HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 36

Tagok összesen: 1923

Írás összesen: 51426

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2021-05-05 17:43:01

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / regény
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2020-08-29

A lajtorja 50.

2. Szabadíts meg a gonosztól (Harmadik Könyv, folytatás)

Herdericséknél aktuális lett a nagymosás. Lenke ettől a munkától félt a legjobban. Mióta Böske, a csúnya, púpos, görbe, melegszívű kis cselédlány az év elején sírva-ríva felmondott, minden házimunka ráhárult. Az elválásnál mindketten sírtak, Lenke még jobban is talán, mint a kis cselédlány.
A vasúttársaság megszűnésével dolgozó nőből hirtelen háztartásbeli lett. Bevásárlás, főzés, mosogatás, takarítás nem okozott neki különösebb gondot, de előre rettegett a gondolattól, hogy két hetente, péntekenként el kell kérje a mogorva, vén házmestertől a pincekulcsot, hogy lemehessen a nyirkos, rideg mosókonyhába mosni, ahol a penészes falak között azok az ócska, rosszindulatú szellemek lakoznak, akik vihogva, ugrándozó árnyakként odalopóznak, s megráncigálják a magányos nők hajtincseit.
Hajnalok hajnalán látott hozzá az előkészületekhez. Győző, a család férfi-támasza most, hogy Apuka hadifogságban van valahol Szerbia vad, sziklás hegyei között, egy fonott ruháskosárban lecipelte a hátsó cselédlépcsőn a mosnivalót, elkérte a házmestertől a pincekulcsot, kinyitotta a rozsdás vasajtót
Segített megrakni a kályhát, vizet hozott az üstbe, odakészítette a padra a mosószappant, a súrolókefét, a mosókesztyűt. Lenke meggyújtotta a tüzet, és fiához fordulva így szólt.
-Köszönöm Győzőkém! Ennyi doszt elég most már. Most már menj, ébreszd fel Médyt. Igyekezzetek, reggelizzetek meg minél előbb, hogy a teregetésre kész legyetek, s tudjatok majd segíteni egy kicsit, felpakolni a ruhákat a fregolira.
Tétovázott egy pillanatig, majd így folytatta.
-És figyelj rám fiam, még valami fontos. Nyisd ki légy szíves a vécében a lichthofra nyíló ablakot, hadd szellőzzön a helyiség!

Egyedül maradt félelmeivel, kétségeivel. A szellemektől való félelmében nyitva hagyta a külső ajtót, az előtérből beszűrődő világosság talán távol tartja őket.
Be kell mennem valamelyik nap a Gazdákhoz a Kálvin térre, futott át a fején. Talán sikerül kikunyorálnom tőlük egy kis plusz pénzt. Nagyon jól jönne most egy kis plusz pénz!

A Gazdák Biztosító Szövetkezete, akár a többi biztosító társaság, az Első Magyar, a Magyar Hollandi, és a többiek, támogatták anyagilag munkatársaik özvegyen maradt asszonyait és a hadiárvákat. Az állam is juttattatott némi pénzt, bár ez, inkább könyöradomány volt, nem igazi segítség. Lenke a két gyerekkel, a háború, s a trianoni békediktátum következtében a viszonylagos anyagi jólétből, és biztonságból a tönk szélére került: magas volt a lakbér, sokat kellett fizetni a villanyért, a vízért és a tüzelőért, s egyszerűen rémes volt, ahogy a fűszeres, a pék, és a hentes árai szinte napról napra emelkednek. Fillérekből gazdálkodott, megvont mindent magától, csak a gyerekeknek jusson.

A mindennapi gondok elvonták figyelmét a szellemektől, pedig zsigereiben érezte jelenlétüket. Mosta, sikálta a ruhát, gondolatai száguldottak közben, keserű könnyei belehullottak a szappanhabos vízbe.
Csak itt mert sírni, ahol senki nem látta. Sírt őszintén, keservesen a mosókonyha magányában. Feje felett dróton lógott egy negyvenes villanykörte. Soha, senki nem látta őt máshol sírni. Gondját, bánatát elrejtette az emberek elől. Kifelé vidám, reménykedő, tettre-kész fiatalasszony volt, akit az élet küzdelmei nem tudnak megtörni.

Győző felébresztette Médyt, a kislány a kád fölé hajolva gyorsan megmosdott. Megreggeliztek. A kelő nap sugarai betörtek az utcára nyíló ablakok redőnyeinek résein, vibráló, sziporkázó fény és árnyék játékkal szórták tele a padlót, a szőnyegeket, bútorokat.
Médy kislányos lelkesedéssel rajongott ezért a tágas, modern lakásért, amelyben minden kényelem megvolt, amit az ember elképzelhet. A felnőttek azt mondták rá: "összkomfortos". És tényleg! A fürdőszobában meleg víz folyt a csapból és a zuhanyrózsából egyenesen bele a kádba, csak be kellett durrantani a nagy, barna bojlerbe. A fa oda volt készítve, nem sok időbe tellett. Milyen isteni érzés lezuhanyozni reggelente, vagy nyakig merülni a forró vízbe, gondolta. Endre bácsiéknál Fonyódon csak lábmosás van esténként, ennyi az összes tisztálkodás. Hetente egyszer bele lehet ülni a fateknőbe, azt azonban a felnőttek nem veszik igénybe.
Aztán például a fűtés. Endre bácsiék egyedül a tisztaszobát fűtik télen, azt is csak akkor, ha vendég van. A vaskályha, forrón izzik este, amikor megrakják, akkora hőség van benn, hogy az ember lerúgja magáról a takarót, s álmatlanul hánykolódik, amint azonban leég a fa, gyorsan hűl a levegő, egyre hidegebb lesz. Reggelre már dermesztő, fejére húzza a paplant, az orrát se dugja ki alóla. Itt a Dombóvári út 9-ben három különböző színű cserépkályha van a szobákban, az egyik kék a másik zöld, a harmadik narancssárga, úgy tartják a meleget, hogy az, kész csoda. Ha Anyuka reggel befűt, még este is kellemes, langyos a kályha.
És a többi is, mind, mondta magában. Az angol WC, amit le lehet húzni, folyóvíz a konyhában, több lyukú, nagy sparhelt a főzéshez, felhúzható, leereszthető fregoli a plafonon. Az ám a fregoli, ujjongott. Majd segítek Anyukának teregetni!

Amennyire utálta Lenke a nagymosást, annyira szerette vasalni a ruhákat, ágyneműt. Ó, a vasalás más dolog, mint rogyadozó térddel, sajgó derékkal sikálni a félhomályos mosókonyhában, -a vasalás egyenesen élvezet, a vasalás nem munka, hanem szórakozás. Szól a rádió a nagyszobában, nyáron tárva, nyitva vannak az ablakok és az ajtók, bejön a jó levegő, és a vasúti töltés kaszált-fű illata.
A ház előtt percenként elhaladt erre egy-egy vonat, dübörgésük elnyomta a zenét a rádióban, nem bánták. Lenke és Médy a vonatokat is szerették, a vonatok valamilyen különös, meghatározhatatlan módon hozzátartoztak a Dombóvári úti miliőhöz.
A vasalódeszkát a fürdőszobában lévő pelenkázó-asztalra tette, ott fért el a legjobban. A pelenkázó asztalon jó néhány éve még együtt pelenkázták Ferenccel Győzőt, egy évre rá, meg a kis Médyt. Kiment a konyhába, szenet tett a vasalóba. Túl forró volt, izzott, füstölgött. A gangon lóbálta, ahogy a házban a többiek is. Míg így lengette, lóbálta, átjött a szomszédasszony. Nagyalakú boríték volt a kezében.
- Svábné hozta tegnap, amikor vásároltál, lelkem - mondta hunyorogva. -Gépelni való.
Svábné, gazdag asszony volt, a szomszéd házban lakott, időnként gépelni valót hozott a fiatalasszonynak.

Lenke elvállalt mindent, legépelte a hentes, a Pista árlistáját, a pék adóbevallását, kutyát sétáltatott pénzért, tehetős családok gyerekeire vigyázott Lágymányoson. Fillért, fillérre rakosgatott. Számolgatta, dugdosta a sublótfiók sarkába. Gyalog járt a városban mindenfele dolgai után, a Körtéren lévő piacra is gyalog ment, sajnálta a pénzt a villamosra.
Médy adogatta fel a ruhaneműt a kosárból, Lenke vasalt. Szólt a rádió, derűs, vidám reggel volt. A kislány ámulattal nézte az anyját, megpróbálta ellesni a vasalás bonyolult tudományát. Anyuka, ahogy ő nevezte, mesealak volt a szemében. Apuka régi, nagy íróasztalának középső fiókjában turkálva rálelt minap egy köteg befőttes gumival összefogott fényképre. Apuka és Anyuka esküvői képe, milyen daliás férfi Apuka, lecsüngő vastag bajuszával, széles vállával, Ferenc, mint önkéntes bevonuló, Lenke-anyuka ápolónői dresszben, vöröskeresztes fityulával a fején, sebesült katonák körében. Egyik féllábú, hóna alá szorítja a mankóját, másiknak a karja fel van kötve, harmadiknak a szemét takarja fekete kendő. Csodaszép Anyuka ezeken a régi képeken. Nekem van a legszebb anyukám a föld kerekén, mondta magában a vasalódeszka mellett, egyik lábáról a másikra állva.
Lenke rászólt. -Gyerünk Médy, ne mélázz nekem, add fel hamar azt a rongyot. Igyekezzünk, mert így soha nem leszünk készen!


.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2021-04-30 08:26:50

válasz T. Pandur Judit (2021-04-29 17:30:25) üzenetére
Szia Judit! Fürdőhenger! De jó, h megírtad! Ezt próbáltam kikutatni, de nem sikerült!!! :) Majd javítom a véglegesben. A mosókonyha egy érdekes kérdés, mert a mi házunkban pl. (120-130 éves, belvárosi, utcafront, 4 szoba a mi lakásunk) a pincében van. A szomszédasszonyunk emlegette régen (ő is az utcafronton lakik), hogy ott mostak régen. Hogy miért ott? Fogalmam sincs, hiszen tényleg moshattak volna a kádban! Nem tudom! Talán jobban elfértek? Vagy nem akarták a kádat használni? DE ez egy dolog, a másik pedig az, h mi volt az 1920-s évek elején? Köszönöm!!!! Örülök, h megírtad! -én
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5471
Időpont: 2021-04-29 17:30:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Laci!

A mosókonyha régi emlékeket idéz nekem. Bár én már rendeletetés szerűen használni nem láttam, mert a budapesti óriási lakáshiányban még a mosókonyhákba is beköltözött egy-egy család a háború után.
Nekem is volt olyan osztálytársam akik mosókonyhában laktak. Egyszer voltam is náluk, boooorzasztó volt!
A belvárosban Pesten a mosókonyhák nem a pincében, hanem a hátsó lépcsőnél a padlás feljárónál voltak, mert a padláson kifeszített kötelekre teregették a mosott ruhát.
A mosókonyhát inkább a szoba-konyhás munkáslakásokban élők használták, akinek nem volt hol mosni, és hová teregetni. Akiknek fürdőszobája volt meleg vízzel és fregolija a konyhában azok nem használták.
Amiről te írsz, azt nem nevezték bojlernek, hanem fürdőhenger volt a neve akkoriban.
De ezek csak apróságok, amik eszembe jutottak erről a részről.

Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2020-09-07 08:03:09

válasz hundido (2020-09-05 06:12:20) üzenetére
Szia! A kisfiúból nagyfiú lesz, majd katona, katonatiszt. Jön a második világháború. A történelem átgázol sz emberi életeken. Köszönöm, h olvasod, örülök, h tetszik Neked a regény. Üdvözlettel: én
Szerkesztő
hundido
Regisztrált:
2006-03-12
Összes értékelés:
2258
Időpont: 2020-09-05 06:12:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Remekül megírt ez a rész is. Nagyon tetszik. Megismerjük azokat az éveket, amiben a történet játszódik, és a szereplőket is. Olvasmányos, szuper rész. üdv hundido
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2020-09-03 06:50:21

válasz Klára (2020-09-02 14:17:31) üzenetére
Kedves Klári! Én is szeretem ezt a kort. Több könyvet olvastam róla. Kedvencem: vitéz Somogyvári Gyula És mégis élünk című regénye! Köszönettel: én
Szenior tag
Klára
Regisztrált:
2012-08-19
Összes értékelés:
2940
Időpont: 2020-09-02 14:17:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Remek írás. Visszavarázsolt a 20-as vagy 30-as évekbe. Valamiért nagyon szeretem az akkori történeteket.

Üdv: Klári
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2020-09-01 16:48:53

válasz oroszlán (2020-09-01 14:49:18) üzenetére
Kedves Ica! Köszönöm, mindig örülök jelenlétednek! Szeretettel: én
Szenior tag
oroszlán
Regisztrált:
2012-04-25
Összes értékelés:
8818
Időpont: 2020-09-01 14:49:18

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Mindig nagy élvezettel olvasom írásaidat. Remek "tollforgató" vagy!
Szeretettel gratulálok
Ica
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
9773
Időpont: 2020-08-31 07:55:05

válasz sailor (2020-08-30 12:30:14) üzenetére
Szia Sailor! Abban az időben még mást értettek "összkomfortos" alatt. Ma már csak mosolygunk rajta. Egyébként nekem ezen a téren szerencsém van, sok olyan leírás áll rendelkezésemre, amelynek segítségével fel tudom idézni az akkori körülményeket. Muszáj, mert hiszen nem írhatom, h Lenke, okostelenfonjával a kezében kiment a konyhába és letöltött egy új applikációt: Köszönöm a pozítív értékelést: én
Alkotó
Regisztrált:
2012-10-26
Összes értékelés:
7311
Időpont: 2020-08-30 12:30:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Bödön!

"A lajtorja 50."...micsoda informácíókat és
az akkori életmódot,történteket és és hozott össze,
hoztál össze!

Ez a rész is nagyon hüen festi le az akkori dolgokat!
Aprólékosan,minden kis detályt kihangsúlyoz!

Különösen tetszett az ´öszkomfortos´szoba leírása.
amit ma magától értetödönek tartunk,nagy dolognak
számított akkor!

Kérlek folytasd,ezt a remek regényt!

Elismeréssel gratulálok:sailor

Szép napot!

Legutóbb történt

sailor bejegyzést írt a(z) Borúra derű című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Kócos karamellás puccino's című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Szivárgó lélek című alkotáshoz

pusztai bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Szivárgó lélek címmel a várólistára

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 70. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 69. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 68. című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Himpér álmok vajíze című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szuszimuszi és a rovarok című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősztől tavaszig című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 67. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A lajtorja 66. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Virág isten kezében című alkotáshoz

Madár bejegyzést írt a(z) A hold című alkotáshoz

pusztai alkotást töltött fel Ősztől tavaszig címmel a várólistára

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) A lajtorja 83. című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hangulatok című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) apám csendben élt című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Az öcsém, meg én című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ringattak az elképzelések című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel hangulatok címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 16. című alkotáshoz

T. Pandur Judit alkotást töltött fel Holland hazugság 16. címmel

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 15. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 14. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 13. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 12. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Holland hazugság 4. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Radnótiról - gyermekszemmel, őszintén című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) craartáH! - Hála vers című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)