilyen falon fgg virgcserepekbl az Adria parton is rengeteg van a szk siktorokban, ami elg sok veszlyt is rejt magban (mondjuk vihar esetn). Azt sem rtettem sosem, hogyan locsoljk ezeket a magasban fgg cserepeket. Nekem mindennap kell az erklyen locsolnom, klnsen nagy hsgekben... mr ez is igen megterhel. :)

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2013-06-11
Összes értékelés:
1451
Időpont: 2019-07-11 22:03:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
mr megint sokat tanultam, utaztam itthonrl is! :) a flamenco csuda tnc lehet...
teccik az tibeszmold!
s nha irigyellek is!
tlparti
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2594
Időpont: 2019-07-10 06:13:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Flamencot mr volt szerencsm ltni, nagyon szuper volt.Most is azt tudom csak rni, amit az elzeknl, csods helyeken jrtl. dv hundido
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8797
Időpont: 2019-07-09 23:16:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Ksznm ezt a rszletes beszmolt!
Ennyi mindent n soha nem tudtam megjegyezni, Gondolom te sem az idegenvezettl...
ennyi kultrbl csak a flamenc tnc maradt meg:)))
Gratullok a beszmoldhot szeretettel
Ica
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12482
Időpont: 2019-07-08 20:58:59

Kedves Judit!
Nem csak gondolom, hanem tudom is, hogy ez az utazs rendkvl sokfle lmnnyel gazdagtott
meg mindenkit, aki ott volt. Szerethetsz utazni, mert mr bven olvashattunk rla.
A sok klnleges ltvny mellett nagyon sok rdekes s szp helyeket lttatok, amit el se lehet
felejteni.
Szeretettel olvastam lmnyeidet?
Kata

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) "Az igazat mondd..." című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel "Az igazat mondd..." címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Hayal alkotást töltött fel Villanás címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Joseph von Eichendorff: Sehnsucht / Vágyakozás című alkotáshoz

jerrynostro bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Egy kurtizán vallomása című alkotáshoz

Kankalin alkotást töltött fel Talantelen címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Karácsonyi béke címmel a várólistára

dpanka bejegyzést írt a(z) Átíratok /haikuk, Pilinszky János verseire/ című alkotáshoz

Rozán Eszter bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 152. címmel

Ginko alkotást töltött fel Kék balerina címmel a várólistára

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Ginko bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Hullám sodorta álmok című alkotáshoz

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

Tóni alkotást töltött fel Juhász Gyula: Szabadka / Szabadka címmel

szilkati alkotást töltött fel Egy kurtizán vallomása címmel

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

mandolinos alkotást töltött fel Andrej Orlov: Chagall a várost rótta épp... címmel a várólistára

Rozán Eszter alkotást töltött fel Hullám sodorta álmok címmel

szilkati bejegyzést írt a(z) Elidegenülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Elrejtőzve című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2022